RevC naplója

Bábel tornya építéséig egy volt a nyelv. Bábel. Istenem Bábel. Egyféle nyelv, egyféle beszéd. Egészen addig, amíg az ember völgybe nem érkezik, Sineár völgyébe. Völgy - ahol folyó csörgedez. Völgy - ahol a dombok védnek, de ugyanakkor ahol húzat is van. Völgy - mi jut erről eszünkbe ? Siralom völgye, de miért nem jut eszünkbe a termő talaj, a védett mező, a virágok , a gyümölcsök, a védett hely. Völgy csak ott van ahol dombok, hegyek is vannak. Nos amíg a völgybe nem jutott az ember egy volt a nyelve. A völgy nemcsak véd, de eltakarja a láthatárt is, nem lát messze az az ember aki a védett völgyben meghúzódik. A messzelátás mindig kockázattal jár. Fel kell menni a völgyből a dombra, a hegyre. Az emberek többsége a völgyben  , a termő föld szépségében, gazdagságában szeret meghúzódni. Igen, ott van a béke, ott van a biztonság, ott van az egy nyelven való szólás. De mégis valami mintha hiányozna: a messzelátás képessége. A dombokon , a hegyek védnek, de ugyanakkor nem is engednek messze látni. Nos, aki messze akar látni, az menjen fel a hegyre. Igen, de akik felmentek a hegyre nem biztos, hogy visszajöttek. Vagy mert igen szép és kecsegtető volt a távol, vagy mert a igen veszélyes volt. A hegy szédítő huzata és varázsa sok embert elcsalt a völgyből. Vajon miért akartak a völgyben tornyot építeni ? Talán az előbbiekért? Talán mert szükség volt arra, hogy a völgyből is messze lásson az ember anélkül,hogy elhagyná a völgyet ? Szóval , minderről lehet elmélkedni , gondolkodni, mert a beszéd és a nyelv egy volt. De ahogy építeni kezdtek, elhatalmasodott az emberekben a hiúság, a büszkeség, a saját nevük fontossága meghaladta azt amit láttak. Már nem az volt a fontos, hogy mit látnak a magasban, hanem az , hogy ki képes tornyot építeni, és ki képes felmászni a völgyben szédítő magasságba felhúzott toronyra. Már nem a távol látványa, már nem a közös nyelv, de az hogy ki az aki építeni tud, ki az aki képes arra, hogy felmásszon a szédítő magasságú toronyba. Már az Isten sem volt fontos, aki adta a tudást, a torony-építés titkát. Nos ezt az építkezést nem lehetett sokáig folytatni! Összezavarodott a nyelvük az építőknek, mert nem hallották meg egy idő után amit a társuk mond, annyira fontos lett mindenkinek  a saját mondanivalója. És az egy nyelven való szólás titka felbomlott - az azonos beszéd és nyelv ereje megbomlott - a torony abbamaradt. A hegyek huzata ledöntötte a tornyot .  Különféle nyelven kezdtek beszélni az emberek . Az ószövetségi korban - Mózes könyvében olvassuk, az özönvíz utáni történetben.

A nyelv , a beszéd, az ember és ember közötti kapcsolat eszköze. Ha értjük, akkor  nem válik feleslegessé az egymás és saját magunk érdekében tett cselekedet. A cselekedet értelmének az egyik titka a közös nyelv, vagy a szó, a beszéd megértése. A beszéd nem könnyű dolog - mert beszélni lehet, de a szónak értelmet a Lélek ad. Elkezdtek beszélni az első pünkösd alkalmával a tanítványok, talán bábeli zűrzavar előtti nyelven , amikor egy nyelv volt csupán, a völgybe való érkezés nyelve. Elkezdték a beszédet - és volt aki azt mondta, hogy részegek , volt aki megkeresztelkedett és az első keresztény gyülekezet tagja lett. Elkezdték a beszédet és mondták, és folytatták, és kifejtették és ömlött a Lélek sóhaja, ereje, az isteni lélegzet! Bábel előtti csodával értették egymást az emberek mielőtt tornyot akartak volna építeni a völgyben.

A mi életünk völgyében miképpen tudunk tornyot építeni - ha kell  ? - , úgy hogy megmaradjon a beszéd értelme, egymás megértése is ? Építsünk völgyben tornyot, még azon az áron is, hogy elfelejtjük az egymással való társalgás titkának a tudását ?

Különféle nyelveken való beszédhez szükség a tolmács. A “tolmács” ehhez az úrvacsora. Amikor úgy beszélünk, ahogy a Lélek adja hogy szóljunk. A pünkösdi úrvacsora adjon lelki szomjat és lelki éhséget és elégítsen ki. Mert hiába a tiszta víz , ha nem vagyunk szomjasak,  felesleges, hiába a sok étel, ha nem vagyunk éhesek felesleges  - de gondoljunk arra, hogy egy kortynyi ital, falatnyi ami nekünk felesleges, az van akiknek az életét menti meg Gondoljunk arra, hogy ami nekünk felesleges, az másoknak életet jelent.

Mi az ami feleslegessé lett számunkra, ebben a válságos világban ? Felesleges a beszéd ? Felesleges, a hit , felesleges az egyetértés, felesleges az ugyanazon való helyen való imádkozás ?Nem! Pünkösd arról szól, hogy ezek a dolgok nem feleslegesek. Különféle nyelven kezdtek beszélni a tanítványok, és azóta ez a beszéd folytatódik. Te testvérem miként szólalsz meg, miként folytatod a pünkösdi szózatot ?

Ámen