RevC naplója

Az ember annyira belefeledkezik a keresésbe, hogy elfelejti lassan a megtalálás örömét. Az előbbi mondat lehet közhely is - de ennek ellenére lehet igaz is Az ember keres , és minden erőt ” bevet ” arra, hogy minél jobban tehesse ezt. Felnagyítja  a sejteket - mikroszkóppal - , hogy az apró részecskéket is láthassa ,mit szabad szemmel nem láthat . Sokáig csiszolja az üveget vagy más anyagot , hogy távollátót készítsen magának, amivel ellát a csillagokig és új bolygókat fedez fel ez által. Keresi az igaz eszmét, a megváltó, üdvösséget adó hitet és szent iratok felé hajol, tanul és imádkozik.  Bekapcsolja a világhálót és kereső programokba szavakat  üt be, keres tovább, keres lázasan . Repülőre, űrhajóra, tengeralattjáróra, gyors autóra ül hogy keresése még hatékonyabb legyen. E lázas keresésben minden ennek rendelődik alá. Most nem lehet megállni, mert keresni kell, most nincs idő semmire, mert tovább kell kutakodni - meg kell találni az igaz utat, meg kell találni az igaz hitet, meg kell találni a legszentebb templomot, le kell szakítani a legszebb virágot, meg kell kóstolni a legfinomabb kenyeret. El kell venni feleségül a legszebb királykisasszonyt, meg kell találni a csodajáró csizmát - szóval már mese-szerű méreteket öltött az emberi vágy  és a keresés kutatás már újabb és újabb célokat tár fel. Mintha az egyetlen cél a keresés lenne .

Az  helyénvaló hogy keres az ember. A gond azzal kezdődik, hogy olyan nagyon keres, hogy nincs ideje találni . A gond az, hogy olyan nagy e keresési láz, hogy gyors iramban száguldunk el a mellett, amit tulajdonképpen keresünk és észre sem vesszük, hogy keresésünk célhoz érkezett.  Keressük az igaz barátot és észre sem vesszük, hogy mellettünk van. Keressük a hazát és észre sem vesszük, hogy életterünk. Keressük az értékeket és észre sem vesszük, hogy mi magunk is értékek vagyunk. Keressük a reggelt és nem látjuk meg hogy felvirradt az áldott Nap. Keressük álmaink beteljesedését és nem vesszük észre, hogy egyebet nem teszünk, csak behunyt szemmel kergetjük az álmaink és nincs időnk kinyitni a szemünket.

Saul - szamarait kereste, amikor találkozott a prófétával, Sámuellel. Semmi sem érdekelte , csupán annyi, hogy  keresse a szamarait.   Észre sem vette hogy nemcsak az elveszett szamarak kerülnek meg, hanem az a hely ahol a szamarak elvesztek az is az övé, vagyis az egész ország, tehát szamarai nem veszhetnek már el, mert a szamarak a legelővel is az övé lett immár .

A próféta megállította az állandó kereső-kutató embert : Te most állj meg! A kereső embernek időnként meg kell állani, hiába a nagy szaladás, hiába az állandó hajsza. Állj meg és nézd meg hol vagy, hova érkeztél és merre tartsz. Állj meg és a nagy keresésben találj magadra. Vedd észre a nagy kereső lázban, hogy vannak dolgok amiket már megtaláltál. Hiába gyűjtöd , hiába halmozod a dolgokat,hiába lesz öncélú a keresés, mert a megtalált dolgok elveszítik jelentőségüket, ha nem használod ezeket!

Ha megtalálod a hitet, akkor imádkozz. Ha tiszta forrásra találsz, enyhítsed szomjad. Vedd észre, hogy állandó keresésedben találsz is valamit - vedd tenyeredbe , csodáld meg, tölts időt vele - értékeld! Hiába az örökös hajsza, hiába az állandó lázas keresés, ha nincs időd találni és magadhoz ölelni azt aminek keresésére indultál.

Megtörténhet hogy soha nem találod meg aminek keresésére elindultál, de közben olyan dolgokat találtál ami számodra értékes . Vedd észre ezeket a dolgokat és örülj neki.

Sault megállította a próféta, hogy Isten beszédét mondja neki. Állj meg te is egy pillanatra és tekints bele a szabadság tökéletes törvényébe hogy megtaláld azt amit keresel: hited szerinti üdvösséged, lelked boldogságát  , a reggeli ébredésben az új nap reménységét , a rövid nappalokban a küzdelem szépségét, az esti szürkületben pedig az álmot adó pihenést. Kívánom, hogy találd meg melletted az embert és téged is megtaláljon az aki téged keres.Adj esélyt társaidnak, hogy benned megtalálják a barátot és mivel Isten közeledik hozzád közeledj te is Hozzá imádságban és egész életeddel, hogy ha számon kér ne csak a kereső , de a találó embert ismerjen meg benned. Keressük meg barátainkat akiknek az árvíz elvitte egy részét annak amit eddig megtaláltak és osszuk meg velük azt amire szükségük van ! S te szomorú árvíz-sújtotta testvérem ne csüggedj, mert nem vagy elveszve, testvéreid vannak számos milliók. Keresni fogunk és megtalálunk .Ámen