Depresszió
vég vagy kezdet
arc vagy kezek
csak nyomok
csak karcolat
hangulat
ösvény
az öngyilkosság felé
vég vagy kezdet
arc vagy kezek
csak nyomok
csak karcolat
hangulat
ösvény
az öngyilkosság felé
indulásból utálok minden indulást, ez alusta emberek privilégiuma
így a hétfők sem kivételek, főleg egy hosszú, fárasztó hétvége után
a vendégek még alszanak
Abigélt kínozza a székely vendéglátás etetés100_0176.JPGi próbája után maradt hasfájás
Az amerikai istentiszteleten, tegnap virág közösség szertartását mutatták be, ami abból áll, hogy a templomba, mikor mennek be az emberek, egy vázába mindenki betesz egy szál virágot és a végén mindenki elvesz egy másikat. S persze szöveg. Érdekes. Sőt tanulságos is lehetne.
A saját virág mindenki szimbóluma és a végén választott virág már a közösségben megváltozott, közösségivé “vált” egyén jelképe is lehetne, ha van hit hozzá, mi elfogadtassa: megváltozhat az ember, lehet még közösségi lény. Elfogadva a másikat, aki szintén egy szál virág.
Én egy virág vagyok, Troppauer Hümér szavaival.
Fénykép később.