” A hit tehát hallásból van …” Róm 10,17

1568 -ban 1568 január 6-13 napjaiban , a függetlenné vált Erdély első fejedelme,  a fiatal de  nagy műveltségű János Zsigmond, Tordán országgyűléselt a rendekkel  és papokkal. Az európai máglyatüzek füstje, el nem homályosította szépszüleink látását. Szabadságot és rendet álmodó, hajnalra ébredő szemük,  egyszerre pillantott fel a felkelő Nap sötétséget meggyőző fénysúgarával. Reggeli imájuk egyszerre dobbant meg a vallás-szabadság és hithűséget éltető  harangszóval. Az otthont és hazát adó szülőföld reggeli párás köde oszladozni kezdett. A Föld forgásának természetes ideje szerint lett világosság ezen a napon is , amit a hajnal jól láthatóan választott el  ébredéskor, az éjszakai sötétségtől. Szépszüleink szeme lassan hozzászokott az éles látáshoz: felismerték már a lényeget  Mint az Ég és Föld teremtésekor, Isten is látta e napon,  hogy a világosság íme igen  jó. A nappali fény mintha frissebb és tisztább, színesebb lett volna volt ezekben a napokban. Fényre szomjazó szépszüleink lelkéből, a félelem helyén a bizalom és szeretet , az engedelmesség helyén a meggyöződésből fakadó hűség tiszta áldásra szomjazó forrásai fakadtak gazdagon fel e januári napokban,  szétáradva a kalászt-ígérő és tavasz-váró  termőföldeken. Egy pap egyik kezét szívére téve másikat áldásra emelve vallott a hit és lelkiismereti szabadságról, a hitről, mint Isten ajándékáról. Érthetően  egyszerű szavakkal vallotta meg azon reménységét, hogy hegyek-ölelte erdélyi szülőföldjén senkit sem bántalmaznak a vallásuk miatt. Az ország-gyűlés törvényt hozott e szabadságra. Ezután a pap  - akit Dávid Ferencnek hívtak - megvallotta a derék Szentírásban gyökerező hitét , ami ezután sok követőre talált, s amit röviden így foglalt össze : egy az Isten. Az egyisten-hívők - megnevezésük szerint - az unitáriusok. immár 440 éve valljuk e - vallásszabadság oltalmában megszületett -  üdvösséget adó hitet.

A vallás-szabadság  és hithűség  ölelő karjában  fakad vallomásra a jézusi kettős parancsolatot szívbeli meggyőződéssel követő  Isten- és ember szeretete. A vallás-szabadság bölcsőjében megszületett unitárius vallás történelmi hagyománya : a másképp gondolkodók és más hitüek elfogadása , ez viszont nem jelenti a saját hitünk feladását. Az unitárius hitben  a dávidferenci örökséget követő kereső és találó , kérdező és felelő  gondolkodó ember talál igazán üdvösségre. A keresés és találás útja a nappali ébredések utáni válaszra taláó kérdezők öröme. A hajnal keresi a reggelt, a reggel a munkálkodó nappalt, amire feljön a szürkület békéje és az éjszakai csend álmot adó nyugalma , miután ismét életre kel a holnapi nap. Szívünket eltölti szeretettel az életet adó Isten ezzel  a csodával, amit úgy nevezünk :élet ! Az unitarizmus az élet vallása, hiszünk a halál előtti életben és bízunk a halál után is gondoskodó jó Istenünkben.  Az unitarizmus az ősök és a jövő nemzedék vallása: múltba tekintő és jövőre érett hittel segít eligazodnunk a változó jelenben.

2008 január 13.-án, 440 év után szépszüleinkre emlékezünk:  a múlt öröksége gazdagítja  jelenünket, a jövő ígéretbeváltó jóakaratával bíztat. A hit hallásához csendre van szükségünk szeretteim. Csendesedjünk el egy pillantra és hallgassuk szívünk dobogását. Együtt forgunk a Földdel , s éjszaka a felhők fölött is ragyognak a csillagok! A holnapi nap hajnal-függönyén át besüt majd a reggeli napfény. Megvilágítja otthont adó szülőföldünk és felszáll a köd. Tegyük kezünket a holnapi nap a szívünkre és emeljük áldásra. Szemünk hozzaszokik a fényhez  - szívünk a vallásszabadsága otthona és szívdobogásunk a hit -  hitőrzésünk az örök megújulás, hithűségünk: az örök újra-kezdés az Isten szerető gondviselésének a keresésében és gondviselő szeretetének megtalálásában. Fakadjon  hát fel lelkünkből a bizalom és jóakarat  forrása, hogy gazdagon szétáradjon a  tavaszt-ígérő, nyár-érlelő és  ősz-ajándékozó termőföldeken! Egyszer mi is  a jövendő nemzedék szépszüleivé válunk - vigyázzuk a Földet, vigyázzuk az Eget, a forrásokat és a virágokat - s szívünkben védjük az üdvösségre vezető  hitet. 1568-ban Erdély lakóságának többsége unitárius vallású volt - legyünk hűek őseinkhez  - bár egy gondolattal, egy imával köszönjük meg nekik a máglyatüzeket eloltó féltőn szerető értelmüket, s maradjunk mi is okosak mint a kígyó és szelídek mint a galamb.

Isten áldja meg minden kedves olvasómat!