Vallásszabadság 1568 - szólásszabadság 2010

2010. január 10-én, a Bartók Béla Egyházközségünk templomában ünnepi Istentisztelet keretében emlékeztünk a vallásszabadság napjára. Minden esztendő január második vasárnapján emlékezünk az 1568 január 6-13 között tartott tordai országgyűlésre, melynek keretében a világon először mondották ki és foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.

A szószéki szolgálatot Léta Sándor lelkész végezte.

Ezen ünnepi alkalommal Lőrinczy Zsolt presbiter testvérünk a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumában eltöltött egy évi tapasztalatairól, élményeiről tartott beszámolót - a beszámoló letölthető dokumentum formátumban.

Az énekvezéri teendőket Péterfi Katalin végezte.

A teljes Istentisztelet hanganyaga elérhető MP3 formátumban!

http://unitarius.eu/Audio/20100110-Vallasszabadsag-napja-LorinczyZsolt.mp3

Fényképek:

„A Tordai Országgyűlés”

A határozat a festmény visszahelyezésére irányul

John Midgley

Kőrösfői-Kriesch Aladár festette azt a romantikus képet, mely az 1568-as Tordai Országgyűlést ábrázolja, ahol a központi figura, Dávid Ferenc, éppen kihirdeti a vallási tolerancia törvényét.

A festmény, mely 1896-ban készült, most nem látható, a tordai önkormányzat jóvoltából, annak ellenére, hogy az erdélyi unitarius hagyomány egyik értékes kincse.

Az Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsa (ICUU) egyöntetűen a következő döntést hozta:

„Az ICUU, melynek ülését Kolozsváron (Cluj-Napoca, Románia) tartották, 2009. szeptember 5-én, szomorúan értesült Romániai tag-csoportjának éves jelentéséből, hogy a festmény a közönség számára nem látható a tordai múzeumban.

A festmény, mely a múzeum tulajdona, már tíz éve rejtve van valahol az épületben, úgynevezett restaurációs munkálatok miatt. A Tanács elfogadhatatlannak tartja, hogy Romániában megfosztják a nagyközönséget olyan műtárgyak élvezetétől és értékelésétől, melyek a köz tulajdonát képezik.

A Tanács tisztelettel kéri a tordai városi tanácsot, valamint a kolozsvári megyei tanácsot, hogy a képet azonnal állítsák ki.

A Tanács reméli, hogy a világ minden tájáról érkező látogatóknak újra lehetőségük lesz megcsodálni ezt a fantasztikus művészeti alkotást, melynek felmérhetetlen vallási és kulturális értéke van.”

Dévai emlékzarándoklat

Déva. Zarándoklat. Ifjúsági. Unitárius. Kattogtak fejemben a szavak, amikor megkaptam e-mailben a Kolozsváron működő Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet meghívóját. Nehezen tudtam elképzelni a négy fogalmat együtt.

Igaz nyáron Kászoni József a budapesti Nagy Ignác utcai unitárius templom lelkészének jóvoltából bejárhattam Torockót és környékét, mint lelkes útitársa az idén Budapesten konfirmált fiataloknak. A meghívás a nyári út után vonzónak tűnt.

„Az egyház nem kopjafákban él.” Dr. Kovács Sándor

Ezt a mondatot egyik vendéglátónk, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára mondta, egy felmerülő kisebb vitában Dávid Ferenc emlékzarándoklat előestéjén a Budapestről érkezett csapat egyik tagjának. Hogy miről is beszél, azt szombaton, a Déván tapasztalhattam meg, amikor valóban közel 500 fiatallal közösen álltam az ősi várfalak között.

Mit tud egy átlagember Déva váráról? Hát persze, már soroljuk is Kőműves Kelemenné, az asszony, akit befalaztak a várba, a kicsit többet tudók, akik még bakeliten hallgatták, Bródyt meg Hegedűs D. Gézát említik.

” Nem lehet, nem lehet, értsétek meg nem lehet,

Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet..”

(Szörényi Levente - Bródy János: A hitetlenség átka)

Olvasd el ezt a bejegyzést »

Konferencia Debrecenben a Reformáció Ünnepének alkalmából

2009. október 31-én, szombaton egész napos konferencián vettünk részt Debrecenben, a gyülekezet és lelkésze Pap Gy. László szervezésében a Reformáció napján.

A konferencia témája az Unitarizmus Erdélyben, Magyarországon és a világban volt.

Pap Gy László, debreceni lelkész

Pap Gy. László lelkész üdvözölte a megjelenteket, és köszöntötte az előadókat.

A konferencia alkalmával áhítatot tartott Lakatos Csilla miskolci lelkésznő.

Utána Dr. Hodossi Sándor a debreceni egyházközség gondnoka üdvözölte a résztvevőket és megnyitotta a konferenciát.

Előadást tartottak: Pap Gy. László az erdélyi unitarizmusról, Balázsi László a magyarországi unitarizmusról.

E két előadás és beszélgetés után szünet következett, melynek keretében a Beregi testvérek, Felhős Szabolcs vezetésével megkoszorúzták az általuk elhelyezett emléktáblákat.

A szünet után Knut Heidelberg norvég unitárius lelkész „Az unitarizmus Norvégiában” címmel tartott előadást, melyet élénk kérdések sorozata és beszélgetés követett.

A konferenciát Lakatos Csilla lelkésznő imája zárta, mely után közös ebéden vettünk részt mindannyian a gyülekezeti teremben, melyet a tiszteletes asszony és a hívek készítettek el.

Részletes beszámoló található a konferenciáról a Debreceni Egyházközség honlapján: http://uninaplo.unitarius-halo.net/debrecen/?p=1748

A szerkesztőség

Dr. Hodossi Sándor, debreceni gondnok

Lakatos Csilla,miskolci lelkész

Knut Heidelberg, norvég lelkész

Meghívó a Világvallások Hetére

A Világvallások Együttműködési Fóruma - VEF - szervezésében kerül sor első alkalommal a Világvallások Hete megrendezésére 2009. november 23-29 között. www.unitarius.net

Nagyszerű ez az alkalom arra, hogy unitárius hitünk szerint, a hit- és vallásszabadság és tolerancia értelmében, közelebbről is megismerhessük a világ vallásai közül a Magyarországon működő egyházakat. www.vilagvallasok.hu, www.vef.hu

Nagy szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt a hét minden napjára az alább közölt programok szerint.

Léta Sándor, VEF tag

Tovább a programhoz. Olvasd el ezt a bejegyzést »

Nemzetközi odafigyelés a szlovák nyelvtörvényre és egy értékes festményre

Az Unitárius és Univerzalista Nemzetközi Tanács (International Council of Unitarians and Universalists – ICUU) szeptember 1–6. között Kolozsváron tartotta közgyűlését. Az 1995-ben, az Amerikai Egyesült Államokban létrehozott Nemzetközi Tanács célja a világon élő unitárius és univerzalista közösségek összefogása, a köztük levő kapcsolatok kialakítása és erősítése. A Tanács tagjai között jelenleg 22 ország unitárius közössége van jelen. A kétévente tartott közgyűlésen a tagok képviseletében megjelenő küldöttek jelentéseket és költségvetést fogadnak el, cselekvési irányokat jelönek ki, valamint tisztújítást tartanak.

Az idei közgyűlésre az Erdélyi Unitárius Egyház szervezésében Kolozsváron került sor. A közel 80 fős közgyűlés tagjai a következő országokból jelentkeztek be: Magyarország, Anglia, Amerikai Egyesült Államok, Nigéria, Sri Lanka, Spanyolország, Kanada, Lengyelország, Ausztria, Németország, Finnország, Mexikó, Japán, India, Új-Zéland, Indonézia, Dél-Afrika, Ausztrália, Csehország és a Fülöp-szigetek.

A közgyűlés munkálatai angol nyelven zajlottak, melynek keretében tisztújításra is sor került. Ennek eredményeként az elkövetkező két évben az Unitárius és Univerzalista Nemzetközi Tanács vezető testülete a következő összetételben működik: Brian Kiely (Kanada) elnök, Pauline Rooney (Ausztrália) alelnök, Gyerő Dávid (Erdély) titkár, David Shaw (Anglia) pénztáros, vezetőtanácsi tagok: Celia Midgley (Anglia), Nihal Attanayake (Fülöp-szigetek) és Femi Matimoju (Nigéria).

A közgyűlés az unitarizmust jellemző tolerancia és szabadság elvei alapján határozatban ítélte el a szeptember elsejétől életbe lépett szlovák nyelvtörvényt, és a felvidéki magyar közösséget támogatásáról biztosította. Emellett a Tanács felkéri tagságát, hogy külön-külön értesítsék saját államaik kormányzatát és közvéleményét a Szlovákiában kialakult kedvezőtlen helyzetről.

A közgyűlés tagsága értetlenül vett tudomást arról, hogy a tordai múzeumban található Körösfői Kriesch Aladár festette A vallásszabadság kihirdetése az 1568. évi tordai országgyűlésen című festményt nem lehet megtekinteni. A múzeum tulajdonában levő kép tíz éve nem látható, úgynevezett restaurálási okokból. A Tanács elfogadhatatlannak tartja, hogy Romániában egy közkincsnek számító műalkotást elrejtenek, ahelyett, hogy értékeljék és népszerűsítsék. Az Unitárius és Univerzalista Nemzetközi Tanács arra kéri Torda város önkormányzatát, valamint a Kolozs Megyei Önkományzatot, hogy azonnali hatállyal állítsák újra ki a festményt. A Tanács bízik abban, hogy a világ minden tájáról érkező látogatóknak lehetősége lesz megcsodálni az egyedülálló vallási és kulturális értéket hordozó műalkotást.

További információk:

Gyerő Dávid közigazgatási előadótanácsos, tel.: 0744-706157, dgyero@unitarius.com

A Kopjafaavatás Felsőrákoson c. dokumentum letölthető  PDF formátumban.

„Nemzeti évfordulóink 2007.”

/ Ismertetés /

Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága kiadta „Nemzeti Évfordulók 207” című füzetét, melyben „További évfordulók” cím alatt két unitárius rövid életrajza is szerepel: Gyulafi Lestár történetíróé és Rajz János színészé.

A kiadványban felsoroltak vallása nem szerepel, így a füzetből nem tudott, hogy mindkettő az Unitárius Egyház tagja volt.

A kiadványon túlmenően tudni kell, hogy Gyulafi Lestár a Dunántúl szülöttje /sz. 1557 /. Apja János, anyja Devecseri Csoron Dorottya.

Tizenhat éves koráig Szigeten, Keménden és Körmenden nevelkedett, majd Bécsben a császári iskolában tanult. Erdélybe, nagybátyja Gyulafi László néven került a fejedelmi udvarba. Báthori Zsigmond alatt fejedelmi titkár volt. Követként megfordult Bécsben, Varsóban és Krakkóban. Jártas a tudomány minden ágában. A korabeli eseményeket naplójában örökítette meg.

Rajz János artista-színész család tagja. 1907-ben született Budapesten. A debreceni, a szegedi, a Fővárosi Vígszínház, majd a Nemzeti Színház tagja. Epizódfőszerepekben, jellemszínészként szerepelt. 1957-ben Jászai-díjat, 1958-ban Kossuth díjat kapott. 1965-ben érdemes-, 1973ban kiváló művész elismerésben részesült. Szerepelt a Magyar Rádió „Szabad család” című sorozatában és 86 játékfilmben. 1976-ban nevére díjat alapítottak.

Amikor örömmel vesszük tudomásul, hogy a múlt nagyjai között unitáriusok is szerepelnek, az említett kiadványban szívesen olvastunk volna Aranyosrákosi Székely Sándorról / sz. 1797/ az eposzíró püspökről, Brassai Sámuel / sz. 1797/ polihisztorról, Jakabházi Zsigmond /sz. 1867/ a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjáról. Szabédi Székely László /sz. 1907/ íróról, Jakab Elek /sz. 1897/ történetíróról, a MTA tagjáról, Kőváry László / + 1907/ történetíróról, a MTA tagjáról, Fekete Zoltán /sz. 1877/ egyetemi tanárról, , a MTA tagjáról, Fekete Lajos /sz. 1837/ akadémiai tanárról, a MTA tagjáról, Gyulai Zoltán / sz.1887/ egyetemi tanárról, a MTA tagjáról, Jakab Elek / + 1897/ történetíróról,, a MTA tagjáról, Jakabházy Zsigmond /sz. 1897/ történetíróról, a MTA levelező tagjáról, Kelemen Lajos /sz. 1877/ történésről, a MTA tagjáról, stb., akik méltán kaphattak volna helyet az évfordulók sorában, hiszen a magyar tudomány és kulturális élet ismert nagyjai voltak.

Sajnáljuk, hogy a Nemzeti Évforduló Titkársága nem tartotta érdemesnek nevük és érdemeik fölsorolását, vagy hiányos ismeretei révén maradtak ki a felsorolásból.

Mivel az említett füzet – remélhetőleg – övőre is megjelenik, ajánlatos volna, hogy Egyházunk lépjen kapcsolatba az Évfordulók Titkárságával /elérhetőségük a Nemzeti Évfordulók 65. oldal / és hívja föl figyelmét azokra a nagynevű unitáriusokra, akik jelentősen hozzájárultak kultúránk fejlesztéséhez és terjesztéséhez.

Kelemen Miklós