RevC naplója

itt

” Ezért hasonló a mennyek országa, egy királyhoz, aki számadást akart tartani a szolgáival.” Mt 18,23

Szeretett testvéreim! Böjti időszakban vagyunk, amikor a lelkiismeretünkkel többet foglalkozunk, mint általában máskor. Böjt és lelkiismeret. Böjt  -  lelki készülődés húsvét fele.

Lelkiismeret - megvizsgálja cselekedeteinket, számot adunk önmagunknak a cselekedeteinkről  -  ha jót teszünk jutalmaz, ha rosszat teszünk vádol. Az önvád - az emberségünk jele, akárcsak az önbizalom, vagy a sikerélmény, vagy a jutalom elfogadása. Az önvád során tanuljuk meg felismerni hibáinkat . A böjtös önvád  - nem hagy az önmarcangolás kínzó gyötrelmében  - útkeresésben segít megtalálni az utat a jóvátétel és a megbocsátás felé. A böjt így lesz lelki megtisztulás is, mert nem hagy az érdektelenség közönyében, de nem is taszít az önvád mocsarába, hanem utat mutat a jóság , a feloldozás felé.

Jézust megkérdi Péter: hányszor lehet megbocsátani ? Jézus válasza: hetvenszer hétszer is - majd elmesél egy történetet, a gonosz szolga történetét. A király hívatja szolgáját ,aki tízezer talentummal volt adósa. Az adó szolga könyörgött a királynak, hogy legyen türelemmel az adóságával. A király végül elengedte az adósságot. A szolga alig ment ki a királytól az adóság elengedése után találkozott ő is egy szolgatársával aki száz dénárral volt adósa, akitől viszont követelte az adósága visszafizetését. Az adósa könyörgött neki, viszont ő nem engedte el az ő adóságát és az adósok börtönébe tette, hogy fizesse vissza az adóságát. Amint ezt meglátták a többi szolgatársai jelentették a királynak, aki magához hívatta a gonosz szolgát és az adósok börtönébe tette szintén ,amiért ő nem tudta elengedni az adósságot, amikor neki sokkal több adósságot engedtek el.

Az adós gonosz szolgának ha lett volna lelkiismerete akkor ő is elengedte volna az adósságot és így elkerülhette volna az adósok börtönét.

Ezért hasonló a mennyek országa a királyhoz aki számadást tart a szolgáival. Hányszor vagyunk királyok és hányszor vagyunk szolgák ! De hányszor tartunk számadást ?

Élő lelkiismeret és böjti készülődés. Királyi számadás - mi akik a teremtés koronái vagyunk, mint emberek.

Ámen

elmélkedés imaheti szolgálatra készülve…

” Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az Úr. Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr fölegyenesíti a görnyezedőket, az Úr szereti az igazakat. Az Úr őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet, de  a bűnösöket tévútra vezeti.” Zsolt 146,7-9

Isten szereteti az igazakat. Kik az igazak ? A sok válasz lehetőségei közül a zsoltáros arra az emberre mutat ré aki szintén szereti az Istent. Aki szereti Istent , ebben a szeretetben igazzá lesz , mert hamisan nem lehet szeretni. Szeretetni csak igazul lehet és aki szeret ,annak számára világossá válik mit jelent az az igazság ami az isteni szetetet vonza magához.  Szeretni nem lehet hamisan, vagy “félig” , a szeretet egész embert ígényel. Mint ahogy az igazság sem lehet egyszerre valóságos is és hamis is, valami vagy meleg, vagy forró, vagy fehér, vagy fekete.  A langyos kiköpi az Isten a szájából - tanít a Szentírás. Aki szereti az Istent ebben a szeretetben maga is igazzá lesz és ez által az isteni igazságszolgáltatás részesévé lesz. Az isteni szeretet átformálja az embert, szembesíti önmagával és arra az útra vezeti ahol az isteni gondviselés részévé válhat.

Mit jelent elnyomottnak lenni ?Nem kell ezt különösen magyarázni talán nekünk. Elnyomás van ott ahol nincs szabadság, elnyomás van ott ahol nincs szeretet, elnyomás van ott ahol nincs igazság. Az elnyomottság nem lehet ok sem a hazúgságra sem pedig a szeretetlenségre. Az elnyomottság állapota nem lehet ok az Istentől való elfordulásra. Aki ebben okot talál az önkéntlenül lemond arról hogy az elnyomottságában igazságot szolgáltassanak valaha is. Aki belettörődik abba , hogy elnyomták és szívében hagyja hogy kihűljön a szeretet az elzárja magát attól a lehetőségtől,hogy az isteni igazságszolgáltatásban részesedjen.

Isten kenyeret ad az éhezőnek. Hogyan ? Ad termőföldet és ad magot és ad magvetőt! Az éhezés nem lehet “árucikk” amivel aztán jól lehet majd lakni, vagy amit meg lehet “vásárolni”. A “szerencsétlenséget” az “elnymottságot” nem lehet “eladni”, vagy nem lehet ebből kenyeret dagasztani. Isten ad termőföldet - ad magot és ad szívet, ami fölé emelve szórni kell a magokat a termőföldbe, hogy ha együtt lesz majd a búza a konkollyal is, de majd az aratásnál külön lehet választani és a jó lisztből lehet kenyeret dagasztani az éhezőnek. Az Isten kenyeret ad az éhezőnek!

Az Isten kiszabadítja a foglyokat. Kik a foglyok ? A foglyok bűnözők, vagy ártatlanok?A  foglyok rabok, elítéltek vagy száműzöttek ? El lehet játszadozni ezzel a gondolattal !  A foglyok szívében ott van a szeretet, ott van  az igazságérzet és az igazsáról szóló tudás. A foglyok számára azért szolgáltat igazságot Isten mert szívükben szeretet van , igazságérzet. Szembe tudnak nézni önnön tévedéseikkel és szembesülve a bűneikkel nemcsak készségesek a megbánásra , de a jóvátételi cselekvésre is. Ezért szabadítja ki a foglyokat az Isten! S azért mert sokszor a foglyok igazságtalan ítélet miatt kerültek börtönbe. Itt gondoljunk azokra a foglyokra is ( főleg!) akik az Isteni szeretet és igazság ügye miatt lettek foglyokká. Isten ezért szabadítja ki őket ,mert az  Ő országa építése miatt lettek foglyokká. Ahhoz hogy kiszabadítsa őket szükség hogy a lelkükbe szeretet és igazságnak tudása és követése legyen. Ezért szabadítja ki őket mert szívükben otthonra lel a szeretet és az igazság kettőssége.

Az Úr megnyitja a vakok szemeit.

“Megkérdeztük az ott levő véneket, és ezt mondtuk nekik:Ki adott nektek parancsot arra, hogy ezt a templmot felépítsétek és gerendázatát elkészítsétek? “  Ezsd.5,9

elmélkedjünk közösen e szentírási versen

…Székelyderzsi és Székelymúzsnai imaheti szolgálatra készülve…

“Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember és  elvet a szántóföldéjbe . Ez kissebb ugyan minden magnál, de amikor felnő nagyobb minden veteménynél és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágaik között.” Mt.13,31-32

Szeretett testvéreim, nagy szeretettel köszöntelek , az unitárius hittestvériségünk őszinte örömével. Nem is olyan rég alkalmunk volt találkozni a derzsi  gyülekezeti dalárdával és a lelkész-házaspárral és - Istennek legyen hála  - most a látogatást viszonozni tudjuk.  Eképpen hát közületek vannak kik már tudjátok, hogy mi a tündérek földjéről érkeztünk, Tündér Ilona völgyéből - amint erről szót ejtettem jobbágyfalvi látogatásotok alkalmával.  Igen , a Nyárád-mentének a domboktól ölelt falvai között tündér-vonulnak, különösen igaz ez Jobbágyfalvára és közeli falvaira, vagy ahogy nálunk-fele emlegetik Nyárád városára, ahol még őrzi a tündérek nyomait az erdő és a mező. Ti is jól tudjátok, hogy a tündérek léptein  gyöngyörű színes és illatos virágok nyílnak, árnyas erdők susognak össze, tiszta vizű patakok, folyók csörgedeznek az őket ringató dombok és hegyek között.  S hogy valóban tündérek jártak valahol azt a csodálatos madár-csicsergésről is tudjuk, akik megőrizték az éneküket. Hogy valóban tündérek jártnak valaha azt felismerjük a fák ízletes gyümölcseiről, a föld finom zöldségeiről, búzakalászairól, pipacsairól, vadrózsáiról, nárciszairól és gyalogborostyánjairól.

Gyalogborostyán. Izlelgetem e szót a számban. Olyan egyszerű és mégis gyönyörű. Gyalog - természetközeli. Aki gyalog jár annak van ideje meglátni az ösvényt amelyen lépked, annak van ideje megérézni az illatokat amit a szél hoz. Aki gyalog jár - az összeolvad az úttal , az  nemcsak leéli, lerohanja, de megéli az életet. Borostyán - győzelem. A küzdelem ajándéka - a verseny célja, sokszor az amiért úgy érezzük élni érdemes , mert elismerik a munkánkat, felkészültségünket. Gyalogborostyán  - vagy más szóval Ramocsavirág. Miért is lett olyan fontos ez a szép virág számomra most ? Hiszen a tündérek léptei nyomán nárciszmezők is illatoznak, mint ahonnan mi jöttünk. De én azt is tudom hogy itt Derzs és Múzsna közt egy Ramocsa nevű tündér járt ,akinek léptei nyomán ramocsavirág, vagy gyalogborostyán kezdett nyilni. S az is lehet, hogy egy pár évvel ezelőtt amikor kerékpárral jártunk errefele egyházközségünk fiataljaival találkoztunk is az itt maradt a tündérekkel, s mert gyalog is jártunk ezért kimondhatatlan örömmel ajándékozott meg az erdő és a mező.

Kedves testvéreim! Látjátok, érzitek milyen tündér-léptű a mi szülőföldünk ? Talán nincs is olyan vídék ahol tündérek ne jártak volna! Tündérek jártak Jobbágyfalván és tündérek jártak Derzsben és Múzsnában is, és lépteik nyomán a természet csodálatos szépségeit hagyták hátra. Erről beszélnek legendáink, amelyek bölcsőjénél életszeretetre ringattak bennünket. Erről beszél a jobbágyfalvi Tündér Ilona és a derzsi-múzsnai Ramocsa legendája is : gyönyörű életet teremtett Isten , és “minden amit alkotott ,igen jó” ( 1 Móz.1,31) Termőföldet, ivóvizet, levegőt - életteret teremtett Isten számunkra , és mindez igen jó! Mindez gyöngyörűséges, mindez csodálatos , mindez értünk van, hogy otthon legyünk benne. Isten azonban nemcsak a földet, de a menyországot is megteremtette. Számunkra e menyország csillagösvényekkel feltérképzett égi haza  a magasban! Számunkra e menyország az ahova elvonultak legendáink tündérei és időnként életre kelnek , valahányszor lépteik nyomát felmelegítjük és óvó tenyerünkbe öleljük az erdő- mező virágait. Valahányszor vigyázunk e csodálatos földre annyiszor remélhetjük, hogy legandáink tündérei ismét meglátogatnak és gazdag ajándékait ismét nekünk adják.

E mennyek országáról már gyerekkorunkban hallottunk, amikor megtanultuk, hogy Szent László király sátorhelyén templom épült a Nyárád mentén és megtanultuk hogy Mátyás kiráyt nem lehetett semmivel eltántorítani az igazságtól, mint ahogy oly sok dologra megtanítottak szüleink, nagyszüleink, nevelőink. Majd a mennyek országáról tanultunk konfirmációink alkalmával Jézustól. Megtanultuk többek közt azt is hogy ez hasonlatos a mustármaghoz, a szántóföldbe rejtett kincshez, a kovászkoz, a gyalomhoz, a búza és a konkoly szérűjéhez. A mennyek országa pedig az ami közöttünk bennünk van, és ez az ország ahol az Isten-, és ember szeretet tökéletessé lesz.  Istent pedig úyg tudjuk a leginkább szeretni ha megtanuljuk szeretni mindazt amit alkotott, azt a szülőföldet amiről, mint említettem tündérek járnak és léptük nyomán virágok nyiladoznak. Eképpen kerülünkközelebb az isteni szeretethez! Nem szerethetjük Istent, ha elfeledkeznénk arról a csodálatos életről, élettérről amit Ő teremtett! Az ember szeretetünk is azzal a felismeréssel kezdődik, hogy vigyázunk arra az útra ahol a tündérek után nemcsak mi de embertársaink is eljárnak majd, hogy ők is megcsodálhassák a tündérek nyomain illatozó gyalogborostyánokat!

Sajnos testvéreim,  e teremtett világ eltávolodott Istentől és ” hiábavalóságnak vettetett alá” (Róm.8,2o) és ezért “sóvárogva várja Isten fiainak a megjelenését” ( Róm.8,19), mert ” sóhajtozik és vajudik” ( Róm.8,22). És az ember az oka annka, hogy a teremtett világ sóhatozik, az ember az oka hogy vajudik az újjulásra, megtisztulásra kész világ. Az ember az oka, mert sebet ejt e világon. Mert a tündérek lábanyomain nem jár alázattal és kipusztul az emberek léptei nyomán a virág, ihatatlanná lesz a víz, keserű, büdös a levegő.

Szeretett testvéreim. A mai hiterősítő istentisztelet “házi feladatul” számomra a környezet-védelem adatott.  A több helyen megjelölt előírt szentírási versek közül én a msutármagról szóló példázatot választottam. E prédikáció címéül pedig a ” Mustármag szántóföldje” címet adtam.  Beszédem elején nem tudtam engedni a “kísértésnek” hogy a mustármagot amit Jézus Isten országához hasonlított ne hasonlítottam volna én is azokhoz a ygöngyörű virágokhoz, amelyek nálunk is nyílnak. Számomra -Isten ne vegye vétkemül -  az Isten országa nemcsak a mustármaghoz, de a gyalogborostyánhoz , a vadrózsához, a susogó erdőhöz, a csobogó tisztavizű pisztrángos patakohoz is hasonlít. Lehet hogy ez onnan adódik,hogy nálunk nem olyan közismert az a mustármag amit ha szántóföldbe vetünk nagy fává terebélyesedik , melynek ágain madarak fészkelnek. Számomra Jézus ezt a példázatot ha ma mondaná el , akkor a mustármag helyett akár bosikafenyőt, vagy mogyorót  is mondhatna, mert a példázata úgy is érthető ez itthoni tájon. A lényeg az, hogy vigyáznunk kell a magokra és a szántóföldre. Vigyáznunk kell arra a magra ami ha jó földbe kerül magától terem ( Mk), arra a magra amire jól kell vigyázni, hogy ne kerüljön se tövisek közé, se kavicsos helyre sem pedig az útfélre, hanem a jó szántóföldbe. Vigyázni kell arra is, hogy ne feledkezzünk meg a vetésről, mert hiába a jó mag és hiába a jó szántóföld, ember is kell aki a magot elveti és a földet előkészíti és majd le is artja a termést. Amikor elvetjük a magjainkat, sose nézzük annak a nagyságát - mert a termést nem a mag nagysága adja, a termést, mint tudjátok a csíraképessége adja. Ez a csíra - maga az unitárius keresztény evangélium, ami minden időben, alkalmas és alkalmatlanban egyaránt meghozta a maga termését, 3o, 6, vayg 1oo annyit. Vigyázzunk hát rá , őrizzük , védelmezzük. Hasonlóképpen óvjuk a szántóföldet , a mi lelkünket, életünket, ahova e magok belehullanak. Majd a legszebb ajándékunk az lesz hogy a felnövő magból gyönyörű fa lesz melyek ágain madarak fészkelnek majd , akik énekükkel elkápráztatják a lelkünk , mint akik még örzik a tündérek dallamait.

Végül engdejétek meg hogy egy kedves közismert verssel zárjam elmélkedésem:

“Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád Istenem!” Zsolt 42,2

Az emberi lélek kívánsága - Jak 4,5  “… Irigységre kívánkozik a lélek, mely bennünk lakózik … “

… böjti időszakban nézzünk nézzünk szembe önmagunkkal - mire kívánkozik a mi lelkünk ?

legyünk őszinték magunkkal szemben - ne áltassuk magunkat azzal hogy csak jók vagyunk, de abba a hibába se essünk, hogy csak rosszak vagyunk.. . vizsgáljuk meg a lelkünket mire kívánkozik?

…a három kívánság meséje a szegény ember és a felesége az aranyhallal: 1. egy tányér kolbász 2. ragadjon az orrára 3. szálljon le a kolbász az orráról

… Bartók Béla - a szarvasokká lett fiuk népköltészete - canatata profana -

— az kilenc fiu nem fértek be a szülői házba miután szarvasokká változtak

az édesapa kívánsága , menjenek haza a szülői házhoz , a szervasok kívánsága, hogy szabadon erdőn mezőn sétáljanak

… böjti időszakban szembe tudunk nézni saját kívánságainkkal, mi az amit kívánunk

… megvizsgáljuk-e kívánságainkat, vayg csak hagyjuk hogy hatalmába kerítsen minket?

.. tudjuk-e befolyásolni a kívánságainkat? mikor, hogyan születik meg a kívánság bennünk ? ki vagyuk szolgáltatva a kívánságainknak ?

….  köszöntésünk: kívánok számodra minden jót, most márciusban a nőknek kívánunk minden szépet

… kívánhatunk önmagunknak és kívánhatunk másoknak, a kívánság pedig “ragadós”, terjed

… a zsoltáríró kívánsága, hasonlít a folyóvízhez kívánkozó szarvashoz, kívánkozik a lelke az Isten után

a kívánságok meghatrozzák gondolatinkat és bizony életútjainkat is, ha kívánságaink álom-kerhetőkké lesznek.

Isten után kívánkozó lélek megtelik szeretettel, hittel, reménységgel

Ámen