RevC naplója

Az alábbi sorokat javítás nélkül közlöm amit - számomra megtisztelő -  felkérésre készítettem. ( Mostanában elég kiszámíthatatlanul működik ez a blogom , talán túl sok tárhelyet használtam el .. ha valami hiba folytán nem működne, hogy a javított formát is itt közöljem , akkor használni fogom a többi blogom. Időnként jó , hogy legyen egyszerre több blog is

Akkor hát jöjjön a javítatlan forma, amihez teljesen “szabad kezet” adtam Solymosi Zsolt kollégámnak, s akiben tökéletesen  megbízom e közös szolgálatban::

Újévi elmélkedés

Kedves hallgatóim! Épp az 2008-as év egyházközségi beszámolóján dolgoztam, amikor csengett a mobiltelefonom. A szám ismeretlen volt. Őszintén megvallva gondolkoztam, hogy válaszoljak-e vagy sem … mostanában olyan sok téves telefonhívást kapok. Ünnepek alkalmával olyan sokan telefonálnak, jókívánságaikat küldve szerte a világban. S olyan sok a téves tárcsázás. Istenem e téli ünnep – mennyi apró és nagyobb tévedést is hozhat — milyen világban élünk ?! Van akinek jut mobilra és nem jut meleg ruhára, meleg levesre …

Mi teszi a telet ünnepé ? A moboil, vagy egy meleg tányér leves ? A mobilon való elérhetőségek jókívánságai melletti didergés, vagy éhezés ? Vagy a betlehemi csillag fényénél évről évre megszülető Jézus ? Vagy … inkább Mithrász isten születése teszi a telet ünneppé ? Talán Szaturnusz, az ókori Róma földművelés istenének születése ? No … akkor hát … karácsonyt decemeber 24.-én, vagy január 6.-án kell ünnepelni ? Mikor jön egy másik Gergely naptár szerinti újabb felfedezés és kitörölnek egy pár napot a naptári számításból ? – mikor a középkort is törölni készülnek napjainkban . Vagy az ateizmus józan kritikája, az ad téli ünnepet számunkra ? Mit jelent a tél és mit jelent az ünnep ? Igen .. most épp egyházközségem beszámolóját készítem és ilyenkor konkrét adatokra kell figyelmnem, ami az elmúlt évben történt, nem amit a vallástörténészek feljegyztek, és hagyjuk a teológiázálást, hagyjuk a lelkizést ! Hagyjuk a vallástörténelmet, mindenkinek mást és mást jelent a tél —jöjjünk le a hideg téli valóságba … a téli ünnepek a jókívánság és hó nélkül nem is igazi ünnepek - jutnak eszembe Babits sorai: „ Ki gondolhat ránk e csöndben/ míg körülvattáz a hó? /Titkos lánc nyúl át a földön, / összekötve aki jó” .. dehát a hó oly kevés ez itthoni tájon, csak a hideg az ami télre emlékeztet – „humorrogtam” magamban.

Az egyházközség évi beszámolóján dolgozva, gondolataim elég nehezen tudtam, e téli idő ünnepkörében kordában tartanom… Istenem, minden embernek van hibája.. aki ismer elfogad szórakozottságommal együtt … oly sok a tennivaló … és most itt van az ismeretelen szám a mobilom kis kivetítőjén. Áh … na jó… válaszolok … a vonal túlsó végén Solymosi Zsolt tanár úr , kollegám hangja köszöntött. A telefonbeszélgetés lényege az volt, hogy ma délután, december 29.-én írjak egy elmélkedést az újévre. Ahogy hallgatom eszembe jut, hogy a telefonom sim kártyája a , túl sok telefonszám miatt felmodta a szolgálatot és ki kellett cserélni - így nem maradthatott meg az ő száma sem . Milyen fura, hogy egy kollegám telefonszáma nincs meg a telefonomban. Ismeretelen szám a kollegám száma … alig gondoltam végig, máris hallom az unitárius online rádió szerkesztőjének a felkérését: írjak újévi elmélkedést : - és az idő rövidségére való tekintettel – nem az én hangomon , hanem - majd ő fogja majd felolvasni januárban a rádióban. Megértettem a kérést. Megegyeztünk abban is, hogy a jövő évben, egyházközségemben hiterősítő istentisztelet alkalmával szószéki szolgálaton ( ha máskor nem is) viszont látjuk egymást.

Új Év. Mindkettő nagy betüvel, ami csak egy napra vonatkozik. Ha kicsibetüvel írom, akkor egész évre vonatkozik. Engedjék meg kedves hallgatóim, hogy csupakicsibetüs újévet kívánjak mindnyájuk számára! Ismerősként és ismeretlenül is, a kollegám hangján. Igen most én vagyok aki, a Pál aposotoli kép szerint ültet- az átlal, hogy számítógépbe pötyögtetem az üzentem és Zsolt az, aki öntöz, aki hangját adja ez üzenethez. Remélem mindezek után a lélek talajában, már elkészült a szántás e bevezetővel, így hát elkezdthetem az elmélkedésem, mint reményteljes magvetést. Ez ületéshez, amihez a Szentírás adja a magot, vagy ha úgy tetszik a gyökeret az ültetéshez, mint örömüzentet a Zsolt 30,6 alapján , a következők szerint: „ Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.” Igen … talán e fordításnak van más változata is. Van fordítás, ahol a jóakarat helyett a „ kegyelme” , és a vers második része meg így hangzik. „.. Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az újjongás.” Persze lehet más fordításokat is elővenni,ahol a jókarat vagy kegyelem helyett a „jóság” olvasható. Istenem! Hogy mennyi odafigyelés kell, ahhoz, hogy jól előkészítsük a magot és hogy jó magot vessünk-ültessünk el!

Most, keresztény unitárius lelkészként megmaradok a jóakaratnál, ez evangéliumi üzenet magvetésében. Márk evangéliuma szereint magától növekedik a vetés – Babits - a költő szerint, „csöndben érik a mag a föld alatt.” Míg ezen elmélkedem látom a számítógép képernyőjén, hogy időm lassan lejár.Legtöbb időt a talajkészítésre, a lelki befogadásra használtam el. Nem bánom !– hisz magától növekedik a mag – ha termő talajra talál. Hiába szántanám fel a kavicsos földet, vagy a bogáncskóróst, és az útszéli patkát sem ássa fel senki. Valahol járni is kell – mondhatná bárki, humoros megjegyzéssel.

Újévi jókívánságként, fogadjuk , kedves hallgatóim , evangéliumi magként – a a jóakaratot - lelkünk jó termőföldjébe, hogy teremjen 30, 60 vagy 100 annyit , ami magától növekedi – ha betudjuk fogadni. Solymosi Zsolt barátom mobilszámát lementem a maroktelefonomba – és egy darabig, amíg a simkártyám míg megőrzi – ott lesz. A jóakarat – tudom - nem a sim-kártyák memóriájába telítődik. Ha telítődik is a mobilunk sok adattal, a jóakarat, lelkünk ereje, fénye, melege, parazsa marad, amit ha táplálunk – s jobban mint a telefonunk elemét az elekromos hálózatból - nem törlődik életünkből sem a múlt sem a jövő fénye árnyékában. Adja Isten, hogy ez új esztendőben betudjuk fogadni a csöndben, magától érlelődő evangéliumi magot a lelkünkbe, hogy örömünk teljes legyen abban a közösségben, amelynek mi is részei vagyunk.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldásos boldog új évet, reményt, élet-szeretetet, bízva abban a készségben, hogy az Isten legdrágább ajándékot a hitet betudjuk fogadni az életünkbe ez idei évben is. Köszönöm, barátom a hangod – tudom szokatlan lehet így saját magadnak megköszönd, hogy felolvasatad e pár sort – és köszönöm kedves hallgatóim, hogy meghallgattak. Ez év folyamán, valahányszor a mobiltnunkra néznek jusson eszükbe az evangéliumi mag: a jóakarat. Istentől áldott csupakicsibetüs újévet kívánok! La multi ani! Happy New year! Gelukkig nieuwjaar ! Buon anno ! Gutes Neues Jahr !

Solymosi Zsolt hangjával és vele együtt is Sándor Szilárd