RevC naplója

A szeretet nem lehet csupán érzés, de csupán eszköz sem lehet a jó cselekedetekre. A szeret talán a legegyszerűbb s mégis a legösszetettebb dolog amiről elég sokat is beszélünk, és elég sokszor értjük is félre. A szeretet nevében máglyák is lobbantak. Az, hogy mit értünk a szereteten meghatározza azt, akik és amilyenek vagyunk . Kérdés lehet az is, hogy szükséges-e, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk a szeretetről ? A szeretet nem véges, mert megmarad bennünk akkor is ha eltávozik e földi létből az aki fele irányult.

A türelem nem lehet egy olyan fegyver, amivel saját magunk ellen fordulunk. A türelem nem önfeladás és nem önpusztítás. A türelem - sokszor sötét - folyosójának  a végén ott a beteljesítő reménység fénye, de jobb ha világossága. Az ember türelme véges, mint ahogy az életidő is véges.

Hogy lehet egy végtelen dolgot véges jelzővel illetni ? - kérdezhetnénk is akár . A válasz egyszerű: a végtelen dolgokat nem tudjuk felfogni, szükség van a számunkra megtapasztalható megérthető dolgokkal megközelítenünk. Mit ér az a tanítás, amit nem értünk meg ? A pálapostoli üzenet - kérdés - számunkra tanítás, vagy valami más, (például : evangélium) ?

Ha Pál apostol tanítja, azt hogy a szeretet türelmes, akkor mit kezdünk azokkal a dolgokkal amiket önpusztító módon szeretünk, nagy-nagy türelmünkkel. Vagyis a szeretet nem lehet önpusztító, mert szeretnünk kell felebarátunkat, mint önmagunkat. Ha pedig felebarátunkat szeretjük, nem teszünk neki semmi rosszat, így önmagunknak sem.  De hol van az a határ , amikor felebarátunk szeretete által elfeledkezünk önmagunkat is szeretni, vagy önmagunk szeretetet révén elfeledkezünk másokat szeretni ? Vagyis a szeretet egy mérleg, az adás és az elfogadás mérlege ami ha egyensúlyban van akkor békés a világ. A kérdés az, hogy mi teszi egyensúlyba ezt a mérleget  ? A türelem , lehet e ilyen mozdító erő amely a megbomlott világ mérlegét egyensúlyba igyekszik vissza-billenteni ? Pál apostol határozott igennel válaszol. A szeretet felbomlott mérlegének a visszaállításának egyik mozdító lendítő ereje a türelem.

Gyerekkoromban egy több ideig ágyban fekvő beteg ember emlékét hordozom magamban. Egy osztálytársnőmnek volt az édesapja, aki ágyba került súlyos betegsége miatt, és hosszú ideig nem tudott felkelni. A védőnőnek - ahogy mi neveztük a szülőfalumban, ma ápolónőnek, vagy “aszisztensnek”szólítják többnyire - a férje volt e nagyon beteg ember, aki életének a meghosszabbítását hitvesének köszönhette aki nagy türelemmel és szeretettel gondozta.  Ebben a történetben már ott van a türelem példája, amit talán ritka az a család , hogy közelebbi, vagy távolabbi rokonsága körül ne lenne hasonló példa . Nos, gyerekkoromban játszás közben szálka ment a körmöm alá , ami felhasított egészen a körömágyig. Mivel szüleim nem vállalták e kényes műveletet, édesanyám elvitt a védőnőhöz. Nos a védőnő a férjét kérte meg hogy zsilettel felvágja a körmöm és kipiszkálja a szálkát ami felszúrt a körömágyig, majd miután ágyban fekvő férje elvégezte e fájdalmas-kényes műtétet ő maga fertőtlenítette. Többször előjön ez a kép életem folyamán, amikor a türelem próbája előjön. S főleg a beteg ágyon fekvő ember türelmére gondolok ekkor és nem a gyermekkorom türelmére .

Ennél a képnél maradva elgondolkozhatunk azon, hogy életünk során hogyan kerül szálka a körmünk alá és milyen türelemmel viseljük, amíg onnan eltávolítja valaki , aki szintén türelemmel viseltetik irántunk. Nos ez a türelem fájdalmas, de eredményre tekint. Mi van akkor ha nem látjuk az eredményt, milyen türelemmel tudjuk elviselni a - képletesen - a körmünk alá került szálkát.

A szeretet türelmes.  A szeretet végtelen, a türelem véges . A végtelen dolgokat a véges dolgok ismérvével ragadhatjuk meg.

Ámen

U.i.

( Aquinói Szent Tamás szerint minden erény abból áll, hogy valaki helyesen viselkedik a rossz eltűrésében és a jó megtételében. http://www.freeweb.hu/katolikus-honlap/0901/otvened.htm )