Szeredai templom belső tetőszigetelése

A nyárádszeredai templom tetejének belső szigetelési munkálatai

A gyülekezeti otthon és parókia udvarának a javításáról szóló rövid ismertetés

Gyülekezeti tagok pénzbeli adományai:
1. Nagy Tiborné 5o lej
2. Mihócsa Vilma 5o lej
3. László Margit 5o lej
4. Sándor Attila 3o lej
5. ifj Balogh Pál 5o lej
6. László Tibor 5o lej
7. Gombos Ferenc 1oo lej
8. Mihócsa Vilma 3o lej
9. Májai Ilona 2oo
1o Szász K.Lajos 1oo lej
11 id.Balogh Pál 5o lej
12 Kománcsik Mihály 2o lej
13 Szász M.Levente 3o lej
14 Muzsi Erna 5o lej
15 Kocsis Lajos 2o lej
16 Páll Emma 4o lej
17 Májai Zsigmond 6o lej
18 Török Imre 5o lej
19 Sándor Szilárd 1oo lej
20 Szász Erzsébet 4o lej
21 Balogh Piroska 2oo lej
22 Adorjáni Lenke 5o lej
23 Id.Kocsis Zsigmond 1oo lej
24 László Ida 5o lej
25 Csizmadia Éva 3o lej
26 Fazakas Mihály 5o lej
27 Mezei Irén 4o lej

Pénzbeli és anyag adományok a közmunkára
1. Mózes István 6o lej
2. Dordea Mihály 6o lej
3. László Márton – egy autó homok
4. László Tibor 6o Lej
5. Szász K.Lajos 3o lej
6. Kománcsik Mihály 6o lej
7. Szász M Levente 7o lej
8. Májai Zsigmond a tető alatti falazáshoz a szükséges téglát

A tényleges közmunkai részvétel az építkezésben, személyesen vagy fizetett közmunka által:
1. Balogh Attila 2 nap
2. Szász Cs. Levente 2 nap
3. Fazakas Árpád 2 nap
4. Fazakas Sándor 1 nap
5. Aszalós Ábel 2 nap
6. id.Sütő Mihály 2 nap
7. Fazakas József 1 nap
8. Májai Zsigmond 2 nap
9. Tanászi Ferenc 1 nap
10. Kocsis József 2 nap
11. Balogh Pál 1 nap
12. Szász M.Levente 1 nap
13. Mihály Bálint 1 nap
14. Kománcsik Mihály 1 nap

Kiadások, adósságok,rövid beszámoló az elvégzett munkáról:
Napszámra kifizetett kiadások: László Zsigmondnak 1 nap, Kocsis Józsefnek 1o nap, Béres Istvánnak 3 és fél nap (3o lej, majd 35 lej napszám értékekben) Anyagra kiadások: cement 432 lej .Elvégzett kőműves munkára kifizetve 2.ooo lej. Június 3.-án kezdődött a belső vakolás, befejeződött június 28.-án, átvevődött június 29.én .Az összfelület 13o négyzetméter, ebből kifizettünk 11o négyzetmétert 11oo lej értékben ( 1o lej négyzetmétere vakolásnak 2oo lej értékkel Szabó János kevesebbet vett el az elvégzett munkáért ).Július 7.én kezdődött a külső vakolás vakolás - befejeződött augusztus 1-én.Összfelület 148 négyzetméter , kifizetve az elvégzett munkáért 14oo lej , ugyanakkor az épület teteje alatti oldalfalakat felrakta és levakolta adományba, nyolc négyzetmétert adományba végzett el.Kilyén Csaba anyaglerakatához 16o lej betongerenda és cement ellenértékben. Szeptember hó folyamán a bejárati járda készült el szeptember 9.én. A Brewster testvérgyülekezettől adományba kapott 5.3oo lejt az idén begyűlt megemlékezési adományokkal kiegészítve 7.3oo lej értékben megkötöttük a szerződést a gyülekezeti otthon külső ablakai és ajtajai javára. Májai Zsigmond gyülekezeti pénztáros az épület csatornájának a kiadásait adományozta az épülethez. ( Az összértékből hiányzik 1.3oo lej amit 2o1o január végéig törlesztünk.. Karácsony előtti készpénz összege 2o5 lej )

Lelkészek etikai kódexe… ?

” Ragaszkodj az intelemnhez, ne térj el tőle, vigyázz rá, mert ez az életed.” Péld 4,13

E szentírási vers megszólított. Az erkölcsi hűség és az életszeretet elválaszthatatlan - szól az üzenete. Ez új szentírási fordításaz erkölcsöt intelem fogalmával fordítja. Az erkölcs nem feltélezéseket, hanem határozott elveket,elvárásokat fogalmaz meg,talán innen adódik az intelem fogalom használata is. A példabeszéd üzenete világos: az intelemhez való ragaszkodás, ennek helyes megértése és ezek szerint való életvitel, magatartásforma maga az élet és ezért vigyázni is kell rá. Vagyis: az erkölcsi hűség nélkül nincs életszeretet. Az erkölcs fölötti örködés az élet védeleme is egyben.

Kérdés: mi az erkölcs, mi az intelem, hogyan tudjuk helyesen magunkra vonatkoztatni és egyáltalán szükség van- e ezzel való foglalkozni …. ?

Az elmúlt napokban érdeklődéssel lapoztam fel Szabó Kálmán “Mindennapi erkölcsünk” című középiskolás diákoknak írt gyakorlati erkölcstanát. ( Kairosz kiadó 2oo1) . A tankönyv gyakorlati példákkal irányítja rá a figyelmet az erkölcsös életszemlélet fontosságára. Miután rövid történelmi összefoglalót közöl különböző erkölcsi felfogásokról, az erkölcs és szellemi élet,valamint az erkölcs és társadalom vonatkozásaira világít rá. Segít különbséget tenni az ókorban az athéni demokrácia erkölcse és a spártai erkölcs között, vagy a polgári társadalom ekölcse és a kommunista erkölcse között. Tanulságos amint rávilágít az erkölcs és vallás vonatkozásaira: ” Az erkölcs abban segít, hogy a bűn akkor is bűn maradjon, ha az nem derül ki … A hit a vallás legfőbb célja és értelme az életértékek védelme….” A tankönyv említi az unitárius egyházat is, mint azon történelmi egyházat amely erkölcsi értéket közvetít. Érdekes a vallásosságról és az egyházhoz való tartozásról szóló megállapítása: ” Valamely valláshoz ( egyházhoz) való tartozás és a vallásosság nem azonos fogalmak . (… ) Az igazság kedvéért látnunk kell azt is, hogy a valláshoz ( az egyházhoz) való kötődés , a vallásosság is különböző: lehet szorosabb és gyengébb. ” E megállapítás arról is szól, hogy az egyházhoz való tartozás formálissá lett napjainkban. Vagyis az egyházközséghez való tartozás külső kötelességeinek a teljesítése ( egyházfenntartási járulékok törlesztése ) mellett, az egyháztagok belső lelki élete eltérhez az egyházának a hivatalos tanításától, állásfoglalásától. Hogy ez mennyire igaz, vagy hamis nem az én tisztem itt és most eldönteni - e helyen , e számomra hasznos könyv olvasása utáni gondolatiam osztom meg. E kérdést válaszolja meg ki-ki magának : mit jelent számára az egyháztagság és mennyire tud azonosulni az egyházának a vallási tanításával és vallásos gyakorlatával , vagyis mennyire érzi otthon magát az egyházában miközben vallását kívánja gyakorolni és mivel tudna még hozzájárulni, hogy otthonosabb legyen közössége számára is ez az intézményes keret ?

Az személyes és közösségi vallásosság megélésének a lehetőségei, mindig is sarkalatos kérdései voltak és talán maradnak továbbra is az egyház számára. Talán e kettőség otthon-kereső ígényéből adódik valamiféle megegyezések, szabályok , erköcsi irányvonalak mentén való keresgélés és a helyességről való meggyőződés alapján, az erre való érvényesség szerzése. Ezeket az erkölcsi elvárásokat, intelmeket u.n. etikai kódexbe rögzítik. A keresztény egyázak - így az Erdélyi Unitárius Egyházam - számára is, az erkölcsi kérdések vizsgálatánál a jézusi szeretet kettős parancsolat a kiindulási szempont. Ennek a felismerése ellenére, a könyv szerzője mégis szomorúan állaptja meg a következőket: ” A becsületes , tisztességes, lelkiismeretes magatartásnak, munkavégzésnek valójában általánosnak és természetesnek kellene lennie. De nincs így. Ezért válik egyre sürgetőbben szükségessé az etikai alapelvek ( ” szabályok” ),ún. “etikai kódexek” kidolgozása és bevezetése. Szakmai etikák, ( szaketikák) amelyek különböző szakterületen ( egszégügy, oktatásügy, kereskedeem, sajtó, reklám stb.) dolgozó személyek magatartására, munkvégzése iránti elvárásokat tartalmazzák, léteztek és léteznek. Ezekhez csatlakoznak midazok az etikai szabályozások, amelyek a közéleti tevékenység egyre több területén jelennek meg.” Kérdés maradhat számunkra, hogy az egyház számára mennyire szükségeszerű ezen gondolkodni . Érdekes , ahogy egy pár sorral alább a szerző az etikai kódexekről a következőket állapítja meg : ” Világosan kell látnunk és határozottan kell hangsúlyoznunk, hogy az etikai kódexeknek, az etikai elvárásoknak és eljárásoknak, az etikai bizottságoknak a szerepe csupán érintőlegesen találkozik az erkölccsel, még annyit sem jelent, mint az “erkölcsi bizonyítvány”, amelynek szintén nincs sok köze az erkölcshöz, csakis a bűntetlen előéletre vonatkozik, amitől még vastagon lehet az illető erkölcstelen, becstelen, jellemtelen, rongy ember. Ráadásul: az etikai kódexeket, mindig az adott szakterület illetékesei készítik el, ami érdekelvűséggel járhat, miként ezt az erkölcsromboló reklámetika is példázza. Ennek ellenére az etikai elvárások és vétségek lajstromba szedése és elbírálása azért szükséges és fontos, mert ráirányítja a figyelmee olyan típusú magatartásformákra is, amelyek bár törvénnyel nem büntethetők, de az adott szakterületen megengedhetlenek.” Nos továbbra is kérdés : az egyházak vezetői , ezeknek szolgái , készek-e meglátni, felismerni azokat a “megengedheteten” dolgokat, amelyek miatt szükségessé válhat egy etikai kódex ami a lelkészek önmagukkal és munkájukkal, valamit kollegáikkal szembeni magartásformájának a helyességét közli.

Amíg ezen elmélkedtem elővettem ismét Dr. Rezi Elek tanár úrnak, az “Unitárius Erköcstan” című tankönyvét. Ez időszerű , hasznos tankönyv szerint , az erkölcs szóalkotás eredete bizonytalan. Érdekes leírását adja az etika fogalmának, amit szintén érdemesnek tartom e helyen idézni : ” Az etika kifejezés görög eredetű szó. Az ethosz szó a görög kultúrkörben eredetileg azt az elkülönített helyet, rekeszt jelentette az istálóban vagy más szálláshelyen, ahol az állatok biztonságban érezhették magukat. Az ethosz érelme főleg erre a biztonságra vonatkozott. Természetes, hogy a szálláshely biztonságához az állatoknak hozzá kellett szokniuk, ezért a szónak átvitt értelme a szokás lett. Később e foglamat az emberek viselkedésére is alkalmazták, és azt a magatartást minősítették helyesnek,”biztonságosnak”, amely a közösség által elismert “szokásik” (normák, szabályok) szerint történt.”

Kérdés: szükség van-e arra, hogy biztonságosabbá tegyük azt a “szálláshelyet”, amely lelkészi szolgálatunk révén otthonnunk is? Kérdés : szükség-e a lelkészi magatartásformákkal foglalkoznunk , annak érdekében, hogy szolgálatunkkal méltóbbnak bizonyuljunk ahhoz, hogy az elhívatásukhoz a válaszunk határozott igen legyen ? Kérdés: miképpen látják e kérdést a gyülekezeti tagok ?

„.. egy egész közösség könyörülő szamaritánusa…”

- rövid ismertető a „ Falugondnokok Ismerkedése és Képzése” konfereciáról -

A Romániai Falugondnokságok Szövetsége szervezésében ,a magyarországi Esély Szociális Közalapítvánnyal partnerségben, 2oo9 április 23-25 között Homoródkarácsonyfalván került sor, a Falugondokok Ismerkedése és Képzése konferenciára. A munkálatokat Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokságok Szövetsége társ-elnöke nyitotta meg néma felállással tisztelegve néhai Kemény Bertalan, a Romániai Falugondonokságok Szövetésége első nagy eszmei támogatója emléke előtt. Cseke Miklós helyi polgármester köszöntője után , Benedek Mihály helyi unitárius lelkész mutatta be a települést. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megyei közösségfejlesztési programjának pályázati kiírását ismertette. Antal István, parlamenti képviselő lelkesítő köszöntőjében felhívta a figyelmet a már meglevő törvénycikkekre, melyek jogi alapot biztosítanak e szociális szolgálat végzésére. A képviselő olyan jobbító javaslatokat várt a már szolgálatban levő falugondnokok részéről, melyek pontosítanak illetve szélesebb törvényes lehetőséget biztosítanának e szociális szolgálat végzésére, s mely javaslatoknak a törvényhozás szintjén parlamenti képviseletre lenne szükség.

Második nap a konferencia Dr. Kovárik Erzsébet a magyaroszági Munka és Szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium szakállamtitkár előadásával folytatódott „A szociális szolgáltatások rendszere, fejlesztése és a fejlesztés aktuális kihívásai” témában. Az előadás egy képet nyújtott a magyarországi szociális állapotokról, kihívásokról és ezen szociális állapotok fejleszétési lehetőségeiről. Kolumbán Gábor egyetemi tanár, az Erdélyi Unitárius Egyház volt főgondnoka „A falugondnokság, mint a vidékfejszlesztés lehetőségéről” beszélt. Előadásában kiemelte a természetvédelem fontosságát és a falunak, mint élet és erőforrásnak a fontosságát. Előadását élénk figyelem követte, amely a téma fontossága mellett a jellegezetes lényegre-mutató humorának is köszönhető volt. Zelnák Katalin, Csörsz Klára, W. Kozma Judith , a magyarországi falugondnokok szervezetek vezetői javaslataikat tették meg a Romániai Falugondnokság fejlődéséért. A szolgálat felelőségével, ismertetve a magyaroszági helyzetet, konkrét javaslatokat tettek a Romániai falugondokság imtézményének a bővítésére. Ezen a konferenicán részt vettek, Borzontról, Három Kútról, Toroczkószentgyörgyről valamint több más tepelülésről falugondokok - tehát az intézmény működik és ennek bővítésére ígény és szükség van . Az előadás után Balázs Sándor 5o ár területet ajánlott fel egy Romániai Falugondokok székhelye és a szövetségben lépőkkel partnerségben lépők konfereciaközpontja építése érdekében. Ezt követően Nagy Máté András és Lupse Gabriella a borsi falugondoki szolgálat képviseletében az „ Egykori Iskolámért Alapítvány” képviseletében vettek részt és ismeretették a „A Kapu program kiterjesztésének módszereit” E program lényege, amint az ismeretközlő kis kiadvány is megfogalmazza: „ Egy lakóközösségi alapon szerveződő generációk közötti együttműködést elősegítő önkéntes segítő szolgálat. A békés megyei Béthel Alapítvány és a bringhtoni (UK) székhelyű Social Care Initiatives Network által 1996-1998 között lett kifejlesztve, s gyakorlatban elsőként alkalmazva a Kapu program elnevezéssel.” Alulírott „ A szolgálat ( falugondnoki) etikája” címmel tartottam vitaindító előadást, melynek megvitatása a következő nap is folytatódott. A vacsorára László János vendégeként a homoródszentpáli halas csárdában került sor. Az esti az ünnepi műsor keretében Könnyű Sándor , a Göttingei filharmónia hegedűse művészi előadásában Vivaldi és Bartók művek szólaltak meg. A vendégfogadó falu ünnepi műsorral köszöntötte a részvevőket – I-IV osztályos kisiskolások tánca, Benedek Enikő tiszteletes asszony betanításában. Béla G. Alert Tompa László Lófürösztés és Kacsó Sándor Őszi vetés című versét szavalta el. György Ferenc katolikus kántor betanításában fúvós hangszerek is megszólaltak helybeli gyerekek részéről. Kürtöskács és szentericei bor feltálalása közben Balázs Sándor házigazda a mértékletes borivásra figyelmeztető tiboldi intelmeket olvasta fel.

Szombaton a konferencia a már említett szolgálat erkölcsével kapcsolatos előadás vitájának folytatásával kezdődött. A falugondnoki szolgálat etikai kódex szükségességének kérdését vitatták meg. A vita határozott végeredménye: szükség van egy falugondoki etikai kódexre, amely védi és ugyanakkor ösztönzi is a lelkiismeretes falugondoki szolgálatot. Ezt követően , a konferencia hátralevő részében szakmai előadások és megbeszélések következtek magyaroszági előadók részéről a szociális földprogramok, szociális, gazdaság, szociális szolgáltatások ellenőrzése és szociális szövetkezetek témában. Serafin József , a Szociális Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője a falugondnoki szolgálat minisztériumi támogatásairól és ezek elérési lehetőségeit ismertette. Dr. Nagyné Varga Ilona, az Esély Szociális Közalapítvány Regionális Forrásközpont igazgatója a közalapítványt mutatta be és moderálta a további előadásokat. Dr. Juhász Imre, a Szociális Földprogramot Működtető Települések Szövetsége elnöke ismertette szövetségét. Az előtte felszólaló előadáshoz kapcsolódva önértékelési és az életért való saját felelősség-tudatnak a fontosságát emelte ki. Az igen szerteágazó téma bemutatását , a rövid időkerethez alkalmazkodva hívta fel a figyelmet a Települések Szövetségének a fontosságára. Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi polgármester, a szociális szövetkezetekről tartott ismertetőt. A szövetkezetek létrejöttének a feltételeinek az ismeretése után ennek lehetőségeire és előnyeire mutatott rá, konkrét példával ismertetve – településéről - az elmondottakat. Ismertetését így foglalta össze: „ Minden sikerül, ha a közösség erejére építünk!” Sztolyka Zoltán Rozsály település polgármestere, rövid történelmi ismertetőt tartva Rozsályról, bemutatta településének a szociális szövetkezetét , hangsúlyozva az önállátás és önszerveződés fontosságát.Ezt igen szemléletes humorral, a gyakorlatban megvalósulva mutatott be. Cserbán Józsefné – az Északalföldi Regionális Szociális Módszertani Konzorcium igazgatója a Szociális Szolgáltatások Egységes Szakértői Ellenőrzésének kézikönyvét ismertette, ami több mint kilencven szakértő munkájának az ereménye. Az ellenőrzési standardok fontosságának a kérdéséről szólott röviden.Hadd idézzek röviden e munkából: „ A sandard mérték, amellyel a minőség megítélendő és ellenőrizhető. A koherens, megbízható és legitim ellenőrzési rendszer létrehozásának egyik alapfeltétele az egyértelmű és átlátható szolgáltatási sandardok meghatározása és bevezetése. Az elődásokon a Gyergyószentmiklósi Agrosen Caritas szervezere részéről mindvégig résztvevő Bányász József véleményére többször is kíváncsiak voltak az előadók is, aki kérdésfelvetéseivel , ismertetésével segítette a konferencia munkálagtait .

A konferecia a már megszokott homoródkarácsonyfalvi vendégszeretétnek ízletes ebédjével ért véget.A résztvevők közül sokan megtekintettük a közelmúltban feltárt Szent László freskókat az unitárius templomban. Köszönet kedvességükért . Köszönet a szervezőknek és köszönet az Esély Szociális Közalapítvány részéről a kedves ajándékokért, a Szociális Szövetkezetek részéről ékező könyvekért, szilvaízért, italokért, a kézimunkákért!

Bizakodva a szolgálatban és reménykedve a folytatásban maradok tisztelettel és barátsággal: Sándor Szilárd

… magamfajta ember …

” Nem az ellenség gyaláz engem, azt elszenvedném.Nem gyűlölőm hatalmaskodik rajtam, előle elrejtőzném.Hanem te, magamfajta ember,bizalmas jóbarátom,akivel meghitt barátságban voltam, az Isten házába együtt jártunk, a gyülekezet körében.”Zsolt.55,13-15

elmélkedés-vázlat ( miután kitörlődötek az egészmondatos elmélkedések)

1.ellentétpárok:

test - lélek ?
egészség- betegség
erős lélek -beteg , gyenge test
gyenge lélek - erős test

következtetés: nem minden esetben!

2. feleszmélés: ellenség van!
- különböző gondolkodás
- különböző ízlés
- eltérő értékítélet

3. az ellenségeskedés okai és eredményei
- gyűlölet
- legyőzni ( és nem meggyőzni) akarat
- titkolózás, bizalmatlanság
- harc a hatalomért

4. böjti időszakban
- megtisztulás
- megbocsátás
-”magamfajta ember ” meglátása

5. mi a gond?
- amikor a magamfajta ember, amikor a bizalmas barát az ellenség!

a böjt válasza:
- akkor is bocsáss meg ha nem kérnek bocsánatot…

pedig : Isten házába együtt járunk …
pedig: a gyülekezetbe tartozunk
pedig———- de sok pedig lehet még!

a böjt válasza: a magamfajta ember elfogadása, még akkor is ha nekem az rosszat tesz….

Ámen

A szolgálat (falugondnoki) etikája

Tisztelt hallgatóság! Mivel előadásom vitaindító jellegű, ezért már az elején szeretném tisztázni, hogy nem ismeretközlő értekezés az amit most bemutatok inkább elemző feltárás, feltételezések és következtetések láncolata, amivel elgondolkodtatni és vitát gerjeszteni szeretnék. A téma amiről beszélni fogok – úgy érzem - annak az időnek és társadalomnak a nagy kihívása, amelyben élünk. Kihívás, egy olyan kérdésfelvetés, amire talán még azért sem kaptuk meg - a legalább elfogadható - választ, mert egyáltalán nem törődtünk vele. Mint, ahogy lassan természetes, vagy legalábbis elfogadott lesz, hogy az ivóvizünket a kenyérrel és a szalonnával együtt pénzért vesszük,vagy hogy kevesek szemét sérti ha a sáncban a hóvíz nem Áprily Lajos könnyű hajóját, de az üres flakont viszi – úgy lassan lassan nem foglalkozunk azzal sem, hogy mit jelent a szolgálat, vagy mit jelent az erkölcs, az etika. Szomorúan szembesülünk a bölcs indiai Mahatma Gandhi korábban megjósolt „emberiség várható modern szociális bűneinek” jeleivel: „ 1 az elvek nélküli politikával, 2. az erkölcs nélküli üzlettel, 3.munka nélküli gazdasággal, 4.a karakter nélküli neveléssel 5.az emberiesség nélküli tudománnyal 6.a lelkiismeret nélküli élvezettel.” Közömbösségünket fokozza a völgyekben meghúzódó késői ködös-havazódó tavasz, a hegyeket kopárrá koptató beszürkült értékválság, e mindent langyosító és mindent összemosó állapot. Ebben az állapotban a füstös zajos autók mellett elhalkul a józsefattilai emberi kérdésfelvetés: „ ki tiltja meg nekem, hogy elmondjam mi bántott hazafelé menet ?” – mert nem tiltja már senki meg sem a panaszt, sem a lázadást, de senki sem figyel igazán oda egyikre sem. Akár panaszkodhatunk vagy lázadozhatunk már nem mozdul meg semmi sem, vagy ahogy az előbb idézett költő mondaná „nem emel fel már senki sem” . Úgy tűnik minden marad ebben a szürke gyurmás formátlanságban, amit könnyen lehet formázni, de az alakját csak addig tartja, míg valaki hozzáfér és kénye-kedve szerint újai közé nem veszi ismét e képlékeny anyagot.

Susanne Stökcklin-Meier „Ami az életben valóban számít” című könyvében jegyzi le a következőket:„Egyes-egyedül azt tekinti értéknek, ami nyereséget hoz. Egyszerűbben: a pénz szabályszerűen értékké lépett elő. Olyan eszközzé vált, ami által állítólag mindent meglehet szerezni. Másképp fogalmazva: a pénz hatalom, és a pénz irányítja a világot! Ennek következményeként pedig nagyfokú egoizmus alakul ki. Szó sincs többé szerető gondoskodásról, szolidaritásról és emberiességről”, aztán ugyanitt egy pár bekezdéssel lennebb olvassuk, e kritikai szemléletnek a következményét: „Van ágy, de nincs álom, vannak könyvek, de nincs intelligencia, van ennivaló, de nincs étvágy, van ékszer, de nincs szépség, vannak házak, de nincs közösség, van gyógyszer, de nincs egészség, vannak luxuscikkek, de nincs öröm, van minden, de nincs boldogság, még templom is lehet, de mennyország sehol!” ( ismeretlen guatemaliai szerző )

Ahogy szembesülünk e szomorú állapottal hajlamosak vagyunk abba a tévedésbe esni, hogy ez csupán a mi korunk jellemzője – aztán lassan rájövünk, hogy ez nem így van. Elég felütnünk Rousseau „ A társadalmi szerződésről …” írt művét megdöbbenve olvassuk az akkori állapotok adta következtetéseket:„Felteszem, hogy a természeti állapotban élt emberek elérkeztek arra a pontra ahol a fennmaradásukat veszélyeztető akadályok ellenállása már nagyobb mint az az erő, amelyet az egyén képes kifejteni, hogy fenntartsa magát ebben az állapotban. Akkor ez az eredendő állapot nem maradhat fenn tovább s kipusztulna az emberi nem, ha nem változtatná meg a létezésének a módját.”

Még ha e életérzés, e ködös társadalmi vázlat, vagy e korrajz nem is új keletű, akkor sem vigasztal bennünket, mihelyt a mi korunkról, a mi életünkről, a mi társadalmunkról van szó. Ha mi vagyunk azok akik beletörődök ebbe a szürkeségbe, ebbe a ködbe ebbe a közömbösségbe, akkor a mi életünk vesztődik itt el , akkor a mi életünknek a színeit satírozza szürkévé a közömbösség, a mi sáncainkban viszi a flakont a sáncban hólé, vagy Rousseauval mondva mi kell megváltoztatnunk létezésünkre a módját, ha felismerjük, hogy a fennmaradásunkat veszélyeztető állapotok akadályok ellenállása nagyobb, mint az az erő, amit az egyén képes kifejteni, hogy fenntartsa magát ebben az állapotban. E nem tetsző létezési módnak a feltárása után, a jobbításért tenni akaró és az erre képes erők megszólítására hívatott e vitaindító előadás : „ A szolgálat (falugondoki) etikája”. A társadalom, a közösség etikus szolgálata lehet az, ami jobbító változást hozhat ebben az eltévelyedett állapotban. E jobbító változás egyik hatékony módja lehet a falugondoki szolgálat.

Számunkra, akik tapasztaljuk az előadás bevezetőjében előtárt szomorú képet egyértelmű, hogy miért van szükség e jövőbe-néző szolgálatra és hogy miért fontos ennek a szolgálatnak erkölcsösnek, etikusnak lennie. Mindezek mellett úgy érzem mégis szükség van még egy kis figyelemre, hogy ezt a kérdést tisztábban érzékeljük. A Magyar Értelmező Kéziszótár a „szolgálat” címszó alatt hat meghatározást ad, melyet röviden így lehet összefoglalni. Szolgálatot jelent: 1. a szolga munkaviszonya, munkaköre. 2. annak a munkaköre, aki valamely közösségben szolgál 3. Istentiszteleten végzett lelkészi tevékenység 4. a közösség szükségleteit szolgáló tevékenység, illetve ennek szervezete 5.valamely ügy érdekében végzett tevékenység 6.valaki óhajának , parancsának a teljesítése . A mi esetünkben talán csupán két meghatározás, az istentiszteleten végzett lelkészi tevékenység és a valaki óhajának a, vagy parancsának a teljesítése nem tartozik a kérdésünkhöz. ( A falugondok nem egyházi alkalmazott, de ugyanakkor nem függhet egy ember óhajától, csupán attól a közösségtől akinek ő szolgál, illetve azon bizottságnak aki munkáját követi és értékeli az érvényben levő munkajog alapján.) A falugondnoki teendőket tehát, mint minden szolgálatot munkaviszony szabályoz, leírva a munkakört, amit a közösségért fejt ki (ahol ez működik). A falugondoki tevékenység a közösség szükségleteinek a kiszolgálása. A falugondnoki szolgálat nem önmagáért van, nem öncélú tevékenység, a falugondokság nem cél, hanem eszköz, abban a szolgálatban amire a közösségnek szüksége van, a bevezetőben említett okok miatt.

A szolgálat értelmezéséből világosan kitűnik, hogy a szolgálat elvégzéséhez szükség van eszközökre, amivel e tevékenységet végezni lehet, (a falugondokság esetében ez lehet szolgálati autó, telefon, világhálós elérhetőség, iroda, stb.)a munkakör megnevezésére (vagyis a munkaviszony, a munkakör pontos megnevezése, ahol a legfontosabb a közösség szükségleteinek - és nem igényeinek ! - a pontosítása, amit meglátásom szerint időről időre szükség van megvizsgálni, mert a szükségletek változhatnak időközben, valamint ide tartozik a munka értékelésének, vagyis a fizetésnek a kérdése is). A meghatározás pontosít afelől, hogy a szolgálat az tevékenység, amiből az következik, hogy ennek elvégzéséhez szükség van felkészültségre, vagyis tudásra. Ezek a szolgálatnak, mint a tevékenység végzésének a külső feltételei. Bármilyen szolgálat végzéséhez szükség van külső feltétekre, a tevékenység elvégezhetősége érdekében – mely külső feltételek változhatnak, lehet ez több vagy kevesebb felsorolásuk számát illetően, a különböző szolgálati tevékenységtől függően. A falugondoki szolgálat külső feltételeinek a pontosítása és ezek megteremtése fontos kérdés, mert ezek nélkül nem is valósulhat meg.

A szolgálat elvégzéséhez viszont – így a falugondoki szolgálathoz is – nemcsak külső, de belső feltételek is szükségesek! Amennyiben külső feltétel a felkészültség, mint a szükséges szakmai tudást igazoló bizonylat, annyiban meglátásom szerint a felkészültség belső feltétel is egyben. A szolgálatra való felkészültség nemcsak a szakmai tudást jelenti, hanem a készséget is a szolgálat iránt, belső hozzáállást, elkötelezettséget, hivatás-tudatot, ami nélkül erőtlen, sok esetben érvénytelen mindenféle szolgálat, bármilyen magas szintű tudás esetében is. Ezt a belső rátermettséget nevezhetjük „lelki alkatnak” is. Mi is az a lelki alkat ? Erre a kérdésre a Jézus előtt 384-322 között élt filozófus Arisztotelész a Nikomakhoszi Etikájában világos választ ad. A filozófus szerint a „lelki alkat” az etika vizsgálódásának a fő tárgya, vagyis az erény. Íme a szolgálat belső feltételei vizsgálatánál egyre közelebb jutottam a cím második fogalmához, az etikához. Az etika, az erkölcs az Értelmező Szótárunk szerint „valaki vagy valami magatartását irányító, annak megítélését segítő társadalmilag helyesnek ítélt szabályok összessége, illetve megvalósulása”. Az etika – ebből a megközelítésben - a helyes magatartás leírását, az értékítélet szabályait írja le.

A előadásom első felében előre jeleztem, hogy nem ismeretközlő előadást, vagy az értékítélet törvényeit, szabályait fogalmazom meg, nem oktató jelleggel szabályokat, értékítéletet fogalmazok, hanem egyetlen célom e kérdésre irányítani rá a figyelmet, vitagerjesztő szándékkal. Mint ahogy minden szolgálatnak a saját hatékonysága, jobb érvényesítése érdekében szüksége van etikai kódexre ( így hadd térjek ki egy kritikai megállapítással egy kis kitérővel: ami még vita jelleggel sem indult el sajnos el az erdélyi unitárius lelkészi szolgálat esetében) így a falugondoki szolgálat esetében sem lehet ezt a kérdést figyelmem kívül hagyni. Az etikai tanulmányok, kódexek, megállapítják a helyes-helytelen, jó–rossz, erkölcsös- erkölcstelen fogalompárokat és irányt mutatnak a helyes irány fele. Egy ilyen jellegű etikai kódex megalkotásához szociológiai felméréseket érdemes kezdetben végezni, ami a szükségletek felmérésén túl a közösség által megfogalmazódó erényeket is feltárja, amelyek támogatását a falugondnoki szolgálattól várják. ( a mi esetünkben azokban a közösségben ahol e szolgálat működik, illetve szeretnénk elindítani ), majd a hagyományoktól teljes mértékben el nem szakadó, viszont a jövő kihívásaira is figyelő értékítélkező szabályokat megfogalmazni. Tehát a falugondnoki felkészültség szakmai tudását, az etikai kérdések vizsgálatát megelőzi egy másfajta ismeretszerzés, abból a közösségből ahol e szolgálat etikai kérdéseit tesszük vizsgálat tárgyává. Egy ilyenszerű szükségletek felmérése mellett az etikai elvárásokat, kihívásokat is feltárná. Annak ellenére, hogy a falugondnoki szolgálat közösség által megfogalmazódó szükségek közösségektől függően változhatnak, mégis lennie kell egy közös etikai magatartásnak, amiről felismerhetővé lesz e szolgálat, bárhol is fejtsék ki tevékenységüket akik e szolgálatra elhívatást nyernek. A falugondoki szövetség alapszabályáról, célkitűzéseiről, tudomásunk van a Magyar Tanya és Falugondoki Szövetség honlapján s feltételezhetően azért nincs külön Etikai Kódex csatolva a honlaphoz, mert ez a kérdés belső irányítottságú és jól működik, mindenki számára egyértelmű és azonos elvek alapján , ami az etikai kérdéseket illeti – így nincs is szükség külön etikai kódexre. A tájékoztató jelleggel viszont - szerény meglátásom szerint - szükség lenne etikai kérdéseket tisztázó szabályzatra, amiből e szolgálatból adódó erkölcsi kisugárzás eljutna más közösségek fele is, ahol még nem alakultak meg e fontos és szükségszerű intézmények. Hadd tegyek fel Kiss Elek néhai unitárius püspök, kiskátéjából két kérdést vitaindító jelleggel: 1. Mi az erkölcs ? 2 Miért szükség az erkölcs ? 3.Mit tartunk mi a munkáról ? „ Az erkölcs az embertársainknak legalább olyan szeretete, ahogyan magunkat szeretjük s a szeretetnek testvéries gyakorlása embertársainkkal szemben. Felebarátaink Istennek gyermekei s nekünk testvéreink. A testvéri szeretet a társas életnek legnagyobb értéke. E szeretet nélkül tarthatatlan és érthetetlen az egész életünk. A munka az ember életfenntartó hivatása, értéktermelésének legszebb formája és alkalma.”” Ennek analógiájára feltehetjük a kérdést mit értünk a szolgálat a falugondoki munka etikáján ? Mit értünk a falugondnoki etikai kódex kérdéséről? Miért van arra szükség, hogy a falugondnoki szolgálat etikai vetületén gondolkozzunk, miért lenne szüksége egy szolgálati kódexre? E hasonlat után önkéntelenül is a szentírás legszebben és legegyszerűbben megfogalmazott „etikai kódexe,” a jézusi szeretet kettős parancsolata jut eszembe: „ szeresd az Istent és szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. E példával nem szeretném kétségbe vonni azt, hogy Isten-szeretet nélkül ne lenne erkölcsös szolgálat, de utalni szeretnék az Isten-hitben megközelített erkölcs értékeire anélkül, hogy bárkinek az életfelfogásának, világszemléletének értékeit megkérdőjelezném, ha ettől eltérő is lenne.

A falugondnoki szolgálat etikus, erkölcsös szolgálatához tehát szükség van, ahogy korábban is említettem szolgálatot segítő eszközökre, a munkakör pontos leírására mellett, a harmadik igen fontos dologra: „lelki alkatra”, vagyis erényre, elhívatottságra, ember-szeretetre, felkészültségre, tudásra. Talán érdemes még egy kevés időt szánnunk Arisztotelész a tudásról szóló megállapításánál, aki a tudás három fajtát különböztette meg: 1. poetikus (alkotó), 2. praktikus ( a társadalmi tevékenységeket irányító ) és 3. teoretikus. Az ókori filozófus szerint a poetikus tudás a mesterségekben jelennek meg, a másik két tudás pedig a filozófiai vizsgálódás tárgya. A praktikus tudás szerinte nem más mint: az etika és a politika. Tehát a praktikus tudásnak egyik része az etika, az erkölcstan. Ennek pedig központi tárgya az erény. Ezt az erényt nevezi Arisztotelész a már előbb emített „lelki alkatnak”, avagyis az erénynek amiről a következőket jegyzi le: „ .. az akarat elhatározására vonatkozik, abban a hozzánk viszonyított középben áll, amely egy szabálynak megfelelően határozható meg /…/ középhatár két rossz között, melyek közül az egyik a túlzásból, a másik a hiányosságból ered, középhatár azért is, mert míg az egyik rossz a kellő mértéket túllépi, másik pedig azon alul marad, az érzelmekben éppúgy mint a cselekvésben – az erény a közepet találja meg , és azt is választja.” ( Nikomakhoszi Ethika B 4-6 fejezet ).

A szolgálat etikája a sokat hangoztatott középútra, vagy a jézusi aranyszabályra is utal: „Amit akartok azért, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük..” A szolgálat milyenségére nézve, a belső hozzáállást, belső igényességet, Pál apostol a 2 Kor.6,3-ban így fogalmazza meg: „Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.” Hadd fejezzem be viatindító előadásom Scheirmacher gondolat bíztatásával: “ A legfőbb jó mindannak az összessége, ami az etikai eszme által létrehozható.” Tisztelettel Sándor Szilárd

Irodalom:

1.Falugondnokság kis füzete kiadja, az EMKE Maros megyei szervezte
2.Világhálós honlapok
http://www.falugondnokok.hu/index.php?current_tag_id=1
http://www.asistentasociala.ro/
http://www.responsabilitatesociala.ro/
http://www.korunk.org/korunk/?q=node/8&ev=2008&honap=6&cikk=8932
http://www.falugondnoksag.hu/var/download/20007_06.pdf
http://www.epa.hu/00800/00890/00002/article21.html
3.Bevezetés a filozófiába – szöveggyűjtemény - szerkesztette Stinger Kormél, Holnap kiadó Budapest 2000
4. Kiss Elek - Unitárius Káté, Kolozsvár 1968
5. Sussanne Stöcklin-Meier: Ami az életben valóban számít Deák és Társa Kiadó, 2003
6. Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémia Kiadó Budapest
7. Jürgen Oelkers – Nevelés Etika Vince kiadó 1992
8. “Érték és nevelés” in Igazság és hiánynélküliség , Veres Ildikó Magyar Filozófiai Könyvtár I füzet
9. Biblia , Budapest 1991

Kérdőívre adott válaszaim -

KÉRDŐÍV A LELKÉSZI MUNKA VONATKOZÁSAIVAL KAPCSOLATOSAN

MIT SZERETNÉNK VIZSGÁLNI?
Jelen kérdőív a lelkészek munkájukkal kapcsolatos megállapításait, elképzeléseit, és meglátásait vizsgálja. A lelkészi munka általános és egyedi vonatkozású (negatív és pozitív) viszonyairól szeretnénk képet kapni. Igények és lehetséges stratégiák körvonalazódását várjuk. A kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján körvonalazódó elképzelések a soron következő, márciusi lelkészi értekezleten kerülnek feldolgozásra.

ÁLTALÁNOS JELLEGŰ KÉRDÉSEK
1. Hány éve szolgál? 1994-ben végeztem ( miután egy évet Saint Loiusban segedlelkészi tanulmányúton voltam, ez hivatalosan nem, de talán ténylegesen része a szolgálatomnak ) ezek szerint 14. vagy 15. éves szolgálati időm az idei,vagy tapasztalatom bővítem az EUE harmadik gyülekezetében. ( Döntse el a szociológus melyik helyesebb évszám, de jelezem a szolgálati régiségbe nem számít az AEA-ban eltötött segédlelkészi tanulmányi évem.)

Gyülekezete paraméterei
2. Lélekszám szerint: Közepes 3oo-4oo
3. Jellege szerint: az egyik gyülekezet kisvároson, míg a másik falun van
4. Infrastruktúra szempontjából jellemezze egyházközségét: talán a közepes a helyesebb A többé kevésbé a lyukas asztfalutat időnként újra-javítják,telefon, világháló van,a megyeközpont 3o km belül van, stb.

Gyülekezeti aktivitásra vonatkozó kérdések
5. Milyen mértékben fedi le az egyházközségi tevékenység, szolgálat a gyülekezetet. Fejezze ki százalékban:
Istentiszteletek 3o % ( a beszédeim , vagy ezek vázlatát a világhálós naplómban is közzé teszem, minden vasárnap két istentiszteletet tartok )
Családlátogatás 3o % ( Jobbágyfalván az évelji áldáskérő családlátogatás mellett alkalmi családlátogatásokat is végzek, Nyárádszeredában év elején többet, de év közben is végzek közösségszervező és lelkigondozói családlátogatásokat. Adománygyűjtő családlátogatásokat is végeztem a jobbágyfavi gyülekezeti otthon, illetve a szeredai templomépítés javára.)
Egyháztársadalmi szervezetek által szervezett alkalmak. 25% Jobbágyfalván a téli időszakban nőszövetségi rendezvényeken veszek részt, illetve veszek részt ezek szervezésébe ( pld irodalmi est, egészségügyi elődadások,stb) amelyek a közösségi életre tekitenek. Nyárádszerdában a nőszövetséggel egy évben egyszer nyárádszeredai unitárius napot rendezünk.
Más rendezvények, nem kimondottan vallásos jellegű ünnepségek 15%. A környezetvédelem terén ( részt vettünk pld a fiatalokkal az Önkormányzatok által szervezett kerékpártúrával egybekötött szemétgyűjtési akción, amit az elkövetkezőkben is folytatni fogjuk, a Nyárád tisztításával egybekötve, stb. Ezt bár nem ünnepségnek nevezzük, de számomra ünnep egy ilyen alkalom Természetesen a nemzeti ünnepeinken ökumenikus szinten részt veszünk a közösségi ünnepi alkalmakon. Legutóbb a Nyárádszeredai városkapu avatón mondtam beszédet ami követhető a www.nyaradtv.ro címen.
6. Milyen egyháztársadalmi szervezetek működnek egyházközségében?
Nöszővetség ( Jobbágyfalván aktív, Nyárádszeredában szervezési alakuló szakaszban, Nyárádszeredában az ifjúsági ODFIE csoport időszakosan, vagy alkalomszerűen „megmutatkozik” )
7. Az istentiszteleti alkalmak látogatói és az egyháztársadalmi szervezetek tevékenységeinek résztvevői ugyanazok. Az álltása ön szerint:
1. Részben igaz
A LELKÉSZI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK
8. Sorolja fel az ön által, egyházközségében végzett tevékenységeket (pl. prédikálás, családlátogatás, adminisztráció stb.)
Prédikálás ( a már említett világhálós beszédvázlatok vagy teljes beszédek világhálós megjelenésével, amelyre az idei évtől nagyobb hangsúlyt és minőségibb munkát kívánok adni ,mint eleddig – nyomon követhető a világhálós címeken, a teljesség ígénye nélkül , , valamint egy világhálós társalgói csoport tulajdonossa is vagyok, ahol a prédikációk kérdésén túl más szolgálatokra is kitekint, úgy mint használatban levő énekeskönyvünk angol fordítása is például, amelyet az olasz unitáriusok imádságként olvasnak ,ahova szeretettel várom az érdeklődő kollegák jelentkezését, véleményalkotás és együtt gondolkodás végett)
Családlátogatás – az előbbiekben ezzel kapcsolatosan röviden kifejtettem a közölni valóm.
Adminisztráció – igen ezt végezem, bár az iktatás és egyébb kimutatásokat, papir munkákat igen terhesnek érzem, bár minden tőlem telhetőt igyekszem megtenni, hogy megfeleljen az elvárásoknak ( több kevesebb sikerrel ) Megjegyzem, hogy az egyházközségnek van egy honlapja, egy keblitanácsos által a címen, amit rég nem frissítettünk és sajnos ebben a formában nem válik dícsőségünkre a sok helyesírási hibák miatt sem , ez is a világhálós adminisztráció részét igyekszik megcélozni, de erre több idő kellne, vagy felkészült szakember ennek végzésére. Az idéi évtől azokat a híveket akiknek világhálós elérhetőségük van igyekszem bevonni az egyházközségi társalgó listára a következő címre : , a vallásórára járó fiatalok részére egy társalgót hoztam létre,, ahol gyülekezeti tagjaink mellett más fiatalok is bekapcsolódnak, akik Szeredába járnak iskolába. Az adminisztráció része az is, hogy egy olyan naplót indítottam el, aminek a célja az egyházközségi adminisztárció onlinos része , ahol már olvashatóak például a lelkészi jelentések, de a hívek adományai is . Igyekszem az egyházközségi munkánkról más fórumokon is jelt adni erről . Lelkészi szolgálatom kezdetétől fontosnak tartottam és tartom továbbra is a megfelelő tájékoztatást a közügyekről. Ennek érdekében minden egyházközségemben egy kis értesítőt jelentettem meg, különböző címek alatt, Bízzatok!, Csengettyű, Hazanéző, Jóakarat stb. Ezen értesítőkben az adományok felsorolása mellett, az egyházközségi tevékenységi beszámolókat és jövőbeli tervekről jegyeztem sorokat. Az adminisztráció ezen része mára módosult, aképpen, hogy mindkét egyházközség templomában van hírdetési tábla ( konfirmándusok ajándéka), ahova a közérdekű dolgokat tesszük időről időre közzé, ez pedig helyettesíti részben az egyházközségi kiadvány tájékoztaóját.
Testvérgyülekezeti tájékoztatás blogon igyekszem szolgálni , és tesvérgyülekezeti köri képviselőként a köri szintű kérdéseket társalgón is igyekszem segíteni : , e szolgálatomban magyar nyelvű társalgót is indítottam , ha erre ígény lenne egytemes egyházi szinten a következő címen : . A hittstvéri szolgálat kapcsolattartása érdekében a Facebook tagságommal is igyekszem követni,

és természetesen a pcc chat-en való tájékozódással.
Tagja vagyok az olasz unitáriusok levelezési listánjának ahol elmélkedéseimmel, fordításaimmal vagyok jelen többé-kevésbé, és célom az olasz nyelv középszintű elsajátítása, a cím a következő
Bár nem tartozik közvetlenül az egyházközségi szolgálati feladaim közé, mióta a Nagy Böszörményi féle kontextuális pásztorációs teológiai ökumenikus jellegű ( református és remonstráns lelkészekkel közösen) lelkészi továbbképzőn veszek részt, a különben nyitott református levelezési listán is jelen vagyok, ahol az egyház és állam kérdései mellett sok más témában tájékozódom, illetve fejtem ki a véleményem a semper reformandi és természetesen jelen vagyok az unitpap nevű unitárius levelezési listán . Érdekes tapasztalatot szereztem az unitárius vallásról való érdeklődésről a Netlog szolgáltatón , ahol időnként bejegyzek egy-egy elmékedést : , valamint tagja vagyok egy online irodalmi klubnak – laleo néven - ahol szintén kedves tapasztalatokra tettem szert : . ( E helyen jegyzem meg, hogy eddigi szolgálatom alatt megjelentettem a Pipei Egyházközség történetét, Fóris Géza lelkész jegyzetei alapján, a Szentháromsági Egyházközség történetét „ Esély az emlékezésre” címen, egy vallomás-füzetet „ Esély a vallomásra” és egy írásfűzért „ Felhők fölött mindig süt a Nap” címen és előkészületben van egy kisregényem ( még nem fejeztem be ) amit néhai Kiss László kollegám emlékére írtam családja támogatására is, és talán ha bíztató szót kapnék be is fejezném hamarabb. ) Részt veszek az egyházkör Jóakarat nevű kiadványának szerkesztésében , amelyet ünnepi alkalmakkor jelentetünk meg , eddig megjelent két szám ) ), ugyanakkor a Bekecsalji gyülekezetek ökumenikus jellegű Kőszikla nevű kiadványában közlök, ( lásd a legutóbbi számot itt )
A lelkészi munkámhoz tartozik ugyanakkor a nyárádszeredai épülő templom és a jobbágyfavi épülő gyülekezeti otthon építései. ( Pályázatok, elszámolás, vállalkozóval való tárgyalás, adomány-gyűjtés, és még sok minden. )
Igyekeztem egy olyan képet nyújtani erre a kérdésre ami ellenőrizhető is , illetve „letapogatható” is a puszta tények felsorolása mellett, ezért talán egy kissé hosszúra sikerült e rész beszámolója, de úgy érzem nem tértem még ki minden területe ez alkalommal sem. Hisz elmaradt a beteglátogatások megemlítése, az iskolai és a szombatonkénti egyházközségi valláserkölcsi nevelés, a nyárádszeredai ifjusággal való foglalkozás, a nőszövetségi találkozásokon való rsézvétel és talán még más napi szolgálatok amelyeket sokszor észre sem veszem, fel sem jegyzem, mert annyira természetes hogy észre sem veszem sokszor és fel sem jegyzem.)
9. Állítsa ezeket fontossági sorrendbe (az ön által fontosnak és hasznosnak vélt sorrendre vagyunk kíváncsiak).
1 Kapcsolattartás a hívekkel ( értem ez alatt a családlátogatásokat, a beteglátogatásokat, a vallásórék tarátsát, a nőszövetséggel és fiatalokkal való találkozást, stb.) és az evangélium hiteles hírdetése ( értem ez alatt a prédikációra és a szolgálatokra való készülés és ezek hitelessége, értem ez alatt a szellemi lelki készülést és továbbképzést is, de a mindennapok életvitét is , hogy az mind jobban feleljen meg azzal, amit hírdetek a szószékről. )
2 A hívek tájékoztatása az egyházközségi életről és minél jobb bevonása az egyházi tevékenységbe(tájékoztatók, világhálós társalgók, közös tevékenységek szervezése stb.)
3 Az egyházközségi épületek menedzselése ( templom , gyülekezeti otthon, de sajnos ennél fontosabb de kevesebb figyelem jut a parókia tatarozására, szükség lenne péládul az egész tetőtér kicserélésére, vagy hatékony lekezeléséere, mert a szú eszi a szarufágat, a nyári konyha fala válik el a parókia épületéről, alá kell falazni, a parókia melegítése csak részben oldódott meg, külső belső javításookra van még szükség,(régi villanyvezetékek kicserélésere is) annal ellenére, hogy történtek javítások, így ablakok cseréje, erkély felszerelés, stb) Hasonlóképpen nagy szükésg van a parókia udvarának a rendezésére, ami a gyüelkezeti otthon építésének a folytatásával van összefüggésbe)
4 Az együttélő tesvérfelekezetekkel való egymás tiszteletén alapuló kapcsolattartás , de nem csaka szavak szintjén.
5 Hittestvéreinekkel való kapcsolattartás.
6.Unitárius külmisszió , nem feltétlenül új hívek szerzése, de annál inkább az unitárius vallás és egyház iránti tisztelet és támogatása érdekében.Ugyanakkor fontosnak tartom az olasz, norvég s áltlában az európai és amerikai unitáriusokra való jobb odafigyelést és a remonstránsokkal való kapcsolattartást.
A továbbiakban arra szeretnénk választ kapni, hogy a lelkészi munka különböző formáinak milyen pozitív, illetve negatív oldalait látja ön.
10. Szószéki szolgálat:
a) Pozitív tapasztalatok – (pl. a gyülekezet tagjainak visszajelzései stb.)
Igen.
b) Negatív tapasztalatok – (pl. úgy érzi, hogy csak megszokásból vesznek részt az istentiszteleten stb.
Nem érzem hogy megszokásból vennének részt az istentiszteleten. Van más negatív
tapasztalatom is, de ezekről most írásban nem kívánok nyilatkozni, mert az ezzel kapcsolatos téma, szakmai megbeszélés tárgyát képezi az én értelmezésemben.

11. Családlátogatás:
Milyen formában tartja? (Bibliaolvasással egybekötve, egyedül stb)
A már említetett módon: Jobbágyfalván áldáskérő, év eleji családlátogatás a gondokkal és az idei évben a kántorral is m biblia-olvasással imádsággal, valamint alkalmi, lelkigondolzói, vagy mát célirányos családlátogatások. Szeredában többnyire egyedül végzem a családlátogatást év elején és év közben alkalom-szerűen, a Szentírásból is felolvasva, de nem minden esetben.
a) Pozitív tapasztalatok
Megnő az istentisztelten való részvétel amikor többet látogatom a híveket otthonaikban.Kölcsönös tisztelet és megbecsülés érzése, még akkor is ha ez nem jelenti feltétlenül az istentiszteleten való részévétel változását.
b)Negatív tapasztalatok – ebben az egyházközségben nem voltak negatív családlátogatási tapasztalataim.
12. VEN:
Hol és milyen gyakorisággal tartja
A már lejegyzett módon:Iskolában a vallásórák keretében és szombaton az egyházközségben, Jobbágyfalván a lelkészi irodában, Nyárádszeredában a templomban.
a) Pozitív tapasztalatok
Az egyházközségi vallásórákon több ez.
b)Negatív tapasztalatok
Úgy érzem ez inkább a szakmai kérdéshez tartozik,mintsem egy kérdővben erről írni tudnék. Nem voltak kimondottan negatív tapasztalataim.
13. Adminisztráció, ügyvitel:
Átlagosan mennyi idejét veszi fel? Sokat! Fájdalmasan sokat, rengeteget!
Milyen mértékben tartja a lelkész feladatának. Talán 5o %-ban , mert lehetnek olyan dolgok is amelyeket a kántor is elvégezhetne ( különböző kimutatások elvégzése és naprakészre való hozása amelyekről természetesen tájékozódna illetve nyomon követne a lelkész is, pld. Elmaradt egyházfenntartók névsora, különböző korosztályok szerinti kimutatások elvégzése, más természetú statisztikák elvégzése )
Ha valamit nem tart fontosnak, mi az? Évről évre megismételni ugyanazokat a kimutatásokat ( az esperesi vgzsék mellékletei ) semmi visszajelzés nélkül. Kár a sok papírért. Hatékonyabb lenne a világhálós adatbázis frissítése mint minden évben szinte ugyanazt leírni.
Ifjúsági tevékenység: A már említett módon Nyárádszeredában volt ifjúsági csoport és mai napig is megvan . Jobbágyfalván hiányzik ez a korosztály – de egy pár év múlva amikor felnőnek szép ifjúsági csoport lesz.
14. Van a gyülekezetben szervezett ifjúsági élet? Nyárádszeredában volt ( színdarab tanulás , közös kirándulás stb. ) Jelenleg 2 konfirmandus van Szeredában, A pár évvel ezelőtti ifjúsági csoport tagjai egyetemisták lettek, vagy érettségi előtt állanak. Egyelőre stagnál az ifjúsági tevékenység, ami egy pár év múlva fel fog élénkülni. Jobbágyfalván az idén nem lesz konfirmáció. A mostani III-% osztályosok amikor felnőnek szép ifjúsági csoport lesz.
Részt vesz a tevékenységeiken? Ha nem, miért? Igen részt vettem és részt veszek.

Szívesen fogadna kívülről jövő segítséget (pl ifjúsági lelkész) az ifjúsági élet megszervezésében? Kérjük indokolja meg válaszát
Tulajdonképpen a köri ifjúsági lelkész az egyházközségi ifjúsági élet szervezésében igyekszik foglalatosodni, de sajnos kevés sikerrel. Azt, hogy ennek okát miben látom ismét nem érzem e kérdőívben kifejthetőnek.
Szociális tevékenység: Szeretetszolgálat.
15. Van a gyülekezetben szervezett szociális tevékenység? Írja le Sajnos nincs.
16. Ha van, milyen mértékben vesz ön részt ebben? Igyekszünk megszervezni, de még nem sikerült szervezett formát adni ennek. Egyelőre a betegekre való odafigyelés az ami a szociális tevékenységet jeleni, de nem mínősíthetjük ezty szervezett formának.

Lelkiség
17. A rendes szószéki szolgálaton kívül a gyülekezetben vannak-e a vallásosságot elmélyítő alkalmak? (pl. bibliaórák, közös lelkigyakorlatok stb.) Igen.
18. Mennyire tartja ezeket szükségeseknek? Nagyon fontosnnak tartom!
19. Hogy érzi, a hívek részéről lenne igény ezekre? Igény természtesen van, de sok esetben fel kell kelteni az igényt erre is, hisz amíg nem tudjájk a hívek ennek ízét, adig nem is ígényelhetik. Ez sok szervezést, időt, kitartó munkát és türelmet ígényel.

Összegzés
20. A 11.-22. - pontokban felsorolt tevékenységek közül melyiket végzi a legszívesebben? Nem tudnék különséget tenni. Szívesen végzem mindkettőt.
21. Melyikre fordítja a legnagyobb hangsúlyt? Lehet ezt rangsorolni? Mi lehet fontosabb a családlátogatás vagy a VEN ? Talán a kérdést jó lenne újrafogalmazni, nemde ? Nem tudom mit lehet erre válaszolni.
22. Melyik a legmegterhelőbb az ön számára? Egyik sem . ( Természetesen vannak alkalmak amikor belefárad az ember, de nem megterhelő egyik szolgálat sem.)
23. Mi okozza önnek a legtöbb örömet a lelkészi tevékenység kapcsán?
A visszajelzések – mint az ismetisztelten való részvétel és az utána történő visszajelzések, de ugyancsak örömet okoznak a különböző világhálós visszajelzések is egy-egy prédikációm kapcsán, vagy a sajtóban megjelent írásaimról. A gyerekek – amikor érzem, hogy szeretnek. A családok, akik szívesn befogadnak egy kevés időre és amikor megosszák velem örömeiket, bánataikat. Örömöt okoz, amikor látom, hogy épül a gyülekezeti otthon, s megtelik lélekkel, akárcsak a templom Szeredában. Örömöt okoz ugyanakkor az együttélő testvérfelekezetű kollegák és híveik tisztelete is. Örömöt okoz az egyházköri Jókarat amikor megjelenik és amikor tapasztalom a kollegák hasonló ügyszeretetét.
24. Mi okozza önnek a legtöbb gondot a lelkészi tevékenység kapcsán?
Ügyviteli statisztikák készítése.Édes teher ugyanakkor az épülő templom és gyüelkezeti otthon folytatásánaka kérdése.A parókia rendebetételének a kérdése. A jövőképemmel bár nincs gondom – alapjában szépnek látom , de nehezen tudom elkézelni mi lesz majd nyúgdíjas koromban, ha a jó Isten megérni engedi e kort számomra ( mindez több tekintetben is amire szintén nem tudok kitérni e kérdőívben )

25. Milyennek képzeli el az ideális lelkészi tevékenységet? Meddig kellene kiterjedjen a lelkész feladatköre? Lelkigondozás, közösségszervezés, állandó szellemi lelki készülés a szolgálatra ( amelynek nem elhanyagolható része a prédikáció , s ennek a minőségibb végzésére nagyobb súlyt kellene adni) A lelkész feladatkörét szerintem az adott hely határozza meg, ahol szolgál – ezt jó előre felismerni és felvállani ha ott kívánunk élni és szolgálni.
26. Mit lát a lelkészi hivatás előnyének – személyes és családja életére nézve
A családunkra való jobb odafigyelés – minden körülmények között , legyen nehéz, vagy
könnyű időszak az életünkben. A gyerekeink letagadhatatlanul több élettapasztalattal
„röpülnek majd ki” a családból.
27. Mit lát a lelkészi hivatás hátrányának – személyes és családja életére nézve
Nehéz elképzelnem a jövőt majd nyúgdíjason – az anyagi megélhetés és élettér szempontjából. A család időbeosztását is hátránynak látom , nemcsak a lelkészi szolgálathoz való alkalmazkodás, de a megfelelés ígénye miatt is.
28. Családtagjai kiveszik-e részüket az egyházközségi munkából?
Igen. Bár az idéntől igyekeztem feleségemtől minél kevesebbet elvárni tekintettel az ő saját munkájára is. Gyermekeim szívvel lélekkel ott vannak ahol csak szükség van – pld karácsonyi csomagok adományainak a begyűjtése és minden amit megtehetnek kisgyerekként.
MUNKAMEGOSZTÁS:
Van az egyházközségnek a lelkészen kívül fizetett alkalmazottja. Igen . A kántornő.

Le tudja osztani a munkát a gyülekezetben?
Időnként igen.

29. Ha nem miért? Mi az oka? Hozzáállás kérdése az önkéntes munához vagy a nem megfelelő felkészültség bizonyos feladatok elvégzésésre .
30. A megválasztott tisztségviselők eljárnak-e megbízatásaikban? Igen.
31. A gyülekezet vezetősége méltányosan viszonyul az ön tevékenységéhez?Változó a viszonyulás – többnyire és nagyobb részben méltányosnnak érzem.
32. Ön szerint mi szükséges ahhoz, hogy egy egyházközség ideálisan működjön?
Egyházközségemben folyik az élet – az hogy mennyire ideális ez az egyházközség ? Talán annyira mint amennyire ideális lehet az élet. Mi az hogy ideális e kérdésfelvetésben. Nem igazán értem a kérdést.

33. Milyen intézkedéseket foganatosított/foganatosítana ennek érekében?
Egyfolytában azon vagyok hogy a gyülekezeti élet „ideálisabb” legyen, az eddigi felsoroltak alapján is (ha használhatom e kifejezést amit nem értek e vonatkozásban, kissé túl vagyok az ábrándok korán már
EGYETEMES VONATOZÁSÚ KÉRDÉSEK
34. Egyházi központ szerepét miben látja-látná?
A lelkésztársadalom vonatkozásában: Legyen a lelkészi munka határozottabb segítője és ne adja meg a hivatalból kijáró papsággal való alkalmazással a lelkészi státuszt minden feltétel nélkül. Segítse a lelkészeket szakmai továbbkézőn való részvételre, akik viszont ezt nem veszik igénybe azok maradjanak liturgusok,egyházközségi papi adminisztrátorok . Itt nem a kimondottan a rangsorolást értem ( e talán cinikus megjegyzéssel) de legyen jobban elismerve a lelkészi munka lelki szellemi erőfeszítése és eredménye – ez valamilyen szinten mutatkozzon meg a lelkészi fizetésben vagy ha erre nincs mód akkor más módját megtalálni ennek ( például hozzásegíteni új öltöny , fehéring, nagy fekete kabát, fekete cipő, vagy családi üdülőjegy vásárláshoz, ha már nincs elfogadott módja az ételjegyeknek ) Ösztönözni a lelkészek értelmiségi munkáját a szellemi termékek megjelentetésének a támogatásával. Az egyetemes egyházi nyomda tervében legyen benne a nem a Központnál szolgáló lelkészek írásainak a nyomtatási támogatása – ezzel , ha megfelelő szintű terméke tesz valaki az asztalra, anyagi eredményt is hoz majd. Az ULOSZ-szal karültve segítse a lelkészek etikai kódjának a megszületését és majd segítsen enek érvényt szerezni. Segítse, hogy a lelkészi fizetés-rendszer ügyvitele szervezetteb legyen ( például a fizetések bankkártyán történő átutalásának a megszervezésével ), hogy ne mosódjanak össze a lelkészi fizetési levonások az egyházközségi tartozásokkal. Segítse, hogy ne legyen akkora nagy a fizetési különbség az egyházi adminisztárciós beosztási tevékenységből adódó szolgálat után és az értelmiségi munkát kifejtő lelkészi fizetés között ( vagy a már említett módon ennek olyan érvényt szerezni, hogy az ne legyen megalázó sem a Központ, sem pedig a lelkész esetében.)
Más vonatkozásban – Nincs rálátásom, mivel nincs betekintésem az ekt munkájába sem, ahova az elmúlt évben bár kaptamegy írásos értesítőt, hogy magam is tagja lennék, de ezt szóbelileg visszavonták.

35. Egyházkör, Esperesi Hivatal szerepét miben látja-látná?

A Központtal együttműködve segítse a lelkészi munkát , a közösségszervezést. Szervezzen vizsgafelmérések alapján történő felméréseket ( különböző szakemberek bevonásával, például a lélektan és pedagógia, irodalmárok, színészek elismert tanárainak a bevonásával ,akik különböző szakmai fekészülésünkre jeleznének vissza) Segítse az egyházköri közös szellemi termékeket illetve ezek létrejöttét ( például köri lapok, köri kórus, köri irodalmi és egyéb klubbok létrehozását ). Tájékoztassa az egyházközségeket a pályázati lehetősegről és legyen segítő és partner a különböző pályázatok lehívásában. Szevezze meg évben egyszer az egyházköri ifjúsági tábort közösen az ODFIE-vel, különböző koroszályok számára. A korház pásztorációban figyeljen oda börtönpásztoráció lehetőségére is továbbképzők és logisztikai segítséggel. Koordonálja a körben az egyháztársadalmi szervezeteket. Az állam fele a külső tekintélyt, a gyülekezete fele pedig a belső tekintélyét gyakorolja – és mindkettőben legyen erőssebb.

36. Lelkészi értekezletek jelenlegi formáját fenntartaná vagy változtatna rajta? Indokolja meg.

Igen, a már említetet módon. E kérdést az előbbiekben megválaszoltam a különböz szakemberek bevonásának a javaslalát és a javadalmazásban is megmutatkozó értékeléssel.

KOLLEGIALITÁS
37. Milyen a kollégákkal a viszonya?
Tudomásom szerint jó.
38. Vannak-e közös tevékenységek – a lelkészi értekezleteken kívül?
Igen.

39. Ha nincsenek, szükség lenne-e rá? Milyen jellegű közös alkalmakon venne részt szívesen?
Szívesen mennék a kollegáimmal fedett úszódába például egy hónapba egyszer , akik tudnak és szeretnek úszni , ami fizikai egészségünkhöz is hozzájárulna. Szívesen részt vennék egy köri dalárdában, és örömmel veszek részt a köri lapunk szerkesztésében.Szívesen venném ha kicsoportos beszélgetésben körbe járnánk az etikai kód kérdését minden körben – természetesen szakember ügyelné felül a kiscsoportos beszélgetéseket és összegezené ezek eremédnyeit – amiből végül megszületne az etikai kódunk, mint lelkész társadalmunk belső hangja, amit aztán mindenkire kötelező érvényre remelnénk, hisz mi magunk járulnánk hozza ennek létrejöttéhez.

40. Ha szakosítás jönne létre (pl. egyházköri ifjúsági lelkész, VEN lelkész, kórházlelkész stb.) segítené-e a munkáját, engedné-e tevékenységet kifejteni gyülekezetében? Indokolja meg. A felsoroltakon kívül még milyen szakosodású lelkészség létrehozását látja szükségesnek?

Természetesen igen – mint, ahogy támogatom most is, az előbb is elhallgatott kritikák mellett, ami szerintem nem lehet e kérdőívre adott válaszok része. A már említett börtön-pásztorációs lelkészt szakosodást is fontosnak tartanám. Mindezek a gyülekezeti közösség építsét és az unitarizmus ügyét szolgálják.

FIZETÉS:
41. Ön szerint javadalmazása tükrözi az ön által elvégzett munkát? Indokolja meg

Az újabb besorolás közelebb visz az elvégzett munkám szerinti javadalmazásomhoz – de nem nevezem így sem egésszen kielégítőnek, aminek oka nem nagyobb anyagi haszonszerzés megcélzása, hanem az elvégzett mukám értékelésének a kérdése. (Ez okot azzal a megjegyzéssel egészítem ki a félreértések elkerülése végett, hogy az egyházközségi tagok nagyobb része, a lehetőségükhöz mért, egyházközségi járulékok támogatásával meg vagyok elégedve ( még ha az építezésekhez tett adományokat számítom az egyházközségi támogatáshoz, akkor sok esetben szép példákat hozhatnék fel) , az egyházfenntartói járulékokból beérkezett évi bevétel viszont nem teremti meg azt a keretet, amire meglátásom szerint jogom lenne.Ez alkalommal szeretném köszönetem jegyezni e helyen is az egyetemes egyházi támogatásért! ) Szeretném jelezni e uyganakkor azt is , hogy időnként kapok támogatást az amerikai, olasz, vagy holland ismerőseimtől, amelyek nem rendszeres és nem kiszámítható anyagi segítségek s amelyek nem aláírt munkaszerződésen alapulnak , inkább kölcsönös tiszteleten és elismerési segítség címén, amit nem tudok a fizetési kategóriába sorolni.

42. Mai fizetése pozitívan vagy negatívan befolyásolja az ön teljesítményét? Indokolja meg.

Összehasonlítva az eddigi besorolással – és a már említett támogatás megnövekedésével – mindenképpen pozitívan befolyásolja életérzésem s így jobb kedvvel végzem a munkám is. Hogy a teljesítményem menyire fogja befolyásolni : a munkám akkor is elvégeztem ha nem fizették meg, mert a munkám, hivatásom nem tudom minden esetben pénzbeli érték juttatással mérni. Természetes, hogy jobb kedvvel dolgozik bárki - így én is - ha meg is van fizetve ( nyomtató ökörnek ne kösd be a száját – alapon ). A fizetés kérdése, nem lehet könyöradomány, nem lehet alku tárgya, nem jótkékonykodás és nem tudom hogy lehet-e kérek- kapok alapú. Talán jó lenne – az amerikai mintára egy olyan keretben is gondolkodni, a lelkészi fizetés tekintetében , ami a lelkész javára van különböző célokért ( péld. könyvek vásárlása,világháló használati díja, benzinköltség szolgálati útakra,szolgálati telefonköltség, vagy a már emített öltöny vásárlásra, szegény családok, vagy iskolások támogatására akiket keblitanácsi döntéstől függetlenül szeretne segíteni , családi üdülésre, sport-tevékenységek támogatására – lásd az említett úszóda költségei – stb ) Túl meredek dolgokról írok?De ha már feltették a kérdést … A lelkészi fizetést, meglátásom szerint, nem lehet attól a társadalomtól elszakítani , vagy elkülöníteni amiben élünk – ami sokszor nincs összefüggésben az elvégzett munkával. Ez sokszor nem helyes, de meglátásom szerint tény. Megszeretném tanulni, miként lehetséges a szükséges anyagiakat aképpen megszerezni, hogy közben képes legyek jó családfő is lenni és segíteni rászorulókon , és napirenden maradjak a kor lelki-szellemi irányzataival is. Különösen ebben a világban amikor nagy válságról beszél mindenki, nehéz a lelkészi fizetés kérdését tárgyilagosan és szubjektíven előtárni.

43. A tevékenység alapján meghatározott (teljesítményelvű – a munka minőségétől és mennyiségétől függő) javadalmazási rendszert, vagy a jelenleg érvényben levő (gyülekezet nagysága, régiség stb. – a munka mutatóitól független) javadalmazási rendszert tartja méltányosnak? Indokolja meg válaszát

Mindenképpen a tevékenység alapján meghatározott javadalmazási rendszert tartom méltányosabbnak! Nem hiszem hogy erre különösebb indokot kell felhozni, hisz a feltett kérdés, ha sok tekintetben sarkít is, önmagában ráérez a lényegre ( a munka mutatóitól független javadalmazás nem méltányos.)

44. Szeretné, ha a konkrét kötelességekre és jogokra kitérő szerződéses forma szabályozná az ön munkaviszonyát?

Igen – azzal a megjegyzéssel, hogy nem lehet mindent szerződéses alapon rendezni. Ezt a kérdést inkább rugalmasabbnak kezelném , mivel nem tudom a kötelességek és a jogok kérdéskörét és hogy mi alapján pontoznának. Érdeklődve várom ez újabb kérdőívet ahova magam is megteszem a javaslataim, ha ezekre szükség lesz – természetesen közgazdászok és jogászok komoly véleményézése nélkül mi papok erről csak okoskodni tudunk, de nem tudom milyen eredményre vezetne , ha csak magunk akarjuk e nag kérdést kézbe venni.

45. Méltányosnak tartja, hogy a javadalmazás megállapítása esetén figyelembe vegyék a szakmai továbbképzőkön vagy más szakterületen szerzett végzettséget?

Igen, ha összefüggésbe van ez a lelkészi munkakörrel. Például egy közgazdászati , vagy bió-kémiai , vagy mezőgazdasági végzettség például - véleményem szerint - nem lehet ok a nagyobb lelkészi fizetéshez, mert egy ilyen végzettséggel eleve több anyagi haszonra lehet sort tenni – de akkor ez ne az egyházközségből, hanem az egyházközségért legyen - ami nem minden esetben hogy segítheti a lelkészi munkát. Szóval kételyeim vannak e tekintetben. A szakmai továbbképzők mindenképpen a már említett módon részét véleményem szerint a lelkészi munka javadalmazásában meg kell mutatkozzon.Eltudom képzelni, például, azt hogy egy jogi , egy történelem, lélektan, kommunikáció szakon ( újságírás ,nyelvismeret, stb, ) színművészeti , vagy egyébb szakon végzett tanulmányok segítik a lelkészi munka mínőségét, amit javadlamazsában is jó lenne jelezni.

Kérjük tüntesse fel bármilyen jellegű meglátását, tapasztalatát, véleményét, melyre jelen kérdőív nem tért ki.

Az egyházközségek mendzselésének a kérdése ( az anyagiak megszerzésén túl a földek, erdők, épületek tatorzása és építése ) a kérdőívből teljes mértékben kimaradt. Talán jó lenne az önkéntes egyházközségi gondokság hagyománya mellett egy köri szintű egyházi menedzserre bízni a lelkészi fizetések jól meghatározott mutatói szerinti ( akár szerződés alapján is) alapok előteremtését, akárcsak a beruházásokat, tatarozásokat, erdők földek kérdését, vagy hasonló anyagi kérdéseket, úgy mint köri kiadványok menedzselése, az ifjúsági munka anyagi alapjainak az előteremtése, köri ifjúsági táborok szervezése, nőszövetségi és egyháztársadalmi szolgálatok segítése, médiareferensi szolgálattal stb. Ez a munka lehetne a köri felügyelő gondnokok és a lelkészek hatáskörében.

MÁS JELLEGŰ SZAKMAI KÉRDÉSEK
Kérjük tüntesse fel a nevét.

1. Neve:

Sándor Szilárd

2. A teológián kívül még vett részt valamilyen képzésben (Más egyetem, továbbképzés, kurzusok más szakterületen, nyelvvizsga)
3.
A Bábes Bolyai Tudományegyetem keretében elvégeztem a két éves újságírói média szakot ahol sikeres vizsgákat tettem 1994-ben. Ugyancsak A BBTE keretében pedagógiai, módszertani, lélektani tanárképző kurzuson vettem részt, amiből sikeresen vizsgáztam. Egy évet hallgattam grafológai kézírás-szakértői főiskolai szintű előadásokat, amelyek bővítették a lelkész-pedagógus- pszichológus találkozásokon, majd később a remonstráns Florus által szervezet pásztoráciüs hét és az ökumenikus szinten szervezett kontextuális teológiai pásztorációs előadásokon szerzett tapasztalataimat. Annak ellenére, hogy soha sem jelentkeztem angol nyelvvizsgára az Amerikai Egyesült Államokban való segédlelkészi tanulmányutam során és később angol nyelvtudásra tettem szert. Jelenleg pedig keresem az alkalmat és lehetőséget olasz nyelvű ismereteim bővítésére,melyben nagyon kezdő szintű ismereteim vannak egyelőre. Autódidakta módon szert tettem a világhálón való tájékozódásra és tájékoztatásra.

3. Szeretné ezt a tudást kamatoztatni? Hogyan?

Igen – szívesen és örömmel szerkesztettem az egyházközségi kiadványokat, értesítőket és veszek részt az egyházköri kiadványunk valamint a Bekecsalaji lap munkálatiaban – önkéntes szinten. Pedagógiai, lélektani ismereteim a vallásoktatásban hasznosítom. Szakmai továbbképzéseim, a gyülekezeti és a lelkigondozói munkában jutnak érvényre. Angol nyelvtudásomnak a tesvérgyülekezeti kapcsolttartásban látom értékét. Olaszul az olasz unitáriusokkal való kapcsolattartás miatt szeretnék tanulni. A világhálós ismereteim a lelkészi munkában a kommunikációban hasznosítom, de készséges vagyok újabb ismeretek elsajátítására, egy konkrét szolgálat elvégzése érdekében.

újévi elmékedés

itt

Adventi elmélekés

Várakozott még újabb hét napig, és kiengedte a galambot, de az már nem tért vissza” 1.Móz.8,12

Kedves testvéreim! Meggyújtottuk a harmadik adventi gyertyát - időben egyre közlebb kerülünk karácsonyhoz.Ahogy az ünnep közeledik lelkünk is úgy telik fel szép érzésekkel. A vasárnapi közös éneklést és imádkozást jobban óhajtjuk,mint más vasárnapokon. Szeretnénk felkészülni a szeretet ünnepére, hogy karácsonykor a sok csillag közül felismerjük a jászolbölcső fölött ragyogót. Szeretnénk mi is meglepni önmagunkat és szeretteinket kedves, szép ajándékokkal és tudjuk, hogy a legértékesebb ajándék az, amit lélekből adunk. Ezért önmagunk fele fordulunk és keressük lelkünkben a szépet, a jót, a kedvest. Milyen nagy öröm az, amikor felfedezzük önmagunkban a jóságot! Az adventi időszak egyfajta önvizsgálat is, amikor magunk fele fordulunk és megtaláljuk az isteni fényt, az isteni lángot. Ezek a fények a békességnek, a reménységnek, türelemnek, szeretetnek a fényei. Jóleső érzés tölt el amikor önmagunkat mi is a békesség hordozóiként látjuk. Lelki elégtételt ad amikor felismerjük azt amikor mi is reménységet tudtunk súgározni és boldoggá tesz minket ha meglátjuk cselekedeteinkben a türelem erényét, a szeretet cselekedetét. Lelkiismereti vizsgálatot tartunk és keressük azokat az élethelyzeteket , amikor szétáradt bennünk és körülöttünk az Istentől kapott jóság. Amikor nem szóval, de cselekedettel tudtunk szeretni. Hasonló kedves érzésekkel tölt el az is, amikor szeretteink felénk súgárzó szeretetét tapasztaltuk meg. Adventkor szeretnénk megerösödni az emberi jóságban - és várjuk ennek a beteljesedését karácsonykor.

Miközben lelkivilágunkkal törődünk lépten nyomon fájdalomba, betegségbe, emberi gyarlóságba botlunk. Hallgassuk vagy olvassuk a híreket a közelebbi vagy távolabbi világunkról és kevés jelét látjuk ennek a jóságnak. Miért kell az ember jóbi szenvedésnek a részese legyen? Ha valóban ott van az isteni jóság az emberek lelkében, akkor mégis honnan származik a sok szenvdedés, megaláztatás, akkor mégis miért oly irgalmatlan a világ? Ha Isten az embert ilyen jónak teremtette, akkor honnan származik a bűn, mi az oka a sok gyarlóságnak ? Kérdéseinkre sok választ találhatunk és már-már nem győzzük a sok magyarázatot követni. Sok sok iskola, teológiai elmélet vagy tanítás kínálja a maga magyarázatát a felvetett kérdéseinkre és mindenki azt akarja, hogy meggyözzőn,besoroljon a tagjai közé.Mi pedig sokszor állunk és csodálkozunk, hogy nem a válaszok magyarázata a lényeges szempont, hanem egészen más. Nem a választ adják sokszor számunkra a kérdések, hanem minket akarnak megnyerni a válaszolóink.

A felolvasott bibliai vers egy olyan történetből való, ahol az emberi gonoszság már elviselhetetlen magasságokig tört. A történet közismert. Az emberek bűne megsokasodott a Földön. A bűn elburjánzása miatt, maga Isten akarta kiírtani az emberiséget a földről. A haragvó Isten viszont felismerte a jóság jeleit egy emberben, Noéban.Éppen e jóságának tudható be, hogy Noé tudomást szerez az isteni tervről a bűn miatti bosszúállásról. Megtudta, hogy Isten özönvízzel akarja kipusztítani az embereket a földről és ennek a szomorú végnek egyetlen túlélési lehetősége az lehet, ha egy olyan bárkát épít ami túléli a hatalmas özönvízet. A mindent elpúsztító vízben csak az maradhatott életben, aki a bárkában helyet kapott. Noé embertársai mellett helyet kaptott minden élőlény is. Csupán a bárkában menedéket kapók élték túl a hatalmas özönvizet. A történet beszámol arról is, hogy amint az esőzések elmúltak a víz apadni kezdett. Ennek ellenére Noé még nem látott szárazföldet. Ahhoz, hogy megtudja mi van a bárkán kívüli világban, ezért az ablakon egy galambot bocsátott ki , aki hamarosan visszatért,mert nem volt hol leszállania. Várakozott egy pár napig, majd ismét kiröpítette a galambot. Nagyon boldog volt, amikor az zöld ággal tért vissza a bárkába. Ismét várakozott egy ideig és ismét kiengedte a galambot a bárkából, az már nem tért többet vissza a bárkába, nem volt már szüksége menedékre.A galambot háromszor repítette ki a bárkából Noé, hogy hírt hozzon a kinti világról és ekközben várakozott. Várta, hogy apadjon le a víz, hogy legyen hova partra szállani. Noé várakozásának a célja az volt hogy apadjon a víz, hogy legyen élettere.

E történetet olvasva szeretnénk ha mi lennénk Noé, akiben Isten felismeri a jóság jeleit és aki a gonoszság miatti bűntetést túléli szeretteivel a bárkában. Szép és megható ahogyan mi szeretnénk Noé lenni, de talán távol áll a valóságtól hogy mindenki gonosz lenne körülöttünk és csak mi érdemelnénk meg az élet jutalmát. Adventi várakozásunk egyik ismertető jele nemcsak az hogy felismerjük magunkban a jóságot, de meglátjuk másokban is ennek jeleit. 2oo8 adventjén én nem tudom elfogadni azt ,hogy mindenki megérdemelné körülöttem az özönvízet, csak éppen én nem! Nem tudom elfogadni azt sem hogy az emberek bűne úgy elsokasodott volna a földön, hogy kiérdemelnék a végpusztító haragot. Amennyiben ez mégi s így is lenne, akkor sem tudok szembenézni nem tudok imádkozni egy ilyen bosszúálló haragos, bűntető Istenhez, aki megátkoz mindenkit csak éppen engem áld meg. Isten számomra nem személyválogató hogy csak bizonyos Noéknak árulja el a titkát. Azt már mindannyian tudjuk, hogy az özönvíz az egész Földet nem tudja elborítani, hiszen a Föld kerek - fűzöm tovább a gondolataim fonalát. Az meg egyenesen nevetésges a mai gondolkodó ember számára ha arra gondolunk hogy mekkora lehet az a bárka ahova annyi élőlény elfért, akiket az Isten túlélésre választott ki ? Egyértelmű tehát hogy itt egy ószövetségi szemlélettel és magyarázattal találkozunk.Anélkül, hogy erre bővebben kitérnék csupán jelzem, hogy e történetből sok mindent nem tudok egyeztetni a mai világképemmel. S talán mások is így lehetnek ezzel.

A történet mégis kedves számomra, különösen most adventkor. Magam előtt látom Noét, amint várakozik hogy ismét kiröppenthesse a galambot. Magam előtt látom amint sürög-forog a nagy bárkában , hogy fenntartsa a rendet arra az időre amíg ismét partra szállanak. Szinte látom amint ácsolja még az özönvíz előtt a bárkát és eltudom képzelni, amint a nagy hullámok közt ide-oda csapódik a bárkája. Ahogy elmélkedem ,ízlelem e történetet olyan érzésem támad mégis, mintha finom kenyérmorzsát csipegetnék és a finom morzsák közt egy kavicsba harapnék bele. Ez a kenyér bizonyára nem búbos kemencébe sült.Milyen ritka e mindent ömlesztett világunkban a búbos kemencében ropogósra sült kenyér! Futószallagon érkeznek a csomagolóba a kenyerek, és könnyen belehullhat egy-egy kavicsdarab a finom tészta közé. Senki sem veszi észre, a gépeknek nincs lelkük.A gép nem vétkezik ,mert úgy működik ahogy az ember beprogramozza. Az ember az, aki a gépeket beprogramozza.Az embert pedig Isten szabadnak és lelkes teremtménynek teremtette. S ahogy elszakad az Istentől kapott szabadságától és tudatosan vagy tudattalanul megetagadja az Istentől kapott lelkét, máris a bűn kísértésének a csapdájába esik. Még jó ha időben felismeri és időben hozzakezd a bárkaépítéshez özönvíz előtt időben, hogy legyen ideje bepakolni mindent ami fontos a túléléshez! Milyen jó, hogy ebben a bárkában lehet várakozni, mindaddig amíg ismét elhúzódik az árvíz.

Erkölcsi érzékünk is azt követeli, hogy a bűnös nyerje el a jogos megtorlást, bűntetést. Ez igaz még akkor is, ha éppen mi magunk követjök el a bűnt. Ezért ismerjük fel ha vétkeztünk - és várjuk a bűntést, hogy vezekelhessünk, ha megérdemeljük. Ha elmarad a vezeklés a bűnt úgy hordozzuk magunkban, mint egy tövist a szívünkben, ami mind jobban és jobban gyengíti az életünket. Aki bűnt követ el, csak azután tud szabad lenni , ha megvallhatja és megbocsátást nyer vagy bűntetésben részesül. Igy állhat helyre a rend , körülöttünk vagy bennünk. Ha természetessé lenne a bűn, akkor megszűnne a tisztaság és a piszok közti különbség is, az édes és a keserű is azonos ízű lenne, nem lenne különbség hideg és meleg, sötétség és világosság között. Számolni kell tehát a bűnnel, nem seperhetjük a szemetet a szőnyeg alá, mert amiért nem látszik attól a fertőzés veszélye még mindig fenn áll. Ennek az erkölcsi rendnek a helyreállítója a történetben maga az Isten. Az Isten, aki haragszik a bűnre, aki megakarja semmisíteni a bűnöst- adja meg az ószövetség világa a magyarázatot az isteni harag okára. Az ember miután elveszítette az édent elfelejtette az édenből magával hozott jóságát is és e jóság helyére a bűnt a vétek került. Ezért ez a hatalmas indulat, ez az oka az isteni haragnak , a mindent elpusztítani akaró akaratnak. Ez az ószövetségi istenti arc ami odahajol Noé fölé is , hogy megmentse a végső pusztulástól.

Noé pedig ott volt a maga által ácsolt bárkában és várakozott arra hogy a galambot kirepíthesse, hogy többet tudjon a kinti világról, mint ami csak az ablakból látszik.Hányszor szeretnénk mi is többet tudni arról a világról amit mi is oly sokszor homályosan látunk! Bizony mi is milyen sokszor várakozunk arra, hogy feltessék elöttünk a világ biztonsága és szépsége.Várakozunk mindig valami többre, mint amit csak a nagy özönvíz idejében magunk által ácsolt bárka ablakából látunk. Milyen jó ha szabad szárnyú szelíd galambot is viszünk magunkkal a bárkába, amit kiröpíthetünk, hogy hírt hozzon a külvilágról! Testvérem! Milyen számunkra ez a várakozást? Milyen érzés a saját bárkánkban várakozni ? A nagy várakozásban elfelejtjünk, hogy mire is várunk, vagy csak örvendünk a váarkozásnak magának? Noé sem felejtette el hogy arra várakozik, hogy kilépjen a bárkából. Azt várta, hogy a szelíden és szabadon szárnyaló galamb többet ne térjen vissza hozza, mert akkor azt jelenti majd ,hogy megnőtt az élettér.Noé várta, hogy ne térjen vissza többet hozza a galamb. Tudta, hogy ha nem tér vissza a madár akkor nem veszíti el , hanem majd a nagyobb szabadságban találkozik majd vele, és nem összezárva a bárkában. Tudta, hogy nem elveszíti azt akit elenged, akit már nem vár vissza a bezártságba, hanem éppen hogy megnyeri és maga is szabadabb lesz. Noé tehát várta a bárkából való kiszabadulás szabadságát.Várta már azt az időt maikor ismét kiengedheti a galambot, és örült amikor a galamb nem jött többet vissza.

Kedves testvéreim! Adventi várakozásunkban engedjük közel hozzánk e történetet. Elmélkedjünk azon hogy mit jelent számunkra az egész történet maga és mit jelent a történetből egy egy számunkra érdekes rész. Erösödjünk meg abban a tudatban hogy az isteni jóság szikrája ott van bennünk is és minden emberben ott van. Végül vigyünk magunkkal szelíd és szabad galambot ha bárkát ácsolnánk mi is magunknak az özönvíz idejére. Mintha az adventi idő ilyen várakozás lenne, amikor mi is elszeretnénk hagyni a bárkát és ki szárazfödre szeretnénk lépni. Várakozunk azért hogy minden szép és minden jó dolog belteljesedjen amire várunk és hogy erőnkhöz tehetségünkhöz képest is képesek legyünk mások várakozásának eleget tenni. Legyünk bárka, ahol helyet adunk az özönvíz idejére a menekülőknek. Legyünk galamb ami zöld ággal a szájában repül a bárkához vissza. Legyünk száraz föld ahova Noé kiköthet és partra szállhat. Várakozásunk így teljesedhet be. Ehhez adjon Isten nekünk adventi lelket, erőt és szeretetet. Ámen

az Írás olvasható itt is