Lk 18,1

( a megigazulás árnyékában nézelődve )

A megigazulás: (iustificatio, iustum facere, igazzá tesz, ember igazzá válása Isten előtt. )

1. a lelkiismeretben ( belső önismeret, Isten szava ) - aktiv cselekvő vagyok , szabad  az akaratom és a megigazulás az Isten előtti meghajlás és ez általi  szabadulás,           ( feloldozás, melynek én is cselekvő része vagyok)

2. valaki megigazit ( helyettes elégtétel : várom, hogy valaki megmondja mit kell tennem és átadom magam eszközül,vagy akár tárgyként valaki számára s saját magam érdekében is ) - passziv magatartás, várakozó, inkább kiváró, önátadó és önlemondó magatartás, kényelmes, de nem tőlünk függ egyáltalán a végső “eredmény”, hanem attól akire rábiztuk magunk

Ne itéljük el egyik magatartást, vagy állapotot se, inkább gondolkozzuk el rajta. Az aktiv magatartási forma a lelkiismeretben nyer teret.

Mi a lekiismeret? Hogyan működik ?

A lelkiismeret működését , Dr. Rezi Elek “Unitárius Erkölcstanában” három pontban jelöli meg :

1.Kötelesség-tudat

2. Állásfoglallás

3.Itélet

Vagyis a tanár úr jegyzete alapján a lelkiismeret működése előfeltételezi a kötelesség-tudatot, az e melletti állásfoglalást  amit az itélet követ.E fogalmakat - úgy érzem - jó ha megvizsgáljuk.

Kötelesség ?

“… az ember tetteinek, cselekedeteinek erkölcsi motívuma, a társ. termelésben való részvétel és a más emberekhez való viszonyulás morális kényszere, az emberi akarat általános, morális összetevője. Az emberi tevékenységnek számos olyan késztető eleme van, amelyek a társ. kisebb-nagyobb közösségei v. egyes emberek részéről igényként jelentkeznek. Amennyiben az adott egyén ezekkel az igényekkel nem tud azonosulni, a kötelesség külső kényszerként jelenik meg. Ha azonban az ember ezen igényekben felismeri saját szükségletei kielégítésének lehetőségét s magáénak tekinti a nagyobb közösség érdekeit, akkor a feladatok végrehajtását belső kényszer sugallja, a személyiség számára önként vállalt tenni akarás formájában jelenik meg.” ( forrás : http://www.kislexikon.hu/index.php    

A kötelesség a Szentirásban akár az angyal képét is felöltheti : ” Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét .”                                                                                                                                                      Jób 33,23

Állásfoglalás ?

Vélemény-nyilvánitás , döntés határozott felvállalása.  Pld.

1) Jézus állásfoglalása : ha kényszeritnek, hogy menyj el egy mérföldre, menj el kéttőre , ti farizeusok olyanok vagytok, mint a meszelt sirok, szeressétek ellenségeiteket, szeresd az Istent.

2) Dávid Ferenc állásfoglalása :egy az Isten !

3) Petőfi Sándor állásfogllása : világszabadság !

… az állásfoglalást - a lelkiismeret működése tekintetében - az ember saját magára, illetve  kötelesség-tudatára vonatkoztatja.pld: az én kötelességem-e, vagy sem, s ha az enyém hogyan tegyek ennek eleget ?

3) Itélet ?

itéleterő, itélőképesség : “ itélőtehetség, logikai értelemben elménknek ama sajátossága, hogy a logikai itélet formájában kapcsolja egybe fogalmait. A közönséges nyelvben azt az adományt értjük rajta, hogy valaki helyesen tud itélni, judiciuma van, azaz a dolog számára, melyben itéletet mond, megtalálja a helyes szempontokat, az egyes eset számára az általános szabályt, mely rá illik.”                                                               forrás : http://www.kislexikon.hu/index.php 

Az itélet -  Jézus : ne itéljetek, hogy titeket se itéljenek meg, ” Ne itéjetek a látszat után, hanem igaz itélettel itéljetek ”  Jn 7,24 , Jézus könyörtelen itéletet tudott mondani és cselekedni a farizeusok ellen (meszelt sirok, ostort ragadott) és ő maga is itélet alá esett, az utolsó itélete számára a kereszt volt.

Akkor tehát mi a megigazulás? Milyen megigazulást remélünk, óhajtunk, várunk , vagy esetleg teszünk is érte ?

Megigazulás - Gerrit Cornelis Berkouwer ( 1903-1996) holland teológus a megigazulásról igy ir : ” Az isteni megigazitás megvallása az emberi élet lényegét , Istennel való kapcsolatát érinti, meghatározza az egyház igehirdetését, a hivő élet létét és hálaadását, az emberi biztonság gyökerét, valamint az embernek a jövőt illető kilátásait.” ( forrás  - A megigazulás fejlődése és hanyatlása a puritánok között - www.pardi.ro/puritan/packer/packer9.html  

Kik a puritánok ?  lsd:http://www.apuritansmind.com/Puritan%20Evangelism/MainPagePuritanEvangelism.htm

A puritánok a megigazulást evangéliumi titoknak tartották. Másodszor tetőfoki titoknak tartották, mint a létra felső foka.Harmadszor lelki titoknak tartották: amit a bűnösnemk talált ember lelkiismerete értékelhet csak. Robert Trail - 1692-ben ” Vindication of the Protestant Docrine concering Justification - A megigazulásról való protestáns tanitás védelme ) - szerint is a megigazulás misztériumát fenyegeti az emberi döjf. Trail az 1690-es években szerinte a ” könnyelmű , feslett, felszines kedély” hátráltatja a megigazulást. Negyedik titka a megigazulásnak az éltető titkok, aiből fakad a lelkiismeret nyugalma,a reménység,a szeretet, az öröm, a szentség és a biyonyosság. 

Luther a reformátor megigazulás tana:

1.Minden embernek meg kell állania Istenm itélőszéke előtt.

2. Az ember természeténél fogvba bűnös.

3.A megigazulás :Isten itéletét felismeri a bűnös.

4.A megigazulás kegyelmeből fakad.

5.A megigazulást ajéndékba kaptuk Jézus kereszthalála által.

6.A megigazulás eszköze a Krisztusba vetett hit.

7.A hit gyümölcsei a bűnbánat és a jó cselekedet.

A megigazulás “eredménye” az üdvösség. 

„Nincs olyan keresztény, kinek az Isten annyi lelket nem adna, hogy a szentírásból nem érthetné, mi szükséges az ő üdvösségére. Csak a Szentírást meg ne vesse, mert igaz a Krisztus ígérete: Keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek.” Dávid Ferenc

Haza érkezni , haza menni a templomból. Példázat: a farizeus és a vámszedő imája.

Lásd még Jakabházi Béla Botond, unitárius lelkész  prédikációját a megigazulásról  http://kermagv.unitarius.com/magvetok/2003/2003_12/2003_12_szusz.htm

Ámen

havas rögök frisshűvös máló árnyékában

 barnálott a húzatos gödör és a hideg  lapát

gödörben az úrnád … jaj nem igaz s mégis

mi zsoltárt sóhajtottunk neked és nekünk

aztán lelkedből kihűlt porodra hullott a rög

 az árnyékot elseperte valami árnyéktalan fény

Isten adjon békét, örök álmot

és gondviselő szeretetet árváidnak !

Ez a szertartás egyedi :esketés és keresztelési szertartás.A menyasszony édesanya - a vőlegény édesapa. Mielőtt elcsodálkoznánk, vagy előitélettel lennénk e szertartás iránt, tekintsünk e boldog családra, akik már több éve az állami törvények szerint hivatalosan házasságban élnek .Közben megszületett a csodálatos kisgyerek.Az édesapa messze talált munkahelyet - igy elmaradt az Isten szine előtti házasság. Gratulálok a menyasszonynak és vőlegénynek, hogy fontosnak tartották,hogy egyházi megáldásban részesüljenek mielőtt kisgyereküket megkeresztelik. Gratulálok és elismerésem azért a felismerésért,hogy éltüket az evangéliumi üzenettel is átitassák és szabadakaratukban megszólaljon Isten szava, a lelkiismeret mindent megvizsgáló és jóra egyengető vonzalma és ereje. Nem szégyen az úrasztala elé állani és Isten szine előtt elmondani a hűségofgadalmat , amikor már gyerekkel áldotta meg a család életét. Nemhogy szégyen lenne, de egy olyan üzenet a mai ember számára is, hogy vannak dolgok amelyek igen fontosak a mi életünkben , s melyek fontossága nem szűnik meg soha:hű és igaz szeretettel boldogitani törvényes hitvestársunkat.Megvallani gyülekezeti közösségbem hogy hűtlenül el nem hagyjuk egymást holtunkig, amely fogadalmunk alapján  segit bennünket az Isten. Felismerni életünkben az isteni hatalmat - a legcsodálatosabb tapasztalat amelyben részesülhet ember.Ennek a hatalom előtti meghajlás és tisztelet a mai alkalom, amikor a menyasszony édesanya és a vőlegény édesapa immár karon üllő gyermekük mellett elmondják a hűségfogadalmat. Fontos ez a vallomás, mint az is fontos hogy az édesanya és édesapa szeresse egymást, hogy e szeretetben nőjjön fel a gyerekek is. 

Mi az amit mindenek elé helyez a mai ember ? Mi van mindenek előtt ? Sorolhatnánk a példák sokaságát, mit helyez a mai ember mindenek elé. Hadd ne emlitsek egy példát se, hiszen tapasztaljuk léptem nyomon, mindannnyian ,sokszor bennünket is kisértése alá keritve.

A mai szentirási vers mindenek elé helyezi az egymás iránti szeretet - ami kitartó kell legyen továbbra is. E család számára igencsak szükség van kitartásra - hisz az édesapa Angliában dolgozik, az édesanya pedig itthin Erdélyben és igen ritkán találkoznak - saját dömtésük alapján - legalábbis reményeik szerint még egy ideig.A gyereket nevelni kell - hitre, szeretetre, hiszen a keresztelés még önmagában senkit sem tesz kereszténnyé. A keresztelés szertartása nnepélyes kinyilvánitása a szülők és keresztszülők részéről,hpogy keresztény unitárius hitünket sokra becsülik és azt akarják hogy gyerekük is ebbene nöjjön fel és éljen üdvösséget találva az egyisten hitben.

Isten áldása legyen e frigykötésen, Isten áldása kisérje el e kisgyereket életében, hogy megtapasztalhassa azt hogy mindenekelőtt az egymás iránti szeretet kitartó ereje add örömöt és boldogságot, amit adjon meg számukra most és életük minden pillanatában.Ámen

Kérdések:

Mi a szólás és mi a szabadság ? Mit jelent cselekedni valamit ? Kell-e hit, bátorság, erő és tudás és még mi szükséges a szóláshoz és a cselekedethez ?Van-e mélysége vagy súlya a szólásnak és a cselekedeteknek ?  Mindegy ,hogy hol, mikor, vagy ki szól és cselekszik ?

Mi a törvény: külső erőszak, vagy belső önuralom ? Mi a célja a törvénynek és milyen eszközöket engedhet meg magának  érvényesítésére ? Kik hozzák a törvényt és kik részére? Miért? Mi a célja? Eléri a célját? Ha igen miért , ha akkor miért nem ? A valláserkölcsi törvény a belsőben és nem a külsőben jut érvényre. A lelkiismeret működése és törvény között milyen kapcsolat van ? A lelkiismeret működésében a kötelesség-tudat, a döntés és az  ítélet folyamata és a törvényhozás között van-e hasonlóság ?

Mi az ítélet ? Ki ítél és ki ítélkezhet? Miről és miért hozhatunk ítéletet? Mi az ítélet tárgya ?Mi az ítélet célja vagy értelme ?

A szólás szabadsága ? Cselekedet törvénye ? Szólás törvénye , cselekedet szabadsága ?

A szólás ítélete, ez mi ? A cselekedet ítélete, hol és ki által hozható meg és miért ? Milyen törvénynek van joga ítéletet hozni és ki felett ? A törvényt mikor és miért lehet felülbírálni, azaz újra megítélni?

Válasz: evangélium - azaz örömüzenet.

Szólás -  mondanivaló megosztása. Cselekvés - mondanivaló hitelessége. Szabadság:fény,levegő,meleg, víz, föld, rügy, virág, termés,betű, szó, mondat , önmegvalósítás lehetősége, élet és szeretet.

Cselekedet: bátorság a szellemi, lelki és fizikai erő kifejtésére, jel és ennek értelmezése, hatás és eredmény, történés,fény és meleg csiholása, munka, szolgálat, betűvetés, beszéd, ápolás, adás,mozgás - fejlődés vagy hanyatlás, javítás, vagy rombolás, a lélek árnyéka.

Ítélet: mérlegelés, a tudás és tapasztalat alapján történő döntés, támadás és védelem, operáció, rend, fegyelem, béke eszköze, indulatok kezelése, bűn megnevezése és ettől való védekezés illetve ettől való elhatárolódás.

Böjt.

Ámen

1947-ben egy beduin fiatalember Jerikótól 12 km-re elcstangolt kecskéjét keresve egy barlangra talált, amelyben cserépkorsókat .Az egyik cserépkorsóban egy tekercs volt, tartalmazva Ézsaiás könyvének az iratait is. Holt tengeri tekercsek - üzenet a múltból.

A próféták iratai a nemzeti száműzetés éveiben, illetve a hazatérés utáni időben keletkeztek, Isten kellemetlen sokszor veszélyes feladattal bizta meg őket. Ézsaiás J.e. a VIII századbabn élt, kinek ajkát egy anyal parázzsal tisztitotta meg eképpen “felkenve” a szolgálatra. Kezedettől fogva tudta,hogy szavai süket fülekre találnak, próféciája mégsem némult el:a világ Istené, ezért vissza kell térni Hozzá.

Az 58. rész egy olyan prófétának a kiabálása, aki nem sajnálja a torkát és a bűnökkel szembesiti kortársait. A képmutatás itélete, a helytelen böjtölés fölötti sirankozás. Az Istenhez való visszatalálás eredménye: az ősi romok felépitése, lakhatóvá válnak a romok.

Ki az aki meglátja a romokat és felismeri a múlt megtartó erejét ? Hogyan lehetséges ez ? A romok csupán játékaink, vagy olyan alapok amire bizton lehet épiteni ? Új bort nem jó tenni a régi tömlőbe - akkor a romokra lehet., vagy ha igen, miképpen épiteni ?

Felkészülés az újjaépitésre. Böjt.

Leoldani a bűnösen feltett bilincseket, kibontani a járom köteleit, szabadon bocsátani az elnyomottakat, megosztani kenyerünket az éhezővel, nem elzárkózni a nélkülöző testvér elől, segitségül hivni az Istent!  Nem kereseregni a romokon, de felkészülni az épitkezésre, a természet ébredezik a tél után, ébredjen fel lelkünk is a kétségeiből, a romok fölötti fájdalom miatt. Ámen

A konferencia az egyház világi vezetői találkozása , ahol Csáka József főgondok úr, Nagy Zsigmond felügyelő gondok úr, valamint az egyházkör gondnokai tartották évi gondok-keblitanácsi közgyűlésüket. A közgyűlésen nem vettem részt, viszont a résztvevők elmondása alapján a gyűlés az egyházi stratégiáról, valamint az éppen aktuális kérdések megbeszélésére került sor.A konfereciáról majd beszámoló készül amit megfelelő helyen közzé teszünk.

Isten óvja unitárius egyházunkat, és gondviselje az Ő szolgáit!

” Örvendeztesd meg szolgád lelkét, mert hozzád emelem lelkemet, Uram!”   Zsolt 86,4

 Isten oltó-kése

              Tóth Árpád

Pénzt, egészséget és sikert

Másoknak ,Uram, többet adtál,

Nem kezdek  érte mégse pert ,

És nem mondom,hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád,

Bordáim közt  próbáid éles kését

Megáldom, s mosolygok az ostobák

Dühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem,hogy szeretsz:

Próbáid áldott oltó-kése bennem

Téged szolgál,mert míg szívembe metsz,

Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehéz

A kín ,mert tudom ,tied az én harcom,

És győztes távolokba néz

Könnyekkel szépült ,orcád-fényű arcom."

Kinek megnyílik  a szeme a jónak és a rossznak tudója lesz.  Sokszor pedig oly nehéz felismerni azt hogy mi a jó és mi a rossz, mert a rossz is lehet kedves a szemnek - első látásra. ( lásd 1 Móz 3. részt ). Aki felemeli a szemét ( 1 Móz 13,1o ) annak tekintete előtt kitárul a határ, vagy már messziről felismeri a helyet ahova igyekszik.  ( 1 Móz 22,4 ). Akinek szeme meghomályosodik a vénség miatt nem ismeri fel még gyermekét sem ( 1 Móz 13,1o ), mint Izsák. Szemet szemért  ( 2 Móz 21,24 ) törvénye védi a látás szentségét - de mintha valami mégis hiányozna e törvényből, nemde ? ” Az ajándék vakká teszi a világosan látókat..” 2 Móz 23,8 . Mekkor öröm, ha valakit név szerint ismerünk és kedvet talál a mi szemünk előtt! ( 2 Móz 33,12 ) Szemtől szembe beszélni valakivel világosan, nem rejtélyesen isteni megerősítés is egyben .A felismert gondviselés, a szentség oltalmában részesíti ( 4.Móz.12,5 ),a nyitott szemekkel  leboruló embert, vagyis a kijelentés  ismeretének a  birtoklása alázatossá belső örömteli halk ujjongássá formálja az ember lelkét  ( 4 Móz.24,16 ).

Jóbnak a szeme a bosszúság miatt elhomályosodott ( Jób 17,7 ).Tükör által homályosan látunk (1 Kor 13,12 ).

” Mint aki leveti ruháját  hideg időben,vagy mint aki ecetet kever lúggal, olyan az aki a rosszkedvű ember előtt dalol.” Péld 25,2o .

Ellenség : ” 1. Háborúban velünk szemben álló fél. 2.Aki rosszakarónk, aki ártó szándékkal van irántunk.3. Aki valamely rendszernek , közösségnek a bomlasztására törekszik. 4. Valamely elvet, törekvést elutasító személy.” (Magyar Értelmező Kéziszótár )

” …a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.” Péld 25,15 Titok: az ellenség miatt okozott bánatban megtalálni a szelíd szót. ( Ez a jézusi evangélium legfelsőbb mércéje: szeresd ellenséged, ha megütik bal orcád, tartsd oda a jobb orcád is).

A lélek öröme - a lélek gyógyszere, a bánat homályának az elűzése. Miképpen tud a jézusi evangélium megörvendeztetni bennünket , amikor a bánat miatt elhomályosodik a mi szemünk látása ?  Felismerni az isteni fényt az arcunkon és embertársaink arcán , a jézusi magatartással igazolt tanítások életté nemesedő örömében, a létörömében. Örvendj az életednek, még akkor is , ha sok bánat miatt elhomályosodik a szemed látása. Addig lehetsz bánatos, amíg életed van , így hát merítsd lelked kelyhét az örökkévalóság fényébe - hogy örömöd szétáradjon a szeretet megtapasztalásában, annak a szeretetnek a megtapasztalása révén, amellyel szeretni tudodléted és a körülötted levő életet, melynek része lehet oly sokszor a bánat is . Fogadd el léted , lelked bánatával együtt és szeress, és hagyd hogy téged is szeressenek. Ez a lélek Istenhez való emelése. Ez az isteni szolgaság gyógyírja a sokszor elhomályosodó látásunkra. Emeljük fel lelkünket Istenhez, hogy megvidámuljon a mi lelkünk, “melyet  a próbák oltó kése” szaggat oly sokszor szét. Ámen

“Fénylő búzaföldek között … Isten oltó kését”

adj erőt “Vergődni mindhalálig…  Ifjonti jók múlásán ”

s megújító hitet, tovább utazni a  “Lomha gályán”.

Ámen

Balázsi Lászlónak, barátsággal

Kaviccsá keményedik a vallomás a számban,

ezért talán jobb lenne némán s bölcsen hallgatni,

de e kőkemény kavicsosos tépelődő hiányban,

mégis, mint megtagadott kell nekem vallani.

Beszélni oly nehéz.E kőkemény vallomásról

nektek darál ínyem és fogam. A szavak

langyossá rágott kavicsok foszló fájdalmáról

sziszeg a kígyó s gurguláz postagalamb.

Vallom nektek kedves drága barátaim:

még őrzitek  bennem szép árva  álmaim.

Bár arcomra betonozza könnyét a csend,

mégis hiszek nektek,ha arcul ütnétek is.

Testvér-sebeimből virágot adok nektek is,

míg letisztul mindannyiunkban a rend.