A kétséget legyőző hit cselekvő ereje
“Miért rémültetek meg, és miért támad kétség szívetekben? ” Lk.24,38
” Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem Uram, Uram, hanem csak az aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát” Mt.7,21
Lk 24,38 az egyetemes imahét ajánlott (előírt) szentírási verse. Mt7,21 - az idei évben családlátogatáskor e szentírási vers felolvasása után kértük Istentől az erőt és áldást életünkre. Számomra a lukácsi kérdésre, mintegy választ ad a jézusi biztatás Máté evangéliumában. Persze arról lehetne vitatkozni, hogy mennyire lehet, vagy esetleg szabad Lukács evangélista kérdéseit Máté evangélista válaszaiban megtalálni. Egy dologban viszont egyet tudunk érteni: mindkét Evangélium ugyanarról szól: az örömüzenetről. A sok eltérés mellett van tehát egy tagadhatatlanul közös alap ami alapján együtt olvashatjuk az evangéliumot:az örömüzenet, Jézus élete és szolgálata. A jézusi evangélium tehát az az alap ami alapján az egyik evangéliumi kérdést a másik evangélium válaszában vélem megtalálni.
A lukácsi kérdés Jézus ajkáról hangzik el, míg a Máté evangéliumából felolvasott üzenet szintén Jézusnak tulajdonítható, az u.n Hegyi Beszéd tanításainak egyike.
Jézus szavai elhangzásuk óta visszhangzik a hit-kereső emberi lelkekben. Most pedig különösen e két mondatra szeretném a figyelmet felhívni. Az elsőben: Jézus kérdez. A másodikban : Jézus tanít.
Oda tudunk- e figyelni a jézusi kérdésekre? Ezek a kérdések “segítő kérdések”, ahogy a lélekgyógyászok nevezik. Kérdés, mely segít szembesülnünk belső dolgainkkal, hogy megerősödjünk bizonyosságainkban és rendet tudjunk tenni kételyeink között. Jézus ezt a kérdést - az evangéliumban - a húsvéti feltámadása után teszi fel tanítványainak, mennybe emelkedése előtt. Most hadd tekintsünk el e történet teológiai magyarázata, illetve erről való elmélkedésről. Számunkra most ennél fontosabbak a jézusi kérdések: “Miért rémültetek meg ? Miért támadt kétség szívetekben ?” Jézus mikor a tanítványaival találkozott, azoknak arcukra volt írva rémületük, félelmük. Nem kell ahhoz Jézusnak lennünk, hogy felismerjük mi is embertársaink arcán ha megrémülnek, igaz ? A megrémült ember arca elváltozik, lehet hogy szeme tágra nyílik ( esetleg beszűkül), ajkai eltorzulnak. Mindenképpen ismerős jeleket fest a rémület az emberek arcára. A kérdés csupán az,hogy ezekre a jelekre rátudunk figyelni, felismerjük-e embertársaink arcán a rémületet, vagy már olyan megszokottá vált a rémület, félelem, a kétség, a csüggedés , annyira életünk velejárója lett, hogy már fel sem tűnik ha valaki megrémül, vagy saját félelmeinkkel is megtanultunk együtt élni. A tanítványok azért rémültek meg,mert számukra szokatlan dolog történt. Amikor ismeretlen, szokatlan dolog történik az életünkben magunk is megrémülünk, nemde ? A szokatlan dolog pedig kétséget indít el bennünk. Megrendül a bizalmunk az eddig biztosnak hitt dolgaink felől. Jézus felismerte a tanítványok kétségeit is. Kételkedni , annyit jelent,hogy elveszíteni a szent bizonyosságot. Minden relatív, minden bizonytalan, minden viszonylagos, minden változó, nincs semmi ami biztos lehet, semmi sincs amiben bízni lehetne - ezért a kétségeskedés , ez a kételyeink alapja.
Ha ma Jézussal szembetalálkoznánk, vajon arcunkról mit olvasna le? Vajon nekünk is feltenné a kérdést: miért rémültünk meg, miért kételkedünk ? Valószínű ma sem hangzana ismeretlenül a jézusi kérdés: miért rémültetek meg, miért támadt kétség a ti szívetekbe? Valószínű meg is tudnánk indokolni a válaszunkat, hogy mi az ami megrémít, mi az ami miatt kételkedünk a bizonyosság helyett.
Ezekre a válaszokra viszont ma is érvényes a Máté evangéliumában a jézusi válasz: “nem minden aki ezt mondja nekem Uram , Uram…”
Ezt a Hegyi Beszédi tanítás olyan mint egy hosszan tartó finom íz a szánkban, mint annak a mentolos cukorkáé aminek a zamata, illata akkor is érezhető miután már elolvadt a szánkban. Ez evangéliumnak minden szava egy külön-külön érzés, üzenete, szín - külön súlya van.
Nem - a tagadás szava .Mit tagadunk, mit tagadnak meg vagy el nekünk/tőlünk ?A tagadás nem minden esetben jelent rosszat. Megtagadni a kísértéseknek való engedelmességet - jó dolog.
Minden - élet, növény, állat, ember, ég, föld, tárgyaink. Minden.
“Aki azt mondja” - a szólás bátorsága, vagy a szólás felelőtlensége.Mondani csupán - kifejezni óhajaink, vágyaink, a cselekvés tervei nélkül ( erre utal itt Jézus) a fedezet nélküli szavak.
” Uram, Uram” -a váráshoz, hit kell, a hithez cselekedet.
” Bemenni a mennyek országába” - belépni az üdvösség kapuján, beérkezni az Ígéret Földjére. Felismerjük-e a Mennyek Országának a kincseit, a kovászait, a konkollyal együtt érlelődő búza életképességét, a mustármagnyi értékét ?
” hanem az aki cselekszi”
” Ha jót cselekszel emelt fővel járhatsz.” 1 Móz 4,7
” A hit mellé ragasszatok jó cselekedeteket, a jó cselekedetek mellé tudományt.” 2 Pét.2,22
” Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” 2 Tim 3,17
” ..az én mennyei Atyám akaratát..”
Akarat és erő. Isten titkainak a megismerése: akarata szerint élni. Akarata:szeretet.
Ámen