MÉSZKŐI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG

Bálint Róbert Zoltán – lelkész

Novák György – Gondnok

Széll Gyula – pénztárnok

Halmágyi Piroska – jegyző

KEBLITANÁCSOSOK:

Halmágyi Csaba

Szöllősi József

Nagy Sándor

Nagy Nándor Szilárd

GAZDASÁGI BIZOTTSÁG:

Koncz József

Szolga Mózes Imre

TESTVÉREGYHÁZKÖZSÉGI BIZOTTSÁG:

Széll Éva

Gadó Klára

VEN BIZOTTSÁG:

Király Ibolya

Pethő Ildikó

EGYHÁZFIAK:

Király Csaba

Veres Csaba

„Mészkő is Aranyosszék azon falui közé tartozik, melyek sem az 1291-ki, sem az 1313-ki adománylevélben felemlítve nincsenek, mert – nézetem szerint – úgy Kővári László, mint Kemény József is hibásan származtatják azt az aranyosszéki kiváltságlevelekben előforduló Mediestől, mive laz – miként Felvincz leírásánál kimutattam – a Felvinc közelében ma is meglevő Medgyesnél és nem itt feküdt. Úgy kell tehát lenni, hogy Mészkő a kézdi székelyek kitelepülte után keletkezett másodgyarmat volt; de hogy azt követőleg hamar lérejött, azt a pápai dézmák regestrumából láthatjuk, melyeknek 1332. évi rovatában Mezkuu néven már mint önálló egyházközséget feltalálhatjuk. (663. lapon: „paulus sacerdos de Meszkun solvit 18 denarios. )

A hagyomány Mészkő alakulását ekként indokolja. Odább a tordai hasadéktól Tordáig terjedő, most lakatlan fennsík egyik völgyteknőjében, két falu Átalteluk és Pardéfalva feküdt. Ezen falukat az ellenség felprédálta; de lakóinak elmenekült része az akkor sűrű erdő borította Mészkő feletti sziklák közé rejtőzködve megmaradt. Ezek aztán nem is tértek vissza régmúlt telephelyeikre, hanem itt a mentő sziklák alján építették fel Mészkőt.

Ezen hagyományokat – legalább a feldúltnak mondott falukra vonatkozólag – igazoltnak találtuk, mert azoknak egykori leletéről, részint okmányilag támogatható tudomásunk van, részint most is feltalálható fekhelyeikről következtethetünk. De keressük fel a feledettekenk helyét.

A Torda-hasadékkal szemben levő hegység, vagy a Tórdától, a tordai hasadékon áttörő, Hesdát patakáig nyúló fennsík nyugati részén egy helyet még ma is Átolnak neveznek, az ott eredő, s Mészkőn alól Aranyosba szakadó csermlyt ma is Átol-pataknak hívják, ennek Sóskút nevű forrás fejénél régi pinczehelyek, vastag cseréptöredékek, s más rommaradványok merülnek fel, jelölve, hogy itten egykor valójában falu, mégpedig az állítólagos Atalteluk feküdhetett.

Pardéra vonatkozólag még határozottabb és biztosabb nyomjelöléseink vannak. Az fennsíknak a tordai hasadékkal szembe eső részén több forrás fakad fel, melyeknek kifolyása azon kis csermelykét alkotja, mely a fennsík egy keletirányú völgy-mélyedésén törtet le. S a tordai malom közelében ömlik az Aranyosba. Ezen csermely forrásának terjedelmes területét, ma is Pardénak, a csermelykét Pardé-patakának, a völgyre néző szőlőket Pardé-szőlőinek nevezik. Ha az utas most ezen lakatlanul elhagyott helyeket vizsgálja, meg lesz lepetve azon nagy mennyiségben önként szemeibe ötlő maradványok által, melyek azt tanusítják, hogy e hely hajdanában emberek tanyája volt. Ily nyomokra akad főleg a Pardé forrás fejénél, hol a Szőkedomb gerinczéig mindenütt roppant mennyiségű római tégla-és cseréptöredékek borítják a talajt, melyek közé durvább barbarkori cserépdarabok is vegyülnek, jelölve mintegy két korszak itteni létnyomatait. Az első a római korszak volt, midőn kőfaragók és téglavetők laktak ott; a második a mongoldúlás időszaka, melynek elmúltával ama helyre székelyek települtek, s a római romokból az aranyosszéki kiváltságlevelekben előforduló Pordoyt; melynek a mai Pardéval való azonosságát senki elvitatni nem tudja, annál inkább mert e hit támogatására ott vannak pinczehelyiségek, vastag cseréptöredékek s falraktanyomok melyek e helység egykori ottfektét kétségtelenné teszik. Meg van tehát Aranyosszék egyik letűnt ős falujának eddig ismeretlen fekhelye találva, s kimutatva, hogy a régi Aranyosszék határa e tájt jóval odább rugott a mostaninál, bár különben Átol és Pardé területe nagyrészt most is Szentmihályfalva és Mészkő határához, tehát Aranyosszékhez tartozik, dacára annak, hogy korábbi területéből Torda is foglalt el. Torda foglalása miatt Aranyosszék Torda városával hosszantartó pert is folytatott, melynek folyama alatt már 1591-ben esketés folyt. (…)

Mészkő az Aranyos balpartján közvetlenül emelkedő partmagaslaton igen regényesen és értékes talajon fekszik, mert az egészen alabástrom-sziklából áll. Ezen kőzet csompói (sziklacsúcs) a falu közt is több helyen kiemelkednek, s a szerény házikók tündöklő alabástromtalpazatra vannak fektetve. A falu felett Omlásnak nevezett hegy-szakadás nyúlik el, mely hófehér alabástromsziklákkal van tarkázva.

Folyamatos feltöltés alatt!

A MÉSZKŐI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG JELENE

2006. január 1.-én az Egyházközség 127 tagot számlált. Ebből 102 személy egyházfenntartó, 25 pedig 18 éven aluli gyermek. A gyermekek és ifjak száma mutatja, hogy nem egy elöregedő gyülekezetről van szó, hanem egy kis létszámú, de meglehetősen életképes és dinamikus gyülekezetről. Az egyházközségben ifjúsági csoport és nőszövetség működik, az előbbi idén februárban alakult, és egyelőre a lelkész védnöksége alatt működik. Az utóbbi ősztől tavaszig fejt ki rendszeres tevékenységet, mely összejövetelek, szeretetvendégségek illetve vallásos alkalmak szervezésében konkretizálódik.

Az egyházközséget a közgyűlés, illetve a keblitanács tagjai vezetik, melyek igénybe veszik a különböző bizottságok segítségét.

Az egyházközségre jellemző az önrendelkezés elvének megvalósítása. Tényleges munkamegosztás alapján működik a vallásos és egyháztársadalmi élet.