Archívum: 2005. november 11.

Hobó

Hobó, hobo

Földes László József Attila verseket énekelt, szavalt ma este Kovásznán.

Csodálatos volt.

Jó volt élőben látni Hobót, gyermek- és ifjúkorom egyik “bálványát”, kinek a dalai, s föleg szövegei, a Hobo sapiens könyve meghatározóak voltakszámomra.

Ginsberget is előre tőle hallottam szavalni, üvölteni…

Egyedül az zavart, hogy ő is megöregedett. :(

Több József Attila vers eddig ismeretlen arcát fedezhettem fel. A Kései sirató, ahogyan Hobó elsírta, elmondta, megható, idegbevágó, felkavaró…

Sajátos hangja paszol a József Attila versek hangulatához. Nem okoskodom tovább. Mindenkinek ajánlom, aki szereti Hobót, de nem szereti József Attilát, aki mindkettőt szereti, aki nem szereti Hobót, de szereti József Attilát. Mindenkinek, aki szereti a verset. A szépet. Akkor is, ha néha fájdalmas. Vagy meg kell izzadni érte. Megéri.