csicseregnek a madarak
süt a nap a tarkómra,
ha előre megyek
szél lengeti hajamat
fény hull takarómra
késő reggelen

az éjszakai álmok
rügyező virágok
gyümölcs-szomjas élet
behunyt szemű kísérlet,
csukott pillám ébreszti
remény-kovászom éleszti:
szebb a nappal

kertem virágszirmos képzelet
bár még fekete-komor
betüimen egy-egy ékezet
meleget kohol
szomorú szívembe
rímekbe
sírva mosolyát
e tavaszi reggel
álom-nyoszolyás
hangulatát

én csak megyek előre
tarkómon a napsúgárral
tavaszi álom tavaszi lőre
betakarva fény-árral
madárcsirpip madárcsirpipp
még egy kicsit még egy kicsit
fényruhába öltözve
remény-dróttal megkötözve
napsúgaras úton
tarkóm alatt hordozva a színt és a fényt
blogos barátaimnak ezt súgom
ne add fel soha a reményt
ha előre megyek - hátamat süti a Nap
persze ha csak nyugati irányba haladok
hátamon, vállamon, tarkómon
viszem a meleget,a színt a szépet,
s ha félreállok ti is látjátok
freskóját a keleti fénynek

tavaszi reggel
tavaszi kedvem
hangulatom
nem digitális atom
egy érzés, egy élmény egy jó kívánság
fürödj meg a madárcsicsergésbe
s feledd el amit eddig írtam - s cserébe
legyen jó napod,
feljött neked is a Napod!