Dr. Gellérd Judit naplója

Hawaii, 2011 Karácsonyán

Kedveseink, barátaink,

Húsz éve írom immár Karácsonyi leveleimet, melyek füzére, akárcsak életünk, folytonos crescendora hangolt.  Mind többet, mind jobbat, mindig csak felfelé!  Hinni szeretném, hogy nem értem még el a forte-fortissimot, s nincs még itt az ideje a számvetésnek – csupáncsak egy esztendőnyinek. És remélem, hogy én is olvashatom mindnyájatok visszatekintését, mert számomra ez az esztendő “termése,” töretlen barátságunk ajándéka.

Hajlamos vagyok mindig mindenben a napos oldalon kikötni, és a csángó szólás szerint “örökkétigcsak jól” lenni.  Pedig az elmúlt esztendö próbára is tett, amidön az Erdély-Amerikai Unitárius Testvérgyülekezeti szervezet – amelynek létrehozásáért és kiépítéséért majd két évtizede dolgozom és lelkesedem – megtagadott és megalázott. Illetve jelenlegi vezetöi tették, amint megfosztottak alapító tiszteletbeli elnöki címemtöl. “Demokratikus” és meg nem indokolt határozatuk zárt ajtók mögött született.  Eljárásuk félelmetesen hasonlít a kommunista idökre, amikor a bírálat gondolatát is belénkfojtották, és egyházi segédlettel Édesapámat eltüntették a színről.  (tovább…)

Nincs hozzászólás »

To Members of the UUPCC Board:

Elie Wiesel, my professor and mentor often said in our classroom: “No one has the right to humiliate another human being. This is the most unforgivable sin.”

You have humiliated me publicly. Is it naiveté or cynicism on your part that now you are inviting me to “negotiate”?  Do you want me to sign my own “resignation”?

Allow me to reflect on some Unitarian cases of public humiliation:  (tovább…)

Nincs hozzászólás »

Nincs hozzászólás »

Könyvbemutató: Gellérd Judit utazásai

A siménfalvi származású, Hawaii-on élő orvos, zenész és író Dr. Gellérd Judit útinaplóját mutatják be Székelyudvarhelyen.

A kötet Ahol leoldom saruimat címmel jelent meg a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadónál: tulajdonképpen egy útleírás, Gellérd Judit a világ különböző tájaira (India, Tibet, Hawaii, Örményország, stb) kalauzolja benne olvasóját.

„Mélyen átéli a hazájából kirekesztett vagy hazájában otthontalannak nézett népeket: erdélyi mély gyökerei révén rendkívüli érzékenységgel reagál azokra az igazságtalanságokra, amelyeket a világ különböző tájain élő népeknek el kellett viselniük a történelem folyamán, és amelyek ellen ma is lázadással, imával küzdenek sok helyen.” – írta a szerzőről és művéről Takács Éva a Hargita Népe napilapban.

Gellérd Judit legismertebb kötete egyébként A Liberté rabja, amiben édesapja, a néhai Gellérd Imre (1920-1980) erdélyi unitárius tudós-lelkész életútját írja le.

Az Ahol leoldom saruimat című kötetet szeptember elsején, csütörtökön délután 6 órától mutatják be az udvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. A szerzőt és művét Molnár Vilmos csíkszeredai író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője méltatja.

Forrás:  http://lapszemle.ro/2011/08/24/konyvbemutato-gellerd-judit-utazasai/

Nincs hozzászólás »

Könyvbemutató: Gellérd Judit – Ahol leoldom saruimat

Július 15-én, pénteken, délután 6 órától, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácstermében (Brassai Sámuel utca 6. szám)
A nyolc útleírást tartalmazó kötet az Egyesült Államokban élő lelkész-orvos-zenész-író Gellérd Judit céltudatos „bolyongásai” mentén híres vagy éppen kevéssé ismert helyek népeinek, tájainak, „szenthelyeinek” leírását és élményszerű kommentárjait tartalmazza. Egyik-másik írás az egyház kiadványaiban (Unitárius Közlöny, Unitárius Kalendárium) részleteiben vagy egészében már megjelent, ezért az olvasó szemében talán ismerősként tűnik fel.

Akik a vallástudomány és az útleírások iránt egyaránt érdeklődnek, dupla élményben részesülhetnek: Kuba, Brazília, Dél-Afrika, Peru, Tanzánia, Kenya, Örményország, Nepál, India, Dél-Korea, Kína, Vietnam, Kambodzsa, Tajwan, Japán, Alaszka és Hawaii változatos vidékeinek szentélykörzeteiben, templomaiban, különféle animisztikus kultuszaiban és (világ)vallásaiban közös emberi tartalmakat, világ-üzeneteket talál, illetve a teremtés egésze iránt érzett, burkolt vagy leplezetlenül „közhírré tett” aggodalom és felelősség jeleit is felfedezheti. A könyv a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadónál jelent meg ez év elején.

Forrás:
http://www.unitarius.org/data/eue/show.aspx?docid=2491

Nincs hozzászólás »

2011. június 24-én hangzott el a Dr. Gellérd Judittal, Zizivel készített interjú az Egy az Isten című unitárius félórában.

Interjú Gellérd Judittal - MP3 - 25 perc
- MP3 - 25 perc - 11MB

Letöltés: http://tudastar.unitarius.hu/Interju-Zizi-2011-junius-24.mp3

Nincs hozzászólás »

Mr. Richard Van Duizend

UU PCC Board Chair

Mr. Van Duizend,

I received, from a friend, a copy of your letter with your defense for the recent action of the UUPCC in stripping Dr. Judit Gellerd of her title of Honorary President of the UUPCC. I found it at best, inadequate.

You need to know that I parted company with the UUPCC and its activities over 10 years ago. I have, however, remained engaged in direct partner church work.

The reasons were for my parting company were three:

1) Some years ago, I had given to the fund for a new van for partner church visits. Then I discover that my gift and those of others had been diverted to the UUPCC treasury and not used as intended. As minister of 40 years experience (27 in one church which grew from a mid-sized church to large sized church); as a minister who after retirement did 4 interim ministries; I always have regarded as unethical and counterproductive, raising money for one purpose and then using it for another, particularly without the agreement of the donors. But that the UUPCC did.

2) I learned that an outgoing member of the UUPCC Board was taking over the travel service. This was blatant self-dealing. I did introduce a measure to the UUPCC bylaws which was to prohibit self-dealing. Whether it ever was included I cannot tell you. But the self-dealing was allowed to stand. The fiction that he had left the board is not enough to pass any real ethical test. Further it was and is American paternalism - assuming that no Transylvanian could run the travel service or learn to.

(tovább…)

Nincs hozzászólás »

Arizona, 2011. április 10.

Az alábbi levelet John Robinson, a Kirkwoodi Unitárius Egyház Emeritus lelkésze – a UUA egyik legtekintelyesebbje – a PCC vezető tanácsához intézte abból az alkalomból, hogy az PCC Gellérd Juditot megfosztotta tiszteletbeli elnöki címétől.

E megtorlási intézkedés oka, hogy Gellerd Judit az évfordulós beszédében nyilvánosan elítélte a PCC etikátlan magatartását, miszerint a PCC zarándok program Erdélyben termelt bevételét Erdélytől elveszi és Amerikában saját adminisztrációs fizetésre használja fel. (Az alább közölt, Gellérd Judit “Nyílt levele” részletesebben foglalkozik ezzel)

A személyét ért sérelmen túl, az egyetlen erdélyi képviseleti hangot némították el, az egyenlőségen alapuló testvér-kapcsolatot “gyarmatosító” gyakorlat helyettesítette.

(tovább…)

Nincs hozzászólás »

Drága Barátaim:
A Testvérgyülekezeti Tanács hivatalosan is kitörölt intézményes történelméből, midőn megfosztott “tiszteletbeli elnöki” címemtől. A vezetőtanács 2011 februári gyűlésén zárt ajtók mögött hozta ezt a határozatot.
Számomra ez nemcsak eddigi politikájuknak következetes folytatása irányomban, de ugyanakkor déja vu, déja vecu élmény, mely azokat az időket idézi midőn a Román Kommunista Párt fosztott meg párttagságomtól és mint elrettentő példát pellengérezett ki a nagy nyilvánosság előtt. Akkor büszke voltam erre, mert nem saját akaratból lettem tag. Most megbotránkozva veszem tudomásul, hogy egy Unitárius Univerzalista liberális szervezet próbálja az eltérő, a más véleményt elhallgattatni – amely történetesen az egyetlen erdélyi és időnként szükségszerűen ellenzéki hang volt a PCC vezetőtanácsban. Mert a PCC bizony sokszor letér a valamikori idealizmus ösvényéről a korporációs-intézményes önmaga-felé-hajló kéz javára.
A tanács szervezet-politikai kérdésben önkényesen döntött (mivel én nem voltam a PCC fizetett alkalmazottja) zárt ülésen és anélkül, hogy a szervezet amerikai tagságával vagy a PCC erdélyi képviseletével – például Püspökünkkel – konzultált volna.  Ez a titkosság az Unitárius Univerzalista egyház és a PCC alapeszményeivel, a transzparencia elvével aligha összeegyeztethető, nem beszélve a szólásszabadság és az eltérő vélemény iránti tolerancia elveiről! (Ezt mi már 450 esztendeje gyakoroljuk!) Midőn az amerikai unitárius egyház jövő évi zsinatját az igazság és igazságosság elvének szenteli, a PCC irányomban hozott határozata annál furcsább súllyal esik latba.
Mivel a PCC közgyűlés jegyzőkönyve egyetlen szót se közöl a döntés okáról, én csupán találgatni tudom azt; vagyis-hogy a Testvérgyülekezeti Mozgalom 20. évfordulóján Kolozsvárott elmondott beszédemben etikai vétségként hoztam fel a PCC azon gyakorlatát, miszerint az erdélyi zarándok program nem csekély profitját elveszi az erdélyi egyháztól, hogy azt amerikai adminisztrációra, adminisztrátorok fizetésére költse. Hasonló gyakorlatot bármely más szegény ország turizmusában igazságtalanságnak bélyegeznék.
A jegyzőkönyvből azonban jó hír is kiolvasható: a PCC vezetőtanács az erdélyi utaztatás problémakörének megoldását legfőbb prioritásként kezeli.
Valamelyes reménnyel  vesszük tehát tudomásul, hogy a PCC Vezetőtanács (PCC Executive Board) végre meghallgatja az erdélyiek üzenetét, mely egyenlő felek szimmetrikus kapcsolatának elvét kívánja életbe léptetni – a mindkét felet érintő döntésekben is!  Mert mint egyetlen erdélyi képviselőnek ugyan már régen nincs szavazati jogom a tanácsban, ezzel az újabb “leépítéssel” immár Erdély szimbolikus jelenlétét is megszüntették. Reméljük azonban, hogy Erdély üzenete és kívánsága talán megfogan és igazságot hajt – ha már az üzenet hordozójába belefojtották a szót.
A PCC alapító ex-tiszteletbeli elnöke, Dr. Gellérd Judit

Nincs hozzászólás »

Dear Friends:
I have been just written out of PCC institutional history.
The Minutes of the PCC Board’s 2011 February meeting communicate the Board’s decision – in an Executive session – to divorce themselves from one of their founders, stripping me of the title of honorary president.
This seems a déja vu and déja vecu experience to me, reminiscent of the time when Romania’s Communist Party – in an open meeting! – stripped me of membership for “speaking truth to power,” something I learned from my father.  I was glad then, for I had not asked for the “honor” of that membership. I am stunned now when a Unitarian Universalist organization silences the dissenting voice, a strong and only voice on behalf of Transylvanians who are not in a position to voice their concerns. The vote was taken on a policy issue (I was not an employee of the PCC) behind closed doors and without consulting the UU electorate–or the Transylvanian side of the organization.  This questions the respect for UU ideals of transparency and accountability, freedom of speech and the spirit of tolerance for the dissenting voice. As the UUA is preparing its upcoming GA on the issue of justice, the PCC’s decision seems even more poignant.
In lack of any expressed reason, all I can speculate about the Board’s motive is my speech given at the 20th anniversary of the Partner Church Movement in 2010, in which I raised an ethical concern about the PCC travel service that has taken the profits away from Transylvania and used them for American administrative expenses.  Such practice would be unjust in any other poor country’s tourist industry.
To our gratification, the same Minutes reflect the PCC Board’s ranking the travel service issue as their first priority: “Refine and Align Travel Program.”  We salute the UUPCC Executive Board’s readiness to listen to the Transylvanians’ message and honor its principle of symmetrical partnership of equals – although not without “killing the messenger” first.
Ex-honorary president,  Rev. Dr. Judit Gellérd

Nincs hozzászólás »