Itthon vagyok, gyermekkorom szobájában, házában, udvarán, kertjében.

Sok minden megváltozott, de azt hiszem: leginkább én.

Sok fa a kertben kivágódott, kiszáradt, megnőtt. Ott ahol fociztunk, most házak vannak a réten.

Nagyanyám, nagyapám, testvérem a temetőben.

Minden centiméter egy-egy emlék.

Képek, álmok, mozdulatok, illatok.

Nem is mindig szeretek hazajönni. Máskor tör a nyavalya, a honvágy. Unalom.

Pedig itt kéne magam megtaláljam. Nem biztos sikerülni fog. Talán majd nagyapaként: egy mesében, mit unokámnak hazudok mosolyogva.