Márkó Laci blogja

az alábbi helyen létrehoztam egy unitárius hangtárat, ahova prédikációk, imák, beszédek, beszélgetések, stb. hanganyagát lehet feltenni, beilleszteni.

http://unitariusmp3.blogspot.com

Az oldal még fejlesztés alatt áll.

Sajnos idáig csak kevés anyag van fent, de remélem idővel bővül.

Megismétlem a kérésem, ha van valakinek felvétele és nem tudja feltenni, akkor küldje el nekem -emailban. Ha régi analog kazettán van, és a kazettát el tudja juttatni hozzám, szívesen digitalizálom a hanganyagot.

Ha valaki tud az interneten unitárius vonatkozású rádió vagy más felvételt, azt is kérem, írja meg nekem.

klikk a képre!!

Az Átjáró műsor a M2.n volt, ma fél egytől. Erdélyi idő.

atjaro_100120.wmv

Erdővidék a Barcasági medence északi nyúlványa, melynek határai keleten a Baróti-hegység, északkeleten és északon a Dél-Hargita, nyugaton pedig a Persányi-hegység.

Erdővidékre, akárcsak az egész Székelyföld területére a 12. században telepedtek le a székelyek. Északi irányból az Udvarhely vidékén megtelepedett telegdi székelység a Rika hegységen át nyomult be a kis medencébe. A sepsi székelyek Sepsiszentgyörgy vidékéről a Baróti-hegységen átkelve a medence déli részét, a későbbi Miklósvárszéket népesítették be. A kétféle székelység között a gyepűt a Barót pataka jelentette.

Ennek a települési folyamatnak a nyomát őrizte 1876-ig a Telegdibacon és Sepsibacon falunév, s nyoma van annak is, hogy a medence központi településének számító Barót is egy időben sepsi és telegdi részre oszlott. Mindez azt igazolja, hogy a székelység megtelepülése folyamatosan és szervezetten történt. Az Átjáró 2010 január 20-i adásában Vári Attila és Mánfai Miklós Orbán Balázs nyomában című filmjében Erdővidékre látogatunk el. Először Kisbaconban Benedek Elek házát nézhetjük meg, majd Barót, Vargyas, Olasztelek értékei tárulnak fel előttünk, de azt is megtudhatjuk, hogy mi is a Kakasbarázda vagy az Ördögbarázda néven emlegetett ősi töltésvonal.

Olasztelek, 1919. okt. 25. - Budapest, 1990. ápr. 2.

Fizikus, mérnök
1938-ban megnyerte a Matematikai és Fizikai Társulat matematikai Eötvös-versenyét. 1943-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, majd gyakornok az egyetem villamos művek tanszékén. 1945-ig a Magyar Siemens Művek Gépgyárában próbatermi mérnökként dolgozott. 1945-től az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutató laboratóriumában dolgozott, amely 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet III. sz. laboratóriuma, majd 1953-ban a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre Laboratóriuma lett. Ennek a kutató laboratóriumnak volt a tudományos osztályvezetője. 1962-1966-ig a Budapesti Műszaki Egyetemen tanszékvezető egyetemi tanár, 1966-tól az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete tudományos tanácsadója volt. 1947-től a szilárd testek fizikájával foglalkozott, speciálisan a fluoreszkáló és félvezető anyagok tulajdonságainak vizsgálatával. 1953-ban új módszert dolgozott ki a fluoreszkáló porok kvantumhatásának mérésére. Munkatársai közreműködésével négy bejelentett szabadalmat szerzett. Alapító tagja volt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat félvezető fizikai szakcsoportjának. 1959-től 1988-ig a Középiskolai Matematikai Lapok fizikai rovatánál a szerkesztő bizottság vezetője volt.

Forrás itt.

nem hallottam soha semmit róla otthon emlegetni
a neten már régebb felfedeztem, de
Bodó családról sem tudok a faluban

vajon kik lehettek? ? ?

Nem hiszek az álmokban, de sokszor befolyásolják a jelenem: a nappali hangulatom, s ezáltal az életem is.

Ma álmodtam megint, apámmal szekérrel homokot(?) hoztunk, s le kellett szálljak a szekérről, vezetnem kellett a lovat, mert az út tele volt gübedésekkel, lyukakkal, s kerülgetni kellett, apám magyarázta, hogy hogyan kell a lovat vezetni, hol kell megfogni, én féltem egy kicsit, de azért vezettem

Legény koromban vezettem párszor lovat, s egyszer itt Laborfalván, pityókasor kihúzásakor, s háromszor voltam csőszlegény, ekkor lovagolni kellett, Olasztelek, Bardoc, Száldobos, Füle, Vargyas falvakat s közöttük lévő távot bejártuk lóháton, igaz a kulacsból párszor kifogyott a bor, de sohasem tudtam igazából megbarátkozni a lovakkal, ahhoz több idő kell.

Így mindig maradt a félelem, a bizonytalanság, hogy megrúg, megharap.

Ezt éreztem most is hajnalban, de nem értünk haza, éppen egy nagy döccenőt kerültem ki a szekérrel, mikor megszólalt a telefonom, 5 óra volt, felkeltem.

Előbb 2.45 kor ébredtem, pihenten, frissen, gondolkoztam, hogy felkelek, de akkor eszembe jutott, hogy délelőtt majd fáradt leszek, s a kölykek akkor még jobban unnak, mint máskor, így visszakényszerítettem magam az ágyba

ui.

Álmoskönyvek szerint a lóval álmodás

Ló
A saját energia megmozdulásának átélése, a szexuális késztetések megjelenése. Ha a lovat tudja irányítani, saját ösztöneit is kordában tudja tartani. Artemidoros. Városon átlovagolni: szegény lánynak cédaságot, a rabszolgának azonban szabadságot jelent. Talmud. Csak a vörös ló hoz bajt. Abu l’-Majd. Egy ló: az asszony, mert mindkettõ a férfi tulajdona. Stekel. A ló halálszimbólum is. Cayce. Hírhozó.