dörög az ég alja
esőt szór a felhő
sÃr valaki fennt …
megtelt már a teknő
kicsi bogár elment
elment a kis bogár
eső elől elbújt
vereshangya nyomán
araszolva gurult
pocsolyázó eső
átázott a kendő
a kis bogár talpa nyoma
immár nem kelendő
a kis bogár talpa nyoma
Ãzelt lábú misz-masz
kis bogár rohant tova
s áztatta a vihar
dörög-püfög az éj alja
aki bÃrja Ãrja-marja
kicsibogár ázott lába
gyökeret verne a fába
megpelyhüdt a potroha
a sors épp ily mostoha…
kicsi bogár tappintója
vihar-vert Ãzecskéje
eső majd elsodorja
lesz ez neki végső kéje
direg dörög a felhő
a csatorna alatt a teknő
vÃzzel telis teli megnÅ‘tt
kicsi bogár kicsi bogár
igazán de mondd már
ittál-e már esőcseppet
mielőtt halálod lelted
teles-teli tekenőmben
dirren dörrren az ég alja …
s talán nem lesz villany
kicsi bogár kis sarja
emlékeimből elillan






