Unitárius Élet

R E C E N ZI O /könyvismertetés/

A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései

a Szentkatolnai Bálint Gábor emlékkonferencia kiadványa

Szerkesztette: Obrusánszy Borbála, PkD

Táltos kiadó Sepsiszentgyörgy, 2007

A nemzetközi konferenciát a MVSZ Szent László Akadémia és a Körösi Csorna Sándor Magyar Egyetem szervezésében 2006. december 8.-án tartották Budapesten, a Magyarok Házában.

A konferencia kiadványához Erdélyi István, háromszéki származású régész, történész akadémiai doktor, a Magyar Őstörténeti Munkaközösség elnöke írt előszót.

A szülőföld üzenetét Jakab Jolán a Szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola történelem­tanára tolmácsolja.

ELŐADÁSOK:

Obrusánszky Borbála

Szentkatolnai Bálint Gábor újraértékelése - bevezetés -

Négy oldalon bevezeti az olvasót a konferencia tárgyába, Bálint Gábor lángelméjű nyelvtehet­ség, rendszerező hajlam, magasan képzett szaktudós, a tudományos igazság elkötelezettje, és megalkuvást nem ismerő szolgája, nem utolsó sorban pedig törzsökéhez és hazájához szent szerelemmel ragaszkodó ember világraszóló teljesítménye és hányattatásai.

Berényi Zsuzsanna, Ph.D eszperantista

Az eszperantista Bálint Gábor (1844. -1913.)

Életrajzi adatokkal szolgál, majd tudósít arról, hogy Bálint G. aki már az érettségiig 12, életé­ben összesen 30 nyelvet beszélt és kutatott, arra a megállapításra jutott, hogy akár egy láng-eszű nyelvész se tud természetes nyelvet tökéletesen elsajátítani. Szükségét látta egy egyszerű műnyelvnek, amelyben nincsenek nyelvtani kivételek, amelynek szabályai mindenre kiterjed­nek, és amely kielégíti az esztétikai igényeket is. Három ilyen közül választotta ki a 18 éves nyelvzseni, Ludoviko Lazaro Zamenhof műnyelvét, az eszperantót. Ennek alkotója a négy nemzetiségű lengyelországi Bielystokban jutott ugyanerre a következtetésre. Nyelvét mind­össze tíz év elteltével már Bálint Gábor is beszélte, és teljes odaadással népszerűsítette Magyarországon, mely rövidesen az eszperantista mozgalom fellegvára lett. De kiterjedt az egész világra, hatalmas irodalma van, és a világnyelvek között a helye.

Czeglédi Katalin, dr. „univ.” nyelvész, altajista Bálint Gábor és a magyar nyelv

Mottónak Reményik versét idézi a magyar nyelvről (kifelejtve belőle azt a sort, hogy: „mintha imádkozna” az olv.megj.) Ezzel ki is meríti a tárgyát. A címben felvett tárgy helyett a finn­ugor elmélet tarthatatlan voltát taglalja meggyőző érvekkel és tudományos adatszerűséggel.

A következő 60 (!) oldalon nagyjából a kazáni tatár „BASCSY” = basa, főnök szó vetületeit veszi szemügyre a tatár, mongol, török és finnugor nyelvek tükrében. Tanulságos olvasmány, amiből nemcsak a tárgyat ismerjük meg a legapróbb részletig, hanem arról is meggyőződik a képzetlen, vagy akár a képzett olvasó is, hogy a nyelvészet legalább annyira önsanyargatás, mint az élsport. Ellentéte a ponyvairodalomnak, mert amíg ez időpocsékoló szórakozás amaz gazdag jutalommal szolgál.

Johanna Domokos, Ph.D összehasonlító nyelvész, Ukla

A XIX. Század végi miser tatár szövegfeldolgozás korabéli kazáni tatár szöveghez

viszonyítva

Két tatár népmesét hoz párhuzamba különböző lejegyzésekből. Egyik lejegyzés Bálint
Gábortól származik.

Friedrich Klára tanár, rovásírás kutató
Szentkatolnai Bálint Gábor rovásírásos tevékenysége

Bálint Gábor már a szülői háznál megismerkedett a székely-magyar rovásírással, amit a magyar kultúra alapkövének tekintett Anyai nagyapja nem is használta a latin betűket. Feljegyzéseit fára rótta.

Mongóliai kiküldetése idején Bálint tekintélyes mennyiségű anyagot gyűjtött Közép-Ázsiában, a Jenyiszej felső folyásánál hun rovásírásos emlékekből. Ezeket hazaérkezésekor átadta az Akadémiának, ahol Hunsdorfer a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt minden más anyagával együtt egyszerűen elégette. Nem izgatta magát az óriási botrány miatt, amit kavart galád cselekedetével. Ettől fogva csúfolták őt „Égető Pál”-nak. Németül jegyezte fel, hogy a magyarságnak, mint barbár nomád népnek saját írása nem lehetett. A magyar nyelvről is úgy vélekedett, hogy csak az magyar belőle, ami a többi finnugor nyelvben is megtalálható, a többi mind kultúrnyelvekből vett „kölcsönzés”.

Bálint Gábor azonban nem olyan fából volt faragva, aki könnyen megadja magát. Székely konoksággal visszautazott gyűjtései színhelyére, és helyreállította a gyűjteményt. Feldolgozá­sára azonban máig nem kerülhetett sor.

Bálint Gábor tanulmányozta a nagyszentmiklósi kincsek rovásfeliratait, amelyeket magyarul értelmezett. Máig cáfolhatatlan az olvasata, bár volt több török nyelvű próbálkozás is. Bálint szerint két fajta, ún.: gravírozott és karcolt jel található az edényeken. Előbbiek Gyula, az ötvös mester, utóbbiak a tulajdonos besenye fejedelmi család tagjainak a nevét tartalmazzák.

Kelemen Miklós lelkész-történész, Unitárius Egyház Bálint Gábor életének néhány kérdése

Két és fél oldalnyi terjedelemben értekezik arról, hogy Bálint Gábor, aki Szentkatolnán, a Kézdivásárhely melletti katolikus faluban nőtt fel, lángeszével és kifinomult érzékeivel minden külső segítség nélkül ráébredt a katolikus vallásgyakorlat megreformálásának réges-régi szükségére. Felnőtt korában az unitárius vallást választotta.

Angela Marcantonio, Ph.d, Róma

A finnugor elmélet és a magyar nyelv eredete

Az előadó valószínűleg a konferencián ismeri meg Bálint Gábort és tudományos álláspontját, aminek ellenére azonos nézetet vall: a finnugor elmélet tarthatatlanságát és tudománytalan voltát, érvénytelenné nyilvánítva és rávilágítva annak okaira. Ezeket a következőkben látja:

1. az uráli csomópont rekonstruálásának hiánya,

2. egy kiterjedt, fonológiai/lexikai összehasonlító korpusz hiánya,

3. egy kiterjedt morfológiai összehasonlító korpusz hiánya.

Nyelv- és népcsaládok feltételezése helyett, bizonytalan valóságtartalmú következteté­sek helyett a kutatás tárgyát képező nyelvek alapos megismerése, egyediségeik és hasonlósá­gaik tárgyilagos felleltározása. Ennek rendjén arra az egyetlen valós következtetésre jutha­tunk, hogy mindenik nyelv sokban hasonlít mindenikhez, és mindeniknek meg vannak a maga sajátosságai, amikből nem föltétlenül lehet következtetni közelebbi vagy távolabbi rokonság­ra. Az egyezések arra sem föltétlenül engednek következtetni, hogy melyik nyelv kölcsönzött a másiktól. A szerzőnek két magyar nyelvészeti tárgyú könyve van forgalomban.

Marácz László, Ph.D, Amsterdam Szentkatolnai Bálint Gábor igazsága

Bálint Gábor tudományos pályafutásának tragédiáját, egyben pedig Magyarország tudomá­nyos megszállását tárja fel az 1848-as szabadságharc után. A megszálló osztrák hatalom a magyar tudományos életet is megszállta. A MTA- ra kinevezte Paul Hunsdorfert fő könyv­tárosnak, aki magyarországi német volt. Magyarul beszélt, de hiteltelen tudományos mun­kásságával politikai célt szolgált: a magyar tudományos munka akadályozását és tévútra vezetését.

Ehhez Josef Budenz személyében segítséget is hozott magának Németországból, ahonnan az osztrák hatalom importálta a finnugor nyelvcsalád elméletét még a XVIII. században. Budenz minden tudományosságot nélkülöző nyelvész munkásságát a dolgozószobájában folytatta, az általa tanulmányozott nyelveket élőben nem ismerte meg. Magyarul soha nem tanult meg azon a szinten, amit az állása megkövetelt tőle.

Bálint Gábort kiküldték az Orosz Birodalomba a mongol nyelv tanulmányozására, amit Fogarasi János akadémikus támogatott, és az Akadémia is kiegészített. De mihelyt Bálint megállapította, hogy finnugor nyelvcsalád nem létezik, azonnal támadás alá vették, és min­dent elkövettek pályafutása megtöréséért. Ebben el is érték, hogy Bálint nem lehetett akadé­mikus, és világraszóló eredményeivel nem érte el a méltó elismerést. Halála után feledésre is ítélték, ami alól a mai hivatalos tudományosság sem menti fel.

Arany János, akadémiai főtitkársága idején még verseiben is védelmére kelt Bálintnak, elitél­ve az osztrák abszolutizmus képviselőit, akiktől a magyar tudományos életet a kiegyezés se tudta megszabadítani. A szerző idézi Arany János verseit.

Példákkal szemlélteti az elnyomók tudománytalan munkálkodását és tudományellenes ügykö­dését. A példák között a korábban is felmerülő mongol, török, finn „bascsy, basa, paa”, sőt az angol „boss” hívja fel magára újból a figyelmet.

Obrusánszy Borbála Ph.D történész-orientalista
Bálint Gábor tevékenysége és hun kutatási eredménye

Mint háromszéki születésű és azonos diszciplínát művelő tudós, részletes tájékoztatást nyújt Bálint Gábor életéről és pályafutásáról, mely ragyogó eredményeivel írta be nevét a tudo­mány, a magyarság és az unitáriusok történetébe. Leírja a Bálint-Budenz vitát és annak máig tartó utóhatásait.

Leírja Bálint Gábor külföldi és erdélyi tevékenységét. Ebből kiemeljük az oroszországi, a mandzsúriai és kaukázusi kutatóútjait, mezopotámiai török bizalmi állását, athéni egyetemi tanárkodását. Ezt követően kolozsvári egyetemi tanszékvezetői állását, ahova székely összefo­gással hívták haza. És amely idő alatt részben fel tudta dolgozni hatalmas gyűjtőmunkáját. Leírja, hogy Bálint zseniális és tudományosan dokumentált megállapítása szerint a ma élő mongol, tatár, török, turáni (a magyar) és finn népek az egykori hun birodalom népeinek leszármazottai. Ez nem közvetlenül és nem szükségszerűen, de dokumentálható egyéb tudományágakkal társítva az összehasonlító nyelvészet eszközeivel is. Bálint Gábor nem dolgozott a mai tudomány eszközeivel és módszereivel, de eredményei messze meghaladják a korát, sőt ma is használhatók. Egyes eredményeit a tudomány máig nem szárnyalta túl, sőt azóta feledésbe merült értékeket tudott az utókor számára megmentem. Bálint Gábor a világ egyik legnagyobb nyelvtehetsége volt. Idézem a szerző konklúzióját a hazai tudományos viták tárgyában:

„A magyar tudományos közéletben máig nincs biztosítva a kutatás szabadsága, ugyanis, aki a finnugor álláspont helyett más komoly, megalapozott kutatási eredményre jut, azt ellenségnek bélyegzik, holott a tudományban többféle nézetnek kellene egyszerre jelen lenni.”

Szecsenbátor, Ph.D nyelvész, Höhhot, Kína

A dzsungáriai csaharok történetének, kultúrájának és nyelvjárásának rövid összefoglalása

A csahar mongolokat a XVII. és a XVIII. sz. folyamán a Mandzsu Birodalom (Qin-dinasztia) az északnyugati határok őrzésére alkalmazta. Eredeti keleti lakóhelyükről telepítette őket szolgálati helyükre, ahol ma az utódaik élnek. Őseiket erre lázadásuk leverése után ítélte a mandzsu Qin-dinasztia. A szerző tárgyalja nyelvjárásuk sajátosságait

Alfréd Tóth Prof. Dr., linguistic, Arizona

Is there a finno-ugric or uralic language family? — Van-e a finnugor, vagy uráli nyelvcsalád?

Az angol nyelvű előadás a tagadó választ egy hosszú összehasonlító szófelsorolás kíséretében adja meg. 100 magyar szó és a hozzáillesztett határozott névelő észt, vogul, lapp, osztják, nganaszán, zűrjén, szelkup, votják, cseremisz, mordvin és finn megfelelőjét adja meg. Utána a megfelelések 14 féle százalékszámítását közli. Ezekből kiderül, hogy megfelelések nagy arányszámban vannak a feltételezett finnugor nyelvekben úm.: 10 és 33% között. Olvasói megjegyzés: 1. a mongol, tatár és török megfelelések megadása nélkül a kérdés megválaszolását hiányosnak érezzük. 2. A kiragadott 100 szó viszonylatában még a felsorolt nyelvek között is hiányosnak érezzük az összehasonlítást.

Ezután 100 magyar szó sumer és akkád megfelelőjét adja meg. Jóllehet a sumer írásjelek hangértékét csak rekonstruálni tudjuk, a felsorolt szavak nagy arányú egyezése mutatható ki.

Veres Péter

Ősmagyarok a Kaukázus előterében, különös tekintettel Bálint Gábor kaukazológiai

munkásságának tükrében (helyes magyarsággal: munkásságára - az olv. megj.)

A kővetkező 37 oldalon keresztül az utolsó előadó összegzi a korábban elhangzottakat az átlag olvasó számára is olvasmányos fogalmazásban. A tárgyban való kitűnő tájékozottságról és olvasottságról tesz bizonyságot.

A jelenkori hazai akadémiai tudományosságról azt állapítja meg, hogy elmarad a nyelvkutatás területén elért nemzetközi eredményektől, és azokat nem is követi figyelemmel. Az előadás éles polémia a következetes és oknyomozó tárgyilagosság érdekében az áltudomány ellen. Olvasói kiemelés: Bakay Kornél muzeológust is bírálja azért, mert olyant állított, hogy a paprika sumér termény.

A szerző mindenkit a maga kaptafája mellé igyekszik utasítani, megállapítva, hogy nálunk kevés felkészültség van interdiszciplináris vállalkozáshoz, kutatóinknak a maguk szakmáját kell minél több felkészültséggel és tisztességgel művelniük, kerülve a műkedvelést. Megismerjük Bálint Gábor méltó követőjét, Mészáros Gyula nyelvész professzort, akit Kemal Atatürk hívott Ankarába Kisázsia, közelebbről Anatólia holt nyelveinek tanulmányozására. Az előadó a Kaukázus északnyugati előterében végzett terepmunkájáról ad átfogó leírást. Ennek rendjén megtudjuk, hogy az orosz hódításnak hosszasan ellenálló oszéteket miként űzték el hazájukból a hódító orosz hadak. Megismerjük a kabardokat, (cserkeszek és adigék) akik nyelvtanát Bálint Gábor készítette el a máig legteljesebb kabard-magyar-latin szótárral együtt, aminek fénymásolatából a kabardok csak most értesülnek nagy kutatójukról, leírhatatlanul sok hálával és szeretettel. A Szocsi környékéről elüldözött adigék nyelve már ki is halt. A szerző bebizonyítja régészetileg és nyelvészetileg, hogy hosszú vándorúján a magyarság­nak át kellett vonulnia az említett térségen és érintkeznie kellett a kabardokkal.

A kiadvány egy angol nyelvű összefoglalással és egy Zárónyilatkozattal végződik. Ezt 15 neves tudós és a szöveget szerkesztő jogász írta alá.

Az aláírók követelik, hogy az MTA tartsa tiszteletben a Magyar Alkotmány és a törvényhozás előírásait a tudományos kutatás szabadságára és pártatlanságára nézve.

Kocsord, 2008. január 18.

Nyitrai Levente, lelkész

Horváth Ágnes beszélget Szekeres Lukács Sándorral a Lánchídrádióban (2008. május 31.) - Letölt, meghallgat: Horváth Ágnes beszélget Szekeres Lukács Sándorral a Lánchídrádióban (2008. május 31.)

Előzmények, a gondolat

A könyvbemutató az unitárius könyvesboltban

A könyv további ismertetése Székelyföldön