- Pap Gy. László UniNaplója -

     

Az év 337. napja, 49. hete, még 29 nap van az évből. 2008. december 2. kedd, ma Melinda, Vivien, holnap Ferenc, Olívia ünnepli a névnapját.

december 1. Elza
december 2. Melinda, Vivien
december 3. Ferenc, Olívia
december 4. Barbara, Borbála
december 5. Vilma
december 6. Miklós
december 7. Ambrus
december 8. Mária
december 9. Natália
december 10. Judit
december 11. Árpád
december 12. Gabriella
december 13. Luca, Otília
december 14. Szilárda
december 15. Valér
december 16. Aletta, Etelka
december 17. Lázár, Olimpia
december 18. Auguszta
december 19. Viola
december 20. Teofil
december 21. Tamás
december 22. Zénó
december 23. Viktória
december 24. Ádám, Éva
december 25. Eugénia
december 26. István
december 27. János
december 28. Kamilla
december 29. Tamara, Tamás
december 30. Dávid
december 31. Szilveszter

         

Egyszerű ok miatt döntöttem így, hogy külön naplóban jelentkezem, és pedig azért, mert életvitelem teljes mértékben egybeszövődik az egyházias tevékenységgel, s így kár lenne kihagynom a felkínálkozott lehetőséget.

   2008. ADVENT

„Néked adom a sötétségnek kincseit és a rejtekhelyek gazdagságait, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr…”     Ézs 45,3.

2008. ADVENT

__________________ Advent első vasárnapjának üzenete egyetlen parancsba sűríthető. Fontos az Istenkereső és őt szerető embernek, hogy csakis az Isten által megparancsolt úton járjon (5 Móz 10,12). Ez az út az, melyről vasárnapokon át prédikáltam. Ez az út az, melyről – tudom -, mégsem sikerült teljes képet festenem. Annyi minden kimaradt még, mint amilyen széleskörű emberi életünk is. Néhány útjelző táblát helyeztem el megpróbáltatásokkal terhes útjaink mellett, de ugyanakkor rávilágítottam arra az útra is, melyen Isten együtt halad azokkal, akik őt választják. Azt is hangsúlyoztam, hogy az útjelzők nem csak egy-egy szakaszt jelölnek az örökkévalóságban, hanem azt az egészet, melyet megélhetünk Isten gondviselő tenyerében. Végül pedig a zsoltáros segítségével felszólító módba helyezem a tanácsot: Őrizzük meg Isten útját! (37. Zsolt 34). Ebben az adventi időszakban, amikor rendet akarunk teremteni magunk körül, amikor felújítjuk, átalakítjuk kisebbik és nagyobbik környezetünket, szép üzenet ez felénk. Isten útjának megőrzése nem csak erre az időszakra szól. Az időszakos várakozás, készülés egy egész élethez hasonlítható. Amennyiben sikerül megőriznünk Isten útját egy adventi időszak terjedelmére, akkor már csak egy lépésre állunk attól, hogy egy életre megtartsuk kezünkben az Isten útjára világosságot adó fényt. Szeretném hinni, hogy amint velünk volt korábbi útkereséseinkben Isten, úgy velünk marad ezután is, s ha megtorpannánk egy-egy útkereszteződésben, akkor a tőle megszokott jósággal, gondoskodással és szeretettel fülünkbe fogja súgni a továbbhaladásunk irányát. Most, és hátralevő életünkben nem lehet jobb biztatás számunkra, mint megőriznünk Isten útját. Irány karácsony, irány Isten örökkévalóságába tartó, tökéletes út!