szépen szól a furulya
lelkem simogatja
s közben a fúr ujja
újra s újra
riogatja
… nna nehogy

mingyá elkacarintom magam

hova lett a kacar intom ma … gam ?

fel-dirib-daraboljuk
s elnapoljuk
üssük-poroljuk
s nem spóroljuk
azt amik mik vogy munk

transzilvániai
tetőn, sajttal kínnal, kinn áll a pász,tor

kalota se száma se szegi
szék hely haj ely
parci himi humi umi
mezős degi dégi régi égi
csán jujj jujj gó
ma agyar, ma gyur gyar
s mégki tuggyah ogym égmi
deúgylá tomh ogy
KÖTÉLHÚZÁS

befed az ugar
csúfolkodom
az ugaras urral
ahelyett hogy mívelném
a kötőt meg ne húznám,
KÖTÉLHÚZÁS

kő tél,hiúz ás
kőt, él, hi, úzás
szembe az árral úszás
a forrás fele mind sekélyebb a meder
állj fel két lábra
s ne piszkítsd a kutat
oltsd a szomjad
kutasd a szép épet

vizes már a kötél
kavicsos a kő tél
nem volt havazós
vágtat a vak ló
ez a fekete hegedű
szépen szól a furulya
hallod-e.. hallod-e mond !!!!!
MOND!!!

hiúz, vak, ond,
korgó gyomrú ma,cska
egér az van, egéra, zvan
mijja na, na te, ha te na … há hogy szól neked ma a furulya ?
furulyát
és vándor botot
tarisznya és
tar isznya meg a fur ujját
s bot ott ?

vagy mit akarunk:
marakodunk
mar a kodunk
mita, kar, unk

erre gyere erre nincsen bal
erre gyere erre nicsen jobb
a fülemben “dugó” az ékszer
erre gyere parafa-csüngőst látni
teccik tecc tecc ik ? zik zik …

ne tuggya a te balod mit tesz a te jobbod …
ne tuggya a te jobbod mit tesz a te balod ….
ne tuggya a te fejed hova visz a te lábad ….
ne tuggya a te lábad mit akar a te fejed ….

erdő erdő erdő cukros madár-etető
dalolja ki nevét a nevünknek
fél pénzért

szépen szól a furulya
attól a fától
eddig a fáig
amiből e furulyát
faragták
s nem Krisztus
koporsóját

a furulya hangja szép
lelkemben zenél
zenél zenél zenél
barátságot köss egy cicamicával
és azzal ki jobbról és balról
érkezik hogy fel és le
ne tetőtlen templomok
tornyáról
hullj alá
a fekete-piros sorsba
akivel nem csatáztál
és döbbent szemmel nézted…
midőn ezt írtad…

hát ne nézd
hallgasd a furulyaszót

ingóbingó alagútak a hóban
amíg minden összeomlik összedől
szól a furulya szól a furulya
s felismernek a vándormadarak
s egyik domból a másikra
terelgetjük nyájunkat
sérelmeinket megtorolva
nem torkoskodva
élő vizek forrását el ne hagyd

amit tehettem
mindent megtettem
furulyaszóról
zengedeztem

igaz hogy hogy csöndben halljuk is a szavát ?