Bibliai olvasmány: 31. Zsolt 1-8.

VALAMI MINDIG HIÁNYZIK

 

„Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.”    1 Kor 13,2.

 

 

A szeretet hiánya semmissé teszi minden tehetségünket. Feltételezem, hogy működik legtöbbünk esetében az egészséges önkritika, melynek nyomán nemcsak újabb belátással gazdagodunk, hanem ráeszmélünk életünk rejtett igazságaira, melynek köszönhetően sikerül túllépnünk, túljutnunk a szeretetlenség rideg határán. Mikor jön el ez a pillanat? Akkor és úgy, hogy szinte észre sem vesszük. Sőt arra gondolunk hirtelen, hogy nemcsak egy, vagy több ember tréfája következtében állunk választás előtt, hanem olyan pillanatok birtokosaivá váltunk, mely „minden árat megér”. Azaz szeretet-tulajdonosokká lettünk.

 

<      Vissza a kategória elejére!

 

Vissza a Főoldalra!

Az alábbi szakmai véleményt terjesztem elő.

 

I.

 

A soronkövetkező Zsinat tárgysorozatához:

 

1.)    A 8.tárgysorozati pontban való döntésnek meg kell előznie a 4. pont érdemi tárgyalását, ugyanis a határidőben és kellő indokolással ellátott felfolyamodás éppen a 20/2009.sz. jegyzőkönyvi határozatnak az Egyházunk alaptörvényébe ütköző voltára hivatkozással, annak törvényességét vitatja, illetőleg érvénytelenségét állítja. Az Alaptörvény ugyan tételesen nem szabályozza, hogy az EKT határozata elleni felfolyamodás kérdésében melyik Főhatóság bír hatáskörrel, miután azonban az Alaptörvény 127.§ (2) bekezdés d.) pontja szerint a Zsinat hatáskörébe vonhat minden egyházat érintő kérdést, így a döntési kompetenciája nem vitatható.

 

 Itt hivatkozom arra, hogy  - emlékezetem szerint – az EKT a két Unitárius Egyház egyesülése kérdésének a Zsinat általi megtárgyalásáról döntött, nem pedig „az Erdélyi Unitárius Egyházzal közösen legkésőbb 2010.október 31-ig létrehozzuk a Magyarországon és Erdélyben élő magyar unitáriusok teljességét összefogó Magyar Unitárius Egyház elnevezésű intézményt.” szövegezésű érdemi határozatot hozott, amely egyébként hatáskör hiányában érvénytelen döntés, ugyanis erre az Alaptörvényünk 14. fejezete nem tartalmaz hatáskört sem a 148. sem egyéb §-aiban. A hatáskör hiányában meghozott döntés semmisségben megnyilvánuló érvénytelenség jogkövetkezményével jár.

 

2.)    A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról az 1990. évi IV. törvény rendelkezik a Magyar Köztársaság állampolgáraira és területére kiterjedő hatállyal.  Ahhoz, hogy a tervezett egyházat Magyarországon elismerjék, azt jogok illessék meg, az egyházon kívüli, azaz külső jogviszonyokban nem lehet figyelmen kívül hagyni a vonatkozó magyar törvényeket.

 

Az idézett törvény 9.§ (1) bekezdése értelmében az egyházat a székhelye szerint illetékes Megyei Bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, a 13.§ (1) bekezdés rendelkezése szerint pedig az egyház a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét.

A tervezett Kolozsvári székhelyű Magyar Unitárius Egyház bejegyzésére illetékes bíróság nincs Magyarországon, így annak bejegyzésére nincs mód, következésképen nem is nyerheti el jogi személyiségét.

 

Jogi személyiség hiányában pedig Egyház nem lehet jogok és kötelezettségek alanya, így ingatlan tulajdonjog javára nem jegyezhető be, vagyoni rendelkezéseket nem tehet, szerződéseket nem köthet, jogokat nem szerezhet.

 

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (Ptk.) szóló 1959. évi IV.törvény 28.§ (3) bekezdése szerint az erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek, így az utóbbiak sorában az egyházak is, a fent idézett törvény szerinti nyilvántartásba vétel után. Ezen § (4) bekezdése szerint a jogi személy jogképes, így bizonyos kivételektől

 

                                                              -2-

 

eltekintve jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.

 

A fent hivatkozott 1990. évi IV.törvény 21.§ (1) bekezdésének rendelkezése szerint  az egyház vagyona az egyház más egyházzal való egyesülése esetén a jogutód egyház tulajdonába kerül, tehát ha az egyesült egyház Kolozsvárt bejegyzésre kerül mint önálló jogi személyiségű egyház, akkor a MUE minden vagyonának tulajdonosa lesz.

 

A Ptk.30.§ (1) bekezdése lehetőséget ad, hogy a jogi személy alapító határozata vagy okirata a jogi személy szervezeti egységének jogi személyiségét kimondhatja. Amennyiben tehát a Román Köztársaságban a Magyar Unitárius Egyház bejegyzésre kerül és annak alapító okirata a „Magyarországi Egyházrész”-t jogi személyiségü szervezeti egységgé nyilvánítja, akkor a Magyarországi Unitárius Egyház vagyona (ingatlanai, pénzvagyona, eszközállománya, stb.) magyarországi jogi személy tulajdonában marad.

Én ugyan nem garantálom, hogy Magyarországon a Romániában bejegyzett jogi személy szervezeti egységét önálló jogi személyként fogják elismerni az esteleges jogvitákban eljáró bíróságok és más hatóságok, azonban – jóhiszeműen eljárva – ezt a lehetőséget sem titkolhatom el.  Itt az a veszély, hogy az elkövetkezendőkben lehetőség van egy újabb határozattal a korábban megadott jogi személyiség megvonására, így az összes vagyon tulajdonosa a romániai jogi személy lesz. Ezt lehet riogatásként is nevezni, de lehetőségének kizárására nincs garancia.

 

Egyébként „Egyházrész” fogalmat a magyar jogi szabályozás nem ismer, hanem szervezeti egységeket, így  - többek között – egyházközösségeket, egyházmegyéket, egyházkerületeket és egyházközségeket, a történelmileg kialakult formák szerint, melyek önálló jogi személyiséggé nyilvánítása – a jelenlegi helyzetben – nem volna ésszerű megoldás.

 

 

    

3.)    A személyi jövedelem meghatározott részének felajánlásáról az 1996. évi CXXVI.törvény rendelkezik, nevezetesen: „4/A.§ (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:

 

a)      a lelkiismereti vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV.törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban:egyház) – ide nem értve az egyház szervezeti egységét, intézményét -, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint technikai számmal látta el;”mely rendelkezés alapján egyértelmű, hogy  a Magyarországi Egyházrész mint az egyház szervezeti egysége nem fog technikai számot kapni, így  a felajánlott összegekhez sem fog hozzájutni, de a romániai székhelyű, azaz Magyarországon be nem jegyzett új egyház sem.

Már megjelent papíralapon is a 2009. évről szóló SZJA bevalláshoz adott ÚTMUTATÓ, amelynek 55-57. oldalain találhatóak technikai számmal ellátott egyházak, közöttük egyetlen részegyház, egyházközség, egyházmegye, tehát egyházi szervezeti egység, intézmény nincs.

 

                                                                                -3-

 

           4.) A fentiekkel hivatkozottakkal szemben lehet helye szakmai vitáknak,

           törvényhelyekre és hivatalos jogértelmezésekre történő hivatkozással ,de figyelmen

           kívül hagyásuk következményeivel számolni kell.                                                                                             

 

Végezetül hivatkozom arra, hogy eddig nem merült fel az egyesülés költségvonzata, amely jelentős összegü!

                          

II.

 

A Főgondnok által, illetve a Főjegyzővel közösen beterjesztett  álláspontra röviden az alábbiakat reagálom.

 

Alaptörvényünk  tételesen előírja, hogy „Ha az EKT megállapítja, hogy a püspök…elhalálozása miatt teendőit nem látja el, három hónapon belül össze kell hívnia a püspökválasztó rendkívüli Zsinatot.”(160.§ (5) bek.), itt nincs mérlegelési lehetőség és felmentés sem adható, tehát a 6. alatti Határozati javaslat 1. és 2. pontjai az Alaptörvényünkbe ütköző, törvényellenes döntésre irányul a 3. pontban javasolt, megbízott püspöki cím”-et Alaptörvényünk nem ismeri, a  l66.§ 1. pontja ( és nem bekezdése ) szerint nem címadományozásról, hanem helyettesítésről rendelkezik, ugyanakkor előírja, hogy az EKT a főjegyzői teendők ellátására megfelelő személyt jelöl ki.

Az EKT tehát nem javaslattételi joggal rendelkezik, hanem kijelöl egy lelkészt, így ebben a tekintetben is az Alaptörvényünkbe ütközött a legutolsó ülésen tett főgondnoki javaslat, illetve az ezt követő eljárás, a Zsinat pótolhatja – saját hatáskörébe vonás útján – ezen mulasztást.

 

Nem tudom és egyikünk sem tudhatja, hogy melyek azok az egyházpolitikai és egyházigazgatási szempontok, amelyek indokolnák a püspökválasztás elmaradását, és miért vált okafogyottá az ezzel kapcsolatos jogorvoslat, illetve a további eljárás, hiszen választás nélkül nem lesz új püspökünk, a három hónapon belüli kötelező összehívásra vonatkozó előírást pedig a mulasztás nem helyezheti hatályon kívül.

 

Elvárható volna, hogy az egyházpolitikai és egyházigazgatási szempontokat a határozati javaslat előtt konkrétan és kihatásaiban megvilágítaná, illetve megindokolnák az előterjesztők.

 

A Zsinat döntésével kapcsolatos – 1-4. pontokba foglalt – javaslat Alaptörvényünkbe ütköző, így arra csak az Alaptörvénynek a Zsinat általi módosítása után van lehetőség.

 

A részemre a szerzők által el nem küldött „körlevél” egyéb részeire nem kívánok reagálni, mert a véleményszabadság tiszteletben tartása mellett egyelőre megtartom magamnak a kritikai észrevételeket, mert félek, hogy azok kifejtése érzékenyen érintené mind Főgondnok,mind Főjegyző Urakat.

 

Nem hallgathatom el azonban, hogy a körlevél olyan kinyilatkoztatásokat tartalmaz, amelyeket sem tényekkel, sem jogi és pénzügyi-gazdasági érvekkel nem támasztanak alá, olyan – általam helyesnek ítélt – jövőbeli célokat és feladatokat határoz meg, amelyeknek a megvalósításához célszerű a nagy tapasztalattal rendelkező Erdélyi Unitárius Egyház képviselőinek, nagy tapasztalatú lelkészeinek és világi tisztségviselőinek álláspontjait,

 

                                                                  -4-

 

 szakmai és hitéleti véleményeit kikérni és hasznosítani, azonban nekünk magyarországi unitáriusoknak kell megvalósítanunk, az önálló egyház keretén belül.

 

A 13.oldalon levő „Az egyháznak sok egyéb mellett szüksége van: „ bevezetésű teendőkkel kapcsolatban észrevételezem, hogy stratégiára valóban szükség van, a stratégia jelentése azonban „a kitűzött cél elérésének átfogó terve”, itt azonban csak célok vannak megjelölve, elérésükhöz vezető átfogó tervek nélkül, melynek hiánya az „eddig halogatott feladatoknak az elvégzéséhez ”  való hozzákezdés akadályát képezi.

 

Megjegyzem, hogy nem lelhető fel olyan magyarországi törvény, amely meghatározná a történelmi egyház fogalmát és ennek szellemében meghatározná, hogy melyik magyarországi egyház a „történelmi”, így ennek elérése törvénykezdeményezés és nem egyházegyesülés útján elérhető cél.

 

Legvégül hivatkozom arra – a CompLex Döntvénytár- KGD 1999.210.szám alatt közzétett Legfelsőbb Bíróság Kny.III.28.629/1998. számú ítéletre, amelyben kifejtett jogi álláspont és döntés – változatlan törvényi szabályozás folytán – mai is irányadó, miszerint csak Magyarországon nyilvántartásba vett egyház, mint jogi személy lehet alapítója egyházszövetségnek, ezért az 1990. évi IV.törvény 9. és 14. §-aiban levő szabályozásra hivatkozással elutasította a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának mint Egyházi Szövetségnek a nyilvántartásba vételét, tehát az egyházi szövetség is csak állami elismerésen kívüli módon hozható létre.

 

 

Nyíregyháza, 2010. január 27.

 

                                                 Atyafiságos üdvözlettel: Gacsályi Csaba

 „1. Akkor szóla Jézus a sokaságnak és az ő tanítványainak,

      2. Mondván: Az írástudók és a farizeusok Mózes székében ülnek:

      3. Annakokáért, amit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.

      4. Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket

kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni..

      5. Minden ő dolgaikat, pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek; mert megszélesítik az ő homlokszíjaikat; és megnagyobbítják ő köntöseik peremét;

      6. És szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az elölülést.

      7. És a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják őket: Mester, Mester!

(…)

        13. De jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok!, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt; mivelhogy ti nem mehettek be, akik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be.

      14. Jaj néktek képmutató írástudók  és farizeusok!,

mert felemésztitek az özvegyek házát, és színből hosszan imádkoztok; ezért annál súlyosabb lesz a ti büntetéstek.

(…)

      23. Jaj néktek képmutató írástudók  és farizeusok!,

mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok, amik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.

      24. Vak vezérek, akik megszűritek a szúnyogot,

a tevét pedig elnyelitek.

      25. Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok!,

mert megtisztítjátok  a pohárnak és a tálnak külsejét, belől, pedig rakvák azok ragadománnyal és mértékletlenséggel.

      26. Vak farizeus, tisztítsd meg előbb a pohár és a

tál belsejét, hogy külsejük is tiszta legyen.

      27. Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok!,

mert hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek tetszenek, belől, pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakvák.

      28. Éppen így ti is, kívülről igazaknak látszotok

ugyan az emberek előtt, de belől rakva vagytok

képmutatással és törvénytelenséggel.

(…)

      32. Töltsétek be ti is atyáitoknak mértékét!

      33. Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképpen kerülitek ki a gyehennának büntetését?

      34. Annakokáért ímé prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök én hozzátok: és azok közül némelyeket megöltök, és megfeszítetek, másokat azok közül a ti zsinagógáitokban megostoroztok, és városról városra üldöztök.

(…)

      37. Jeruzsálem, Jeruzsálem!

           Ki megölöd a prófétákat

és megkövezed azokat, akik tehozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad.

      38. Ímé, pusztán hagyatik néktek a ti házatok.”

                    

                  - Máté evangéliuma, 23. fejezet -

Sándor Gyula Mátyás

Vissza a kategória elejére!

„Nincsen nagyobb esztelenség, sőt képtelenség, mint külső erővel kényszeríteni a lelkiismeretet és a lelket, mely felett hatalommal csak egyedül teremtője bír”. Dávid Ferenc

HATÁROZATI JAVASLAT

a Magyarországi Unitárius Egyház Zsinatának 2010. február 6-i ülésére

1.          Előzmények

Az Egyházi Képviselő Tanács (EKT) 2009. november 7-i ülésén az alábbi határozat születhetett volna, amennyiben időben kézhez veszik a tagok azt a beadványt, melyet nem előztek meg hivatalos minősítéssel ellátható egyeztetések, tanácskozások:

Mi, a Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Képviselő Tanácsának tagjai, a magyarországi unitárius közösség felelősen gondolkodó választott elöljárói, arról határoztunk, hogy az Erdélyi Unitárius Egyházzal közösen legkésőbb 2010. október 31-ig létrehozzuk a Magyarországon és Erdélyben élő magyar unitáriusok teljességét összefogó Magyar Unitárius Egyház elnevezésű intézményt. Határozatunk meghozatalakor figyelembe vettük egyházunk és hitéletünk közel négy és fél évszázados múltját, a kárpát-medencei magyar unitarizmus egységének eszményét, illetve a Magyarországon élő unitáriusok rövid és hosszú távú érdekeit. Közös célunk megvalósításával a magunk részéről végképp fel kívánjuk számolni az idegen hatalmak által a magyar nemzeti közösségünkre mért trianoni diktátumot, annak minden következményével.

A MUE Alaptörvényének 160.§ /5/ foglaltak szerint 2010 február 6-ra összehívott Zsinatnak javasoljuk hogy erősítse meg döntésünket és véglegesítse a Magyar Unitárius Egyház létrehozásának végleges menetrendjét. 

Ma már belátjuk, hogy ez a javaslat több sebből is vérzik, hiszen:

1). „Mi”, az EK T tagjai – a meg nem felelő előkészítés, megtévesztő félrevezetés miatt minimális többséget jelent. A többi tag, felelős gondolkodása viszont hangsúlytalanná, sőt „ellenségessé” vált.

2). Magyar Unitárius Egyház intézményét már korábban létrehozták, így hát ezért nem kell senkinek fáradoznia.

3). Nagy tévedés, ha valaki kétségbe vonja az eszmei egység létezését. Akkor azt, vagy azokat kell előállítani, akik megbontották a szellemi egységet, vagy akár ma munkálkodnak azon.

4). A Magyarországon élő unitáriusokat mikor és ki kérdezte meg arról, hogy miként vélekednek a szellemi-gyakorlati egységről? Nem kellett volna figyelembe venni megelőzően a gyülekezetek véleményét ebben a tekintetben is? A magyarországi unitárius embernek miként lehet megmagyarázni, hogy mit akar, amikor senki meg nem kérdezte őket, ennek ellenére valakik önkényesen döntöttek, megformálták elképzelésüket, és állítólag az ördöggel is cimboraságra lépnek, csak véghezvigyék grandiózus tervüket.

5). Van, amikor valaki nagy fába vágja a fejszéjét, de aztán megoldja valahogy. Kis túlzással akár azt is mondhatjuk, hogy éppen az unitárius kezdeményezés lesz az, mely Trianon okozta sebeket gyógyít, visszaad életeket, határokat és egyebeket. Ha ezt komolyan vesszük, akkor nem az unitárius hit az, mely ilyen ígéreteket támaszthat.

6). A MUE Alaptörvényének 160.§ /5/-ben foglaltak esetleg egy püspökválasztásban megerősíthetnek minket, vagy figyelmeztethetnek arra, hogy már hónapokkal ezelőtt kellett volna erről döntenünk.

A jelen előterjesztés célja, hogy a zsinati tagok számára részletes tájékoztatást adjon az EKT által szabálytalanul javasolt, az egyesüléssel kapcsolatos felelős döntés meghozatalával kapcsolatosan.

2.          Egyháztervezet

„A kárpát-medencei magyar unitáriusok” megnevezés egy kicsit soknak tűnik, hiszen jelenleg csak Erdélyben és Magyarországon van a jelzett medencében szervezett forma. Rosszul gondolkodik, aki vita tárgyává teszi a lelki egység folyamatosságát, még annak ellenére is, hogy jogilag létező két, Magyarországon és Romániában bejegyzett egyház komolyabban gondolkodhat egy egységes Alaptörvény kidolgozásában és elfogadásában.

A Magyarországi Unitárius Egyház az elkövetkező időszakban részletesen kidolgozott jogállású autonóm szervezeti egységeként integrálódik az egységes szervezetbe, képviseleti jogot, azaz létszámarányos képviseletet szerez a döntéshozó és törvényalkotó testületeiben (Elnökség, Egyházi Képviselő Tanács, Főtanács, Zsinat). Tekintettel arra, hogy a MUE a Magyar Köztársaság jogrendje alapján működik, a Magyar Unitárius Egyház teljes vagyoni- gazdasági-pénzügyi autonómiával fog rendelkezni. Amennyiben megvalósul az egység és elkövetkezik az első tisztújítás, akkor nem kell senkinek sem tartania attól, hogy bárkinek veszélybe kerülne addigi beosztása, hiszen a felelősen kidolgozott Alaptörvény részletesen tárgyalja majd, hogy a lelkészek miként válnak megválaszthatóvá és milyen tisztségekre, a világiak pedig szintén elfoglalhatják az őket megillető tisztségeket.

Gazdasági értelemben az autonómia az önálló költségvetést jelenti, valamint a magyarországi bevételekkel (SZJA 1%, állami és önkormányzati támogatás, hívek adományai és minden más bevétellel) szabadon gazdálkodik. A magyarországi ingatlanok a Magyarországon egyházként bejegyzett Magyar Unitárius Egyház tulajdonában maradnak, de más magyarországi keresztény egyházak, illetve az erdélyi unitáriusok gyakorlatához hasonlóan, amennyiben az egyházközségek a későbbiekben az egyház származtatott jogi személyeivé válnak, jogosultak lesznek ingatlan tulajdont szerezni. A nem egyházi célokat szolgáló ingatlanok (iroda- és üzlethelyiségek, bérbe-adható lakások) továbbra is közös tulajdonban maradnak és annak hasznai az egyházközségek között létszámarányosan, illetve rászorultság alapján kerülnek felosztásra, annak érdekében, hogy valamennyi egyházközség gazdaságilag önfenntartóvá válhasson.

Az SZJA 1%-os felajánlások gyűjtése továbbra is központilag, egy technikai számon (a jelenleg meglévő 0200 számon) történik. Az SZJA 1%-os bevételből valamennyi magyarországi egyházközség rögzített módon és arányban fog részesülni.

Az egyesülés minden jogi, gazdasági, egyházkormányzási kérdését, valamint időrendjét az erdélyi és magyarországi egyház vezetői és a hívek közül bevont szakértői útján véglegesíti, annak érdekében, hogy az egyesülés zökkenőmentesen és eredményesen megvalósuljon.

A részleteiben kidolgozott új Alaptörvényt és az egyesüléshez szükséges további dokumentumokat az egyházközségi Közgyűlések, illetve önálló zsinatán hagyják jóvá.

3.          Cél, indoklás és időszerűség

Az egyesülés célja kettős. Érzelmi oldalról: Az egyesülés gondolata, vágya minden jóérzésű erdélyi és magyarországi unitárius hívőben elsősorban az együvé tartozást és a testvéri összefogás érzését jelenti, tehát érzelmi jellegű.

Úgy gondolom, hogy a Magyarországi Unitárius Egyház (MUE) betölti szerepét és küldetését. A MUE önálló egyházként történő további fenntartása annál is inkább fontos, mert a magyarországi szórványjelleget és szocializálódási különbségeket csakis itt lehet kellőképpen kezelni és megkeresni rá a megfelelő megoldásokat.

Református testvéreink a 2009. évben megvalósított, a kárpát-medencei egyházrészek egyesülésével nemzetpolitikai tettet vittek véghez, mellyel példát mutattak számunkra is. E példát nem árt nekünk sem követnünk, bizottságok létrehozásával, megfelelő szakemberek bevonásával kiteljesítenünk a megfelelő jogi és egyéb szabályozásokat.

Az egyesülés racionális érveinek meghatározásakor célszerű megvizsgálni, hogy milyen céljai vannak a magyarországi unitáriusoknak és azok elérését várhatóan milyen mértékben támogatja vagy hátráltatja a javasolt egyesülés. Éppen ezért, tehát meg kell kérdezni és hallgatni minden unitárius gyülekezetet az előtt, hogy erről a Zsinat döntést hozna.

Be kell ismernünk, hogy az elmúlt évtizedek hiányosságait és mulasztásait nem fogja önmagában megoldani az egyesülés, de a megújulás számára nagyszerű feltételeket teremt. Véleményünk szerint nemcsak Magyarországon kell beálljon egy erkölcsi és vezetőségi megújulás, hiszen mindenkor szükség van derék vezetőkre, akik élen járnak a feladatok elvégzésében, hogy bármikor számon kérhetőkként pozitív eredményeket mutathassanak fel. Csakis így érhető el, hogy komolyan és adott esetekben keményen követeljék a szolgáktól az el nem végzett munkát, vagy felületesen megoldott feladatokat. Az erdélyi egyház megújult ugyan a múlt évben, de további átalakulásra van szüksége. Az egyesítést követően kölcsönösen adhatunk k egymásnak jó tanácsokat.

Cél:

Egyházkormányzás megújítása, szervezet fejlesztése; csakis és kizárólagosan arra alkalmas embereket választunk a felső vezetésbe, akiket bármikor visszahívhat a Zsinat, amennyiben kifogás alá esik tevékenységük, vagy alkalmatlannak bizonyulnak feladatuk betöltésében.

Jelen előterjesztés pozitív hatást fog elérni, amennyiben minél szélesebb körben sikerül közkinccsé tennem.

3.1.1.  Lelkész utánpótlás

A lassan korosodó lelkészkar, de különösen, akik koruknál fogva a nyugdíj határán állnak – bár ilyen egyelőre nincs Magyarországon a lelkészkarban – komoly gondot okoz a szellemi felzárkóztatás terén. Bár van példa arra, hogy némelyek elég könnyen befolyásolhatók még abban az esetben is, hogy nem látják biztosan karosszéküket.

Az elmúlt húsz évben – egy eset kivételével - a Magyarországi Unitárius Egyház csak Erdélyből áttelepült lelkészekkel tudta feladatát ellátni, a lelkészutánpótlást biztosítani, néhány esetben kisebb-nagyobb konfliktusba kerülve az erdélyi egyházvezetéssel. Erdélyben is kialakult a lelkészhiány, ezért a korábbi gyakorlat folytatása nem járható út. Főként nem abban az esetben, ha a két-három diplomával rendelkező lelkészek kalapot emelnek és jobb megélhetés reményében világi pályára lépnek.

Előnyös lenne, ha régi szabályokat átírnának, és nem árulóként küldenék el az erdélyi lelkészeket, vagy fogadnák vissza, hanem mint akik továbbra is egyházépítő munkát vállaltak és végeznek.

Természetesen a jövőben komolyabban teljesítjük ígéreteinket és így feladatunk lesz magyarországi fiatalok kolozsvári teológiai tanulmányainak ösztönzése és támogatása.

3.1.2.  Lelkészek továbbképzés

A Protestáns Teológiai Intézet, illetve az erdélyi Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége által szervezett továbbképzések minden Magyarországon szolgáló lelkész számára elérhetővé válhatna.

3.1.3.  Az ifjúság

Az elmúlt ötven év minden erőfeszítése ellenére Magyarországon nem tudtuk elindítani és életben tartani a fiatal generációt összefogó unitárius ifjúsági mozgalmat. Ezzel szemben az erdélyi fiatalokat tömörítő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Erdély egyik legjobban és legeredményesebben működő ifjúsági szervezete. Gondolom, hogy a fiatal unitáriusokkal való törődés, az egyházba való integrálásuk és megtartásuk itt is sikeressé válhat. Ezt megelőzően viszont tisztelettel fordulunk az egyházközségekhez, hogy szíveskedjenek megalakítani gyülekezeteikben az ifjúsági egyleteket. Rövid időn belül felterjeszteni az alakulási jegyzőkönyvet, a tagok névsorát, találkozásaik időpontját, egyeztetve az erdélyi szervezet évi, legfrissebben megjelent tervével.

3.2.      Misszió

Egyházunk szórványosodása nem vonja maga után a hívek létszámának csökkenését, de az eddigieknél lényegesen aktívabb belső és külső missziós tevékenységet kell folytatnia és növelnie a családlátogatások számát. Arra kell törekednünk, hogy minden gyülekezetben megmaradjon a belső egyensúly, mert, ha látják híveink, hogy rossz kezekbe került az irányítás, vagy adott esetben nem sikerül eldönteniük, hogy ki az egyház vezetője, akkor bizony nemcsak kétségek és kérdések támadnak bennük, hanem megkérdőjelezik a gyülekezet autonómiájának presbiteriánus jellegét is.

3.3.      Belső misszió

Aki tud játszani a számokkal, az csaló. Aki nem beszél reálisan, az megtéveszti a kíváncsiskodót. Aki pedig félrevezeti saját atyjafiát, arról a történelem mond majd ítéletet.

A szavak maradnak, mint a járműről lekésett utas. Többé nem lesz hiszékeny, de túlhajtott óvatossága kellemetlenségeket is szülhet. Erdélyben megoldatlan a nagy szórványok ügye. A tapasztalatok elkeserítők, az intézkedések elszomorítóak. Ami megmarad a remény. Jobb híján az is elegendő annak, aki évek óta várja, hogy megkeresse valaki.

3.4.      Lelki gondozás

Évek óta gondot jelent, hogy a Magyarországra áttelepült hívek lelki gondozása nem megfelelő. Ennek elsődleges oka nem abban keresendő, hogy nem tudjuk hol laknak, hanem miként lehet „bekötni” őket a lelki közösség vérkeringésébe. Merő tévedés lenne azt hinnünk, hogy valamelyik erdélyi lelkész azért tartja titokban kitelepült hívének magyarországi utolérhetőségeit, mert akkorra tartalékolja, amikor majd megtörténik az egyesülés és akkor saját lelkészeként ő felkeresheti. Amennyiben valaki nem tudná ennek biztos okát, az keressen meg az utolérhetőségeim bármelyikén és elárulom neki.

3.5.      Társadalmi szerep

Meggyőződésem, hogy a Magyar Köztársaság állami vezetői és hivatalai előtt nem létszámunk azonnali meghatványozódása révén válunk elismertté, hanem az elkövetkező idők megfelelő vezetősége közbenjárásának köszönhetően. Azt viszont senki nem gondolja komolyan, hogy az egyesüléssel az unitáriusok Magyarországon de facto történelmi egyházzá lépnének elő és az öt legnagyobb létszámú keresztény gyülekezet egyikévé válnának.

Az egyházi képviseletre a püspök jogosult, ugyanakkor akadályoztatása esetén a főjegyző, mint akárcsak Erdélyben - helyettesíti. Ezért hangoztatjuk, hogy amíg nincs teljes vezetés, addig akadozó az irányítás.

3.6.      Egyházkormányzás

Mind Erdélyben, mind Magyarországon szükséges az egyházkormányzás megújítása, a döntési kompetenciák felülvizsgálata, annak érdekében, hogy működési rendünk és szervezetünk megfeleljen a kor elvárásainak és biztosítsa a tartalmi megújulást. Nem eshet meg az, hogy felelőtlen döntést hoz egy két főből álló Elnökség, vagy szabálytalanul előkészített EK Tanács!

3.7.      A célok megvalósítása

Arra kell törekednünk, hogy átjárhatóbbá tegyük a két egyház közötti adminisztrációs határt. Értem ez alatt elsősorban, hogy szükség esetén ne kelljen hosszas huza-vona ahhoz, hogy egy megüresedett lelkészi állás betöltésre kerüljön. Azaz a pályázati lehetőséget terjesszük ki az erdélyi egyházra is.

4.         Miért jó erdélyi unitárius testvéreinknek az egyesülés?

Hagyjuk, hogy elmondják helyettünk ezt az erdélyi testvérek!

Az Erdélyi Unitárius Egyház Elnöksége egy hivatalosnak alig mondható iratot küldött.

5.         Hírek

Az egyesülés kérdésének felszínre kerülése óta különféle, jó és kevésbé jó szándékú aggályok merültek fel egyházi, egyházközségi vezetők és a hívek körében, és megfogalmazódtak ellenérvek is. Sajnos a hívek félrevezetését célzó hírek is megjelentek.

Annak érdekében, hogy a jogi, gazdasági és egyházügyi kérdésekben kevésbé tájékozott testvéreink világosan lássák a helyzetet és megalapozott döntést tudjanak hozni, az alábbiakban válaszolok az általam ismert ellenvéleményekre, aggályokra.

5.1.      Jogi lehetetlenség

Létezik az egyesülésnek olyan változata, amely jogilag valóban nem kivitelezhető, mivel a két egyházrész két különálló jogrendszerben működik, tehát nem lehet egyetlen jogi személyként bejegyezni az új egyházat. Ugyanakkor bizonyítást nyert, hogy a két országban megmaradhat a két jogi személyiséggel rendelkező, törvényesen bejegyzett szervezet.

5.2.      Elismerés?

A Magyarországi Unitárius Egyházat nem kell senkivel sem elismertetni, mivel az állami elismerés a bírósági bejegyzéssel megtörtént.

5.3.      SZJA - majd fizetés?

A Magyarországi Unitárius Egyház, változatlan 0200-as technikai számmal továbbra is jogosult lesz az SZJA 1%-ának felajánlását elfogadni. Ugyanez vonatkozik a normatív kiegészítő állami támogatásra, melyet az SZJA 1%-a alapján osztanak fel az egyházi szervezetek között.

A lelkészek státuszában és javadalmazásában valószínűleg változást okoz, de nem az egyesülés, hanem az esetleges későbbi intézkedések, ami a teljesítményre és a lélekszámra összpontosít majd.

Az SZJA 1% ügyében pedig ne áltassuk magunkat, mert gyors változás nem várható csupán abban az esetben, ha sikerül több unitáriust meggyőznünk arról, hogy Magyarországon fizetett adójuk 1%-át a Magyarországi Unitárius Egyház javára ajánlják fel.

5.4.      Ellehetetlenülnek

Erre látszik esély, amennyiben elkészül a megújulást szolgáló és a további működést meghatározó új és részletesen kidolgozott szabályzatok az anyagi források elosztását illetően. A létszámarányosság és a rászorultság elve egyidejűleg kerül alkalmazásra. Ezek a lépések nem rontják a gyülekezetek anyagi helyzetét, csak a lelkészekét, javítani sem fogják a vidéki, kisebb létszámú gyülekezetek anyagi helyzetét, hiszen kevesebb munka kevesebb pénzt igényel a lelkész részéről, de ugyanakkor ez nem lesz egyenes arányban az adott kisgyülekezet jövőbeni, anyagi gyarapodásával.

5.5.      Szoros együttműködés

A két önálló püspökség közötti együttműködés hatékony alternatíva. Ennek érdekében rendezésre vár a felsőbb szintű kapcsolat újra felvétele hivatalos és nem baráti szinten, valamint a régi, rossz, elbocsátó rendeletek megszüntetése, illetve újakkal történő felcserélése.

Meggyőződésem, hogy az Alaptörvény megfelelő módosítása lehetőséget biztosít arra, hogy akár 54 lelkész közül választhassunk püspököt.

Meggyőződésem, hogy az egyházi vezetőnek nem a titulusa, hanem az általa végzett munka minősége, elhivatottsága és vezetői képessége határozza meg igazi súlyát. A magyarországi egyház vezető tisztségeit betöltő személyekre ugyanez a feladat és elvárás nehezedik, de ellenkező esetben saját maguk is szorgalmazhatják a visszahívás, vagy lemondás lehetőségét.

5.6.      Mitől lesz jobb?

Az egyesülés önmagában nem oldja meg minden gondunkat és nem helyettesíti az érdemi megújuláshoz szükséges áldozatos, szakszerű és nagy mennyiségű munkát.

A megújulás, a fontos feladatok elvégzése meg kell előzze a két egyház egyesítését. Az erdélyi testvéreknek látniuk kell, hogy magunkra is képesek vagyunk eredmények felmutatására, illetve sikeresen megoldjuk feladatainkat.

Az egyháznak, sok egyéb mellett, szüksége van:

·         stratégiára

A halogatott feladatoknak az elvégzéséhez már most hozzákezdhetünk és az új egyházvezetés senkit nem zárhat ki ebből a munkából.

5.7.      Ellehetetlenül a kolozsvári egyházi központ

Bízunk abban, hogy Erdélyben megoldottak már sok komoly problémát és lesz megfelelő hozzáértés, hogy elvégezzék egyházmentő munkájukat.

Sok kérdés felmerül a zsinati tagok részéről, melyek megválaszolását fontosnak és szükségesnek tartják, ezért ezúton is megnyugtatom én is a közvéleményt, hogy a magam részéről felelősen csakis úgy döntök, hogy azzal a lehető legkörültekintőbb megoldások és döntések születhessenek, amelyek az unitáriusok összességének a támogatását bírják, de azzal a ráadással, hogy kikértem gyülekezetem megfontolt véleményét az üggyel kapcsolatosan.

Mindent megteszek, hogy megfelelőképpen értesítsem és tájékoztassam testvéreimet arról, hogy engem nemes szándék és jóakarat vezet, amikor egyetértek azokkal, akik nem is tesznek fel hasonló kérdést, hogy van-e szükségük az erdélyi, unitárius szellemiségre? A Zsinat nem adhat felhatalmazást az Elnökségnek, hogy az egyesüléssel kapcsolatos részleteket és a menetrendet az Erdélyi Unitárius Egyház erre illetékes képviselőivel közösen kidolgozza, hanem azt egy, a Zsinat által megválasztott, teljes mértékben felelős, szakértelemmel felruházott Bizottságra bízza, azt megtárgyalásra és döntésre megküldi az egyházközségeknek, majd végső jóváhagyásra egy újabb zsinati ülés elé terjessze.

A fentiekre való tekintettel a főtisztelendő Zsinat elé az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő.

6.         Határozati javaslat

A Zsinat, mint a Magyarországi Unitárius Egyház legfőbb törvényhozó szerve (Alaptörvény 120. §), kizárólagos törvényalkotási és –módosítási jogával élve (6.§),  a Főtisztelendő Rázmány Csaba püspök úr halálával megüresedett püspöki tisztség betöltésével kapcsolatban az alábbiak szerint határozzon:

1). Az Alaptörvény 160.§ (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Zsinat tudomásul veszi, hogy a püspök halálát követő három hónapon belül nem intézkedett az Elnökség, valamint az Egyházi Képviselő Tanács (EKT) és mulasztást követve el, nem hívta össze a püspökválasztó rendkívüli zsinatot. A Zsinat - mint a legfelsőbb felügyeleti és ellenőrzési jogosítványok birtokosa -  az EKT-t a mulasztás vétsége alól fel nem menti, valamint minden további, ezzel kapcsolatos jogorvoslatot követel, illetve vizsgálat  lehetőségét fenntartja.

2). Tekintettel a 2011. évi rendes és teljes tisztújítás időpontjára, a testület  rendelje el rendkívüli püspökválasztó zsinati ülést és.

A Magyarországi Unitárius Egyház Zsinata az Egyházi Képviselő Tanács 2009. november 7-én hozott döntésével kapcsolatban az alábbi határozatot hozza:

1.).         A Zsinat az EKT határozatát megsemmisíti arra való hivatkozással, hogy az nem megfelelőképpen és szabályszerűen lett előterjesztve.

2.).         A Zsinat vizsgálja felül az Elnökség önkényes és szabálytalan lépéseit, illetve felelősségük terhének bebizonyosodása esetén szólítsa fel mandátumuk visszaadására.

3).          Az újonnan megválasztott Bizottság meghatározott időszakonként tájékoztassa az Egyházi Képviselő Tanácsot az egyesülés megvalósításának folyamatáról és eredményeiről. Az új Elnökség az Erdélyi Unitárius Egyház képviselőivel közösen kidolgozott, év közben elkészült tartalmakat jóváhagyás céljából terjessze az Egyházi Képviselő Tanács elé.

4.)          A Bizottság az egyesülés megvalósítására vonatkozó részletes és végleges javaslatot, illetve az arra irányuló konkrét határozatokat, illetve jóváhagyandó dokumentumokat terjessze az egyházközségek elé, majd azok döntéseivel együtt az EK Tanács elé. Az E K Tanács pedig határozza meg a rendkívüli Zsinat összehívásának idejét és tegye meg a szükséges intézkedéseket a végleges döntés meghozatala érdekében.

5).          Debreceni határozat figyelembe vétele.

Debrecen, 2010. január 25.

Elekes Botond főgondnok előterjesztése alapján:

 

 

Pap Gy. László lelkész

 

 

Főtisztelendő

 

MUE ELNÖKSÉG!

 

Magyarországi Unitárius Egyház ZSINATA!

 

 

Hivatkozással az egyházközség Presbitériumának 2009 / 8 / 50. Hat., valamint a 2010 / 1 / 10. Hat.-ra. Tisztelettel jelentjük és kérjük a következőket:

1). Tudomásunkra jutott, hogy Egyházunk jelenlegi Vezetősége sok lelkesedéssel törekszik az EUE és a MUE egységének megteremtésére, melyet magunk is hasonlóképpen, szeretettel fogadunk, de igen fontosnak tartjuk sok olyan tényező figyelembe vételét, melyek elmaradása, vagy éppen mellőzése esetén ellenkező eredményekre jutunk, mint azt reméljük ebben a pillanatban. Éppen ennek elkerülése végett, alapos megfontolást követően, felelős ügyintézésre kérjük a Főt. Zsinatot is.

2). Gyülekezetünkben többször is kihangsúlyozást nyert az elvi „igen” kimondása az egyesülésre, de az a felfogás győzedelmeskedett, hogy erre nincs is szükség, hiszen adminisztratívan leváltunk ugyan az Erdélyi Unitárius Egyház testéről, de szellemileg soha.

3). Az egyesítés testileg-lelkileg komoly feladatok elé állítják azokat, akiket majd a Zsinat megbíz ezzel a feladattal. Egyházközségünk Presbitériuma és Közgyűlése azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul a 2010. február 6.-ra tervezett Zsinathoz, hogy felelőssége teljes tudatában hozzon végső döntést az említett üggyel kapcsolatosan.

Ennek érdekében tisztelettel csatoljuk jelen kérésünkhöz egyházközségünk Közgyűlésének határozati javaslatát az alábbiak szerint:

„A Debreceni Unitárius Egyházközség 2009. december 13.-án tartott presbiteri gyűlésének kezdeményezésére, 2010. január 10.-én döntést hozott a MUE és EUE egyesítésének tárgyában, mely rendjén azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul a Magyarországi Unitárius Egyház Főtisztelendő Zsinatához, hogy az említett kérdésben alaposan megfontolt és megfelelő, bizottsági munkával, szakértők bevonása és állandó tájékoztatás mellett végezze el az egyesüléssel járó jogi és adminisztrációs feladatokat, majd azokat jóváhagyás végett küldje meg az egyházközségeknek, illetve jogerős Zsinat hozzon végleges döntést.”

Debrecen, 2010. január 13.-án.

 

Az egyházközség nevében atyafiságos tisztelettel:

 

 

 

 

 

 

Dr. Hodossi Sándor gondnok

Pap Gy. László lelkész

 

ELŐTERJESZTÉS  

ÉS HATÁROZATI JAVASLAT

(KIEGÉSZÍTÉS, REFLEKTÁLÁS, CÁFOLAT

Sándor Gy. Mátyás, győri unitárius lelkész, zsinati tag 
 

Mottó:  „Mert bármely rövid az ember földi élete, és bármely hosszú és gyötrelmes legyen az igazságnak útja: senkinek sem áll jogában azt önhatalmúlag, mellékösvényeken keresni.

(…) Mert az igazság elfordul attól, aki igazságtalanul igyekszik hozzá, mert a jogot csak joggal, az üdvösséget alázattal lehet megnyerni.”

- Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja -)  

a Magyarországi Unitárius Egyház Zsinatának 2010. február 6-i ülésére  
 

2010. január 20.

2010-01-22  

1.  Előzmények

 

Főtisztelendő  Rázmány Csaba hivatalban levő püspök úr halála miatt megüresedett a Magyarországi Unitárius Egyház püspöki széke. A hivatalban levő főgondnok, főjegyző és főgondnok-helyettes mandátuma 2011. áprilisáig terjed.

Az Egyházi Képviselő Tanács (EKT) 2009. november 7-i ülésén az alábbi határozat született: 

Mi, a Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Képviselő  Tanácsának tagjai, a magyarországi unitárius közösség felelősen gondolkodó választott elöljárói, arról határoztunk, hogy az Erdélyi Unitárius Egyházzal közösen legkésőbb 2010. október 31-ig létrehozzuk a Magyarországon és Erdélyben élő magyar unitáriusok teljességét összefogó Magyar Unitárius Egyház elnevezésű intézményt. Határozatunk meghozatalakor figyelembe vettük egyházunk és hitéletünk közel négy és fél évszázados múltját, a kárpát-medencei magyar unitarizmus egységének eszményét, illetve a Magyarországon élő unitáriusok rövid és hosszú távú érdekeit. Közös célunk megvalósításával a magunk részéről végképp fel kívánjuk számolni az idegen hatalmak által a magyar nemzeti közösségünkre mért trianoni diktátumot, annak minden következményével.

A MUE Alaptörvényének 160.§ /5/ foglaltak szerint 2010 február 6-ra összehívott Zsinatnak javasoljuk, hogy erősítse meg döntésünket és véglegesítse a Magyar Unitárius Egyház létrehozásának végleges menetrendjét. 

160.&./5/ Ha az EKT megállapítja, hogy a püspök elháríthatatlan akadály, lemondás, vagy elhalálozás miatt teendőit nem látja el, 3 hónapon belül össze kell hívnia a püspökválasztó rendkívüli zsinatot.

A jelen előterjesztés célja, hogy a zsinati tanácsosok számára részletes tájékoztatást adjon az EKT által javasolt, a Magyar Unitárius Egyház létrehozására vonatkozó határozat megerősítésével kapcsolatos felelős döntés meghozatalához.

A részletes tájékoztatás félrevezető, ha nem tárjuk fel a zsinati tagok előtt, hogy a kiemelt határozat ellen az EKT 11 tagja felfolyamodással élt és mivel az előterjesztés nem jogszerűen, az Alaptörvény szerint történt, gyakorlatilag semmisnek tekinthető. 

Érdemes megvizsgálni, hogy a jelzett határozat mennyiben teljesíti a hivatkozási alapnak tekintett egyházi törvény paragrafusát. Egyszerű a válasz: semmiben. Az EKT kötelessége a püspökválasztó zsinat kiírása lett volna és nem az egyházak egyesítésének szándéknyilatkozati kinyilvánítása.

Érdekes az is, hogy a három oldalas főgondnoki-főjegyzői beadvány november 7-i reggelén került az EKT asztalára így nem volt mód annak érdemi megvitatására. A kierőszakolt nyílt szavazás

(szomorú, hogy a főgondnok úr folyamatosan megsérti azt az Alaptörvényt, amelyre felesküdött, és amely alapján a MUE megbonthatatlan egységét, működését és fejlődését kellene, hogy szolgálja) az egységesülési szándékot megszavazta ugyan, de annak módszertani kidolgozását, külön bizottság megalakítását, a zsinat hatáskörébe utalta. 

Ki kell hangsúlyozni, hogy senki nem szavazott az egyesülés ellen, ezért senkit nem lehet és nem kell elmarasztalni. Az azóta folyó főgondnok-főjegyzői kommunikáció rendkívül álságos és borzasztó károkat okoz. Mindannyian azt szeretnénk, hogy kidolgozott megfontoltsággal hajtsuk végre ezt a lépést a valóban jobb együttműködés és hittestvéri szeretet jegyében. 

A püspökválasztás és egyházegyesítés kérdését külön kell választani. 

A hatályos alaptörvényt be kell tartani és tartatni.

2.  A Magyar Unitárius Egyház tervezett létrehozásának és működésének rövid bemutatása

 

A kárpát-medencei magyar unitáriusok egysége a Magyar Unitárius Egyház létrehozásával történik meg. Jogilag a jelenleg is létező két, Magyarországon és Romániában bejegyzett egyház nevének Magyar Unitárius Egyházra történő módosításával és új, egységes Alaptörvény elfogadásával valósul meg.

A szándék nemes és támogatandó. A két egyház kialakult függetlenségét, jogrendjét megőrizve és megerősítve életre kell hívni a Magyar Unitárius Egyházat, melynek tagjai a Magyarországi Unitárius Egyház (továbbiakban MUE) és az Erdélyi Unitárius Egyház (továbbiakban EUE).

Református hittestvéreink húsz évig dolgoztak az egységesülés kivitelezésén és jobb megoldást ők sem találtak, mint az önálló püspöki intézmények megtartását egy „Generál Konventen” belül.

A magyarországi egyházrész, azok egyházközségei, az egyesített egyház az elkövetkező időszakban részletesen kidolgozott jogállású autonóm szervezeti egységeként integrálódik az egységes szervezetbe. (Az integráció különálló részeknek valamely nagyobb egészbe való beilleszkedése, beolvadása, egységesülése.) A magyarországi egyházrész az erdélyi egyházkörökhöz hasonlóan képviseleti jogot, azaz létszámarányos képviseletet szerez az egységes egyház döntéshozó és törvényalkotó testületeiben (Elnökség, Egyházi Képviselő Tanács, Főtanács, Zsinat). Ebben az értelemben az integráció sajnos egy előnytelen beolvadás, ahol a magyarországi rész elveszti súlyát és érdekérvényesítő képességét. Tekintettel arra, hogy a magyarországi szervezeti egység a Magyar Köztársaság jogrendje alapján működik, a Magyar Unitárius Egyház magyarországi egyházrészét összefogó szervezeti egysége az erdélyi egyházkörökénél nagyobb szervezeti és teljes vagyoni-gazdasági-pénzügyi autonómiával fog rendelkezni. Erre tökéletesen alkalmas a mostani szervezeti egység, mint MUE – élén a püspökséggel. A Magyar Unitárius Egyház első teljes tisztújításakor bármely magyarországi lelkész és világi jelöltetheti magát az egyház bármely tisztségére (a részleteket az új Alaptörvény fogja szabályozni). Ez szépen hangzik, de minden realitást nélkülöz, ugyanis az EUE 55. 000-es hívő közösségével mintegy 2. 000 MUE tag áll szemben. Vagy más megközelítésben 150 EUE egyházközség 10 MUE egyházközséggel. 

Az autonómia egyik fő eleme, hogy a magyarországi egyházrész az egyházközségi szolgálatban lévő lelkészek közül szabadon választja meg az esperesét és köri felügyelő gondnokát (itt jegyezzük meg, hogy a két tisztség elnevezését és pontos jogállását szintén az új Alaptörvényben kell szabályozni). Gazdasági értelemben az autonómia az önálló költségvetést jelenti, valamint a magyarországi bevételekkel (SZJA 1%, állami és önkormányzati támogatás, hívek adományai és minden más bevétellel) szabadon gazdálkodik. A magyarországi ingatlanok a Magyarországon egyházként bejegyzett Magyar Unitárius Egyház tulajdonában maradnak, de más magyarországi keresztény egyházak, illetve az erdélyi unitáriusok gyakorlatához hasonlóan, amennyiben az egyházközségek a későbbiekben az egyház származtatott jogi személyeivé válnak, jogosultak lesznek ingatlan tulajdont szerezni. A nem egyházi célokat szolgáló ingatlanok (iroda- és üzlethelyiségek, bérbe-adható lakások) továbbra is közös tulajdonban maradnak és annak hasznai az egyházközségek között létszámarányosan, illetve rászorultság alapján kerülnek felosztásra, annak érdekében, hogy valamennyi egyházközség gazdaságilag önfenntartóvá válhasson.

A mostani állapothoz képest a fenti elképzelés is visszalépés. Költségvetési törvényt kell alkotni, amely leszabályozza a gazdasági kérdéseket. Sokkal értelmesebb volna, ha az Alaptörvényben rögzítésre kerülne, hogy a hívek által felajánlott 1%, egyházközségi létszámarány alapján kerüljön vissza az egyházközségekhez és a kiegészítő támogatásból oldják meg a lelkészek bérét, valamint az egyházi központ finanszírozását. Ez rákényszerítene mindannyiunkat, hogy végrehajtsuk azt a szórványracionalizálást, ami évek óta várat magára, megszüntetné és megakadályozná a „gesztusegyházközségek” életrehívását és fenntartását. Törvénybe kellene iktatni, hogy önálló egyházközség csak az lehet, amelyik legalább 300 taggal illetve egyházfenntartóval rendelkezik. Ez lehetővé tenné, hogy mint jogi személy is megfeleljen az állami és közigazgatási törvényeknek és elvárásoknak. Végre elgondolkoznánk azon, hogy a püspökség, mint intézmény miért emészti föl egyházi költségvetésünknek több mint 50%-át, miért nem működik kellő hatékonysággal stb.

Az SZJA 1%-os felajánlások gyűjtése továbbra is központilag, egy technikai számon (a jelenleg meglévő 0200 számon) történik. Az SZJA 1%-os bevételből valamennyi egyházközség az új Alaptörvényben és a magyarországi egyházrész szabályzataiban (különös tekintettel az egyházrész szervezeti és működési szabályzatára) rögzített módon és arányban, a fenti elvek alapján fog részesülni. Ez továbbra is részrehajlást, függőséget és kiszolgáltatottságot eredményezne.

Az egyesülés minden jogi, gazdasági, egyházkormányzási kérdését, valamint időrendjét az erdélyi és magyarországi egyház vezetői és a hívek közül bevont szakértői útján véglegesíti, annak érdekében, hogy az egyesülés zökkenőmentesen és eredményesen megvalósuljon, legkésőbb 2010. december 31-ig. Valóban, mindenek előtt a Zsinatnak létre kell hoznia azt a bizottságot, amely ebben a kérdésben felelősségteljesen eljárhat. A bizottságot öttagúnak képzelném el. Köztük feltétlenül kellene lennie egy lelkésznek, egy jogásznak, egy gazdasági szakembernek.

A részleteiben kidolgozott új Alaptörvényt és az egyesüléshez szükséges további dokumentumokat a két egyház, azok utolsó önálló zsinatán hagyják jóvá. Az egyesüléssel létrejött Magyar Unitárius Egyház első ünnepi zsinatában és minden további hatóságában már a magyarországi egyházrész is képviselteti magát.

3.  A Magyar Unitárius Egyház létrehozásának célja, indoklása és időszerűsége

 
 

A Magyar Unitárius Egyház létrehozásának célja kettős. Érzelmi oldalról az új egyház létrehozásával helyreáll a kárpát-medencei unitáriusoknak a hívek döntő többsége által óhajtott történelmi egysége, melynek több évszázados hagyományát a Trianoni békediktátum és a kommunista diktatúrák magyarországi és romániai hatalomra jutása szakította meg. Az egyesülés gondolata, vágya minden jóérzésű erdélyi és magyarországi unitárius hívőben elsősorban az együvé tartozást és a testvéri összefogás érzését jelenti, tehát érzelmi jellegű.

A javasolt egyesülés egy szétszakított család vagy két testvéri közösség egyesítéséhez hasonlítható, ahol minden racionális, anyagi vagy hatalmi kérdést megelőz az érzelmi szempont. Példaként említhető a két német állam egyesítése, amely, mint később kiderült, számos negatív, főként gazdasági következménnyel járt, de a felelős közvéleményben soha nem merült fel, hogy az uniót mégsem kellett volna megvalósítani. Még annak ellenére sem, hogy a német unió első évtizedei a lakosság többségének nehezebb életkörülményeket biztosított. Hosszabb távon a német egység a gazdaságot is erősíteni fogja, megnő az egységesült állam mozgástere stb.

Az egyház az azonos hitelveket valló személyek szeretetközössége és nem gazdasági társaság. Ezért a hívek szívből és testvéri szeretetből eredő akarata a legfontosabb szempont, ami túlmutat minden egyéb megfontoláson, még akkor is, ha az utóbbiak vizsgálata értelemszerűen szükséges. Ezek tudatosítása azért lényeges, mert az esetleges akadályok, hátrányos következmények kiküszöbölhetőek gondos előkészítéssel és megfelelő jogi, szervezeti megoldások kidolgozásával.

A fent leírtak megvalósításához nem értem miért van szükség a MUE intézményi kereteinek teljes felszámolására. Sokkal gyümölcsözőbb volna, ha a mostani keretek reformját végeznénk el és tartalommal töltenénk meg a kiüresedett vagy kiüresített intézményi formáinkat (egyházközségek, egyletek, püspökség, bizottságok stb.)

Úgy gondoljuk, hogy a Magyarországi Unitárius Egyház (MUE) betöltötte szerepét és küldetését. A MUE önálló egyházként történő további fenntartása mára pusztán egy túlhaladott és az unitarizmus kihívásaira korszerűen válaszolni nem képes rendszer további életben tartását jelentené. Az egyesülésre megérett az idő. Európában olyan mélyreható politikai változások mentek végbe, amelyek soha vissza nem térő lehetőséget nyújtanak az egység helyreállítására. Magyarország és Románia az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Románia hamarosan csatlakozik a Schengeni Egyezményhez, amely teljesen akadálymentes átjárhatóságot biztosít Magyarország és Románia közös határain. Bár az időpont még kérdéses, de 5-10 éven belül mindkét tagállamban várhatóan bevezetik az eurót, mint közös pénznemet. Lózungok, lózungok, lózungok… konkrétumok helyett.

Ugyanakkor nem várható, hogy a Magyar Köztársaságban és Romániában belátható  időn belül egységessé válik a jogrendszer, azaz mindkét ország jelenlegi politikai határai változatlanul fennmaradnak. Ezért az új Magyar Unitárius Egyház magyarországi egyházrésze továbbra is nagyfokú, a későbbiekben leírt, autonómiával, kell, hogy rendelkezzen. Már megvan a MUE keretében. 

Mint minden önként vállalt egyesülés, a kárpát-medencei unitárius egység helyreállítása is, energiákat szabadít fel, lendületet ad, lehetőségeket teremt az egyesült szervezet számára. Példa erre a két Németország egyesülése a vasfüggöny lebontása után. 

A magyar unitáriusok uniójának eszménye Magyarországon sem előzmények nélküli: hazánkban korábban és jelenleg is több olyan bejegyzett keresztény egyház működik, mely egy más országban működő egyháznak integráns része és annak egyházi vezetője más ország állampolgára (például a román és szerb ortodox egyházak), amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint bármely más magyarországi egyház. Református testvéreink a 2009. évben megvalósított, a kárpát-medencei egyházrészek egyesülésével nemzetpolitikai tettet vittek véghez, mellyel példát mutattak számunkra, unitáriusok számára is. Valóban nekünk is ezt a példát kellene követnünk és a már kialakult státuszunkat nem szabadna feladnunk.

Az egyesülés racionális érveinek meghatározásakor célszerű megvizsgálni, hogy milyen céljai vannak a magyarországi unitáriusoknak és azok elérését várhatóan milyen mértékben támogatja vagy hátráltatja a javasolt egyesülés. 

Be kell ismernünk, hogy az elmúlt évtizedek hiányosságait és mulasztásait nem fogja önmagában megoldani az egyesülés, de a megújulás számára nagyszerű feltételeket teremt. Véleményünk szerint nemcsak Magyarországon, de Erdélyben is megújulásra van szükség. Az egyesítést követően együttesen kezdhetünk hozzá egyházunk megújításához.  

Ha a teljesség igénye nélkül is, de megkíséreljük azon célokat felsorolni, amelyekben minden unitárius testvérünk egyetért: 

1.  Isten országának építése, a jézusi tanítások megélése és hirdetése;

2.  Az unitárius hit- és eszmerendszer minél szélesebb körű megismertetése;

3.  A hitéleti tevékenység fejlesztése, színvonalának javítása;

4.  A hívek számának gyarapítása belső és külső misszióval;

5.  Az unitárius egyház társadalmi szerepének és elismerésének erősítése (történelmi egyház);

6.  Egyházkormányzás megújítása, szervezet fejlesztése;

7.  Unitárius szellemiségű és fenntartású intézmények (oktatási, szociális és karitatív) létrehozása és működtetése;

8.  A célok megvalósításához szükséges szellemi és anyagi feltételek biztosítása.

 

A jelen előterjesztés  aláírói tiszta lelkiismerettel valljuk, hogy valamennyi fenti cél elérésének lehetőségére pozitív hatást fog gyakorolni az egyesülés. Az 1. és 2. számú cél egyházunk alapvető

célja, melyeknek külön, az egyesüléssel való összefüggésben történő  kifejtésére nincs szükség. 

Mindezt most is kötelességünk megtenni. „Egy rommá lőtt csatatéren nem nagy élvezet kitűzni a győzelmi lobogót.” Biztos vagyok benne, hogy az EUE nem ezt akarja.

1.  Hitéleti tevékenység fejlesztése, színvonalának javítása

1.  Megoldódik a magyarországi egyházközségek lelkész utánpótlása

 

Mint ismeretes, csak az elmúlt évben három lelkészi tisztség vált betöltetlenné, egy esetben lemondás, két esetben (Rázmány Csaba és Kelemen Miklós) sajnálatos elhalálozás miatt. Több lelkészünk kerül egyre közelebb a nyugdíjkorhatárhoz, mely a következő 5-10 évben további igényt fog jelenteni a megüresedett tisztségek betöltésére.

A magyarországi egyházrész nem rendelkezik lelkészképzéssel és ösztöndíjas magyarországi fiatalok sem tanulnak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Az elmúlt húsz évben – egy eset kivételével - a Magyarországi Unitárius Egyház csak Erdélyből áttelepült lelkészekkel tudta feladatát ellátni, a lelkészutánpótlást biztosítani, néhány esetben kisebb-nagyobb konfliktusba kerülve ezzel az erdélyi egyházvezetéssel. Erdélyben is kialakult a lelkészhiány, ezért a korábbi gyakorlat folytatása nem járható út. 

Az egységes egyház létrejöttével lehetővé válik, hogy megüresedés esetén, amennyiben meghívással vagy pályázattal nem biztosítható  lelkész az egyházközségek számára, a püspök a végzős teológusok közül kirendeljen lelkészt a magyarországi egyházközségekbe is. Ha egy egységes egyházon belül bármely lelkész egy másik egyházközségben nyer el lelkészi megbízatást, az nem fog feszültséget okozni az erdélyi és magyarországi egyházi vezetők között. 

Természetesen a jövőben is feladatunk lesz magyarországi fiatalok kolozsvári teológiai tanulmányainak ösztönzése és támogatása, hogy a magyarországi egyházrész is hozzájáruljon a lelkész utánpótlás biztosításához. 

A kialakult helyzet leginkább a mindenkori egyházvezetésen kérhető számon. Akkor, amikor még a 90-es években, az Alaptörvényben (46.&) rögzítették a lelkészi munka és oklevél megszerzésének feltételeit tönkretették annak lehetőségét, hogy Magyarországon is utánpótlás képződjön. 1992-ben fejeztem be tanulmányaimat az Evangélikus Teológiai Akadémián, ahol akkor négy unitárius hallgató is lelkesen készült a lelkészi szolgálatra. A 46. paragrafus kizárólagossága miatt vagy átléptek más egyház szolgálatába vagy nem fejezték be tanulmányaikat. Ezen biztos, hogy változtatni kell. 

Az, hogy január óta Pestszentlőrincen nincs lelkész, az összetett kérdés. Felelős a MUE és az EUE vezetése is. Az együvétartozás erősítésének lehetőségével nem tudtak vagy nem akartak élni.

2.  Lelkészek továbbképzése és tudományos tevékenységük intézményi háttere

 

A Protestáns Teológiai Intézet, illetve az erdélyi Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége által szervezett továbbképzések minden Magyarországon szolgáló lelkész számára elérhetővé válik. A programokon és a szakmai műhelyekben való részvétel a hittudományi, módszertani és egyéb kérdésekben felmerülő válaszok kidolgozásában és annak egységes átvételében és gyakorlásában ad lehetőséget a Magyarországon szolgáló lelkészeknek. Így biztosítható, hogy a magyar unitáriusok közös „nyelven” beszéljenek.

Létre kell hozni egy olyan keretet (a Teológiai Műhelynek nincs működési szabályzata!) és biztosítani az anyagi hátteret, hogy a Magyarországon szolgáló lelkészek is részt vehessenek ezeken a képzéseken. Lehetővé kell tenni, hogy a más felekezetű, magyarországi teológiai intézmények kínálta alkalmakat is ki tudjuk használni.

3.  Az ifjúság hitéleti, valláserkölcsi nevelésének kérdése

 

Az elmúlt ötven év minden erőfeszítése ellenére Magyarországon nem tudtuk elindítani és életben tartani a fiatal generációt összefogó unitárius ifjúsági mozgalmat. Ezzel szemben az erdélyi fiatalokat tömörítő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Erdély egyik legjobban és legeredményesebben működő ifjúsági szervezete. A Magyar Unitárius Egyház létrejöttével az ODFIE „munkaterülete” azonnali hatállyal kiterjed Magyarországra is. Azt gondoljuk, hogy a fiatal unitáriusokkal való törődés, az egyházba való integrálásuk és megtartásuk az unitárius jövő záloga. Amennyiben ezt nem tudjuk megoldani, akkor nem lesz utánpótlás, akkor templomaink szépen felújított skanzenekké válnak.

A magyarországi társintézmény létrehozására sohasem volt központi akarat. A mindenkori egyházvezetés félt (?!) az ifjúságtól. Fájó, hogy a legtöbb EKT ülésen még 100. 000 forintot is sajnáltak egy-egy csírátbontó kezdeményezés támogatására. Legtehetségesebb ifjúsági lelkészünk (Szász Adrienne)  lemondott. Egyetlen unitárius és ifjúságunkat összefogó kántorunkat (Vadady Attila) álságos perekkel és meghurcolással elüldözték az egyházból. Sem dalárda …, sem színjátszókör …, sem kirándulás …. Stb.

2.  A hívek számának gyarapítása belső  és külső misszióval

 

Bár kétségtelen tény, hogy a hívek száma önmagában nem határozza meg az adott hitrendszer, vallás minőségét, értékét, ugyanakkor a felekezethez tartozó hívek alacsony száma kedvezőtlenül hat a társadalmi megítélésre, az érdekérvényesítő tevékenységre, valamint az egyház önfenntartó képességére. Bizonyos létszám alatt, az adott felekezetnek szembe kell néznie a marginalizálódás és az elmúlás veszélyeivel és azzal, hogy a társadalom szemében szektának fogják minősíteni.

Emellett ki kell jelentenünk, hogy unitárius hitünk értékeit nem szabad saját tulajdonunknak tekinteni. Feladatunk és kötelességünk értékeink (keresztény, szabadelvű, magyar alapítású, presbiteriánus) minél szélesebb körű megismertetése a magyar társadalommal, annak érdekében, hogy minél többen térjenek át unitárius hitre. 

Egyházunk szórványosodása és a hívek létszámának csökkenése csak az eddigieknél lényegesen aktívabb belső és külső missziós tevékenységet kell folytatnia és növelni a családlátogatások számát.

Kedves főgondnok úr! Ha Ön betartaná és tartatná a Szervezeti Szabályzatot, akkor tudná, hogy hol és milyen problémákkal küszködnek az egyházközségek. Sajnálom, hogy az öt év alatt sem Önnek, sem más „elöljárónak” eszébe nem jutott az Alaptörvénynek eleget téve meglátogatni az egyházközségeket, vagy csak úgy, mint ember az embert. Azt sem tudta, tudja, hogy merre nyílik egy-egy egyházközség „kapufélfája”. A szórványgondozásra több mint tíz éve évi 200. 000 forintot rendel ki és a saját gépkocsival közlekedő lelkészeknek nem téríti meg az útiköltségeket. Ön nem segítette, inkább gátolta az eredményes missziós munka kibontakozását.

3.  Belső  missziós tevékenység szakmai és humán támogatása

 

A társadalmi-gazdasági változások következtében a szórványosodás megállíthatatlan folyamat mind Magyarországon, mind Erdélyben. Magyarországon a 2001. évi népszámlálás alkalmával mindössze 6. 500 személy vallotta magát unitáriusnak, holott becslés alapján (ha csak az Erdélyből áttelepültek számát tekintjük) az unitáriusok száma mintegy 15-20 ezerre tehető. Az egyházunkkal rendszeres kapcsolatban lévő hívek száma pedig (az egyházközségek nyilvántartása szerint) mindössze 3. 000-3. 500 főre tehető. Ez is mutatja, hogy óriási lehetőségeink és feladataink vannak a belső misszió kiterjesztésében. Erdélyben a szórványgondozás, a hívek felkutatása több éve tartó folyamat, melynek során jelentős tapasztalat halmozódott fel. Az egyesüléssel megvalósulhat az erdélyi tapasztalatok, az alkalmazott módszerek átadása és lehetőség lesz arra is, hogy a szórvány munkában járatos lelkészek, világiak a magyarországi munkába személyesen is bekapcsolódjanak.

Az erdélyi tapasztalatok beszédes cikkét olvastuk az Unitárius Közlöny (2009/9) szeptemberi számában. Reméljük nem et kívánják Magyarországra is importálni. Idézek az EUE EKT általános jelentéséből: „Szórványaink száma 141, 22-vel kevesebb, mint 2007-ben, és 70-el kevesebb, mint 1996-ban… A 141 szórványból 60 bevallottan gondozatlan maradt, ami 42,55%-os gondozatlanságot jelent. A gondozott 81 szórvány közül csak 24 szórványt gondoztak szervezetten (29,63%), míg 57 szórvány (70,37%) csak alkalmi gondozásban részesült.” Idézet ugyaninnen: „Egyházunk összlélekszáma 2008.december 31-én 55.690, ami azt jelenti, hogy egyházunk lélekszáma az eltelt hét esztendőben 11.156-al apadt.”

A 2010 februári Zsinatra a Lelkészi Jelentésekből elkészített főjegyzői  összesítés a 2007 évi adatokkal a következő Magyarországi lélekszámot mutatja: Budapesti Unitárius Egyházközség (621), Bartók Béla Egyházközség (nincs adat), Pestszentlőrinci Egyházközség (nincs adat), Füzesgyarmat (149), Debrecen (107), Duna Tisza köze (29), Miskolc (44), Hódmezővásárhely (141), Győr (452), Kocsord (248), Pécs (230).

A tények, azok tények. Tennivaló akad bőven.

4.  Az Erdélyből áttelepült unitárius hívek lelki gondozásának megoldása, bevonásuk az egyházi életbe

Évek óta gondot jelent, hogy a Magyarországra áttelepült hívek lelki gondozása nem megfelelő. Sokszor fellelésük sem történik meg. Ennek egyik oka, hogy nem ismerjük az áttelepült unitáriusok tartózkodási helyét, így családlátogatásra sincs mód. Az egységes egyház létrejöttével intézményessé, folyamatossá válik az egyházközségek közötti információcsere, mely javítja belső misszió hatékonyságát, lehetővé válik a kallódó hívek felkutatása és egyházunkba történő bevonása.

2007-ben az Erdélyből átküldött címlisták 90%-ban pontatlanok, használhatatlanok voltak.

5.  Az unitárius egyh1áz társadalmi szerepének és elismerésének erősítése (történelmi egyház)

 

Az Erdélyi Unitárius Egyház Erdélyben a reformátusok és a katolikusok mellett a harmadik történelmi egyház, ezért Magyarország Köztársasági Elnök meghívására a mindenkori unitárius püspök képviseli egyházunkat az egyházvezetők számára rendezett fogadáson. Több más magyar állami szerv is rendszeresen meghívja az Erdélyi Unitárius Egyház püspökét, annak ellenére, hogy az Erdélyben élő másfél millió magyarnak mindössze 5%-át teszik ki az unitáriusok. Ugyanakkor a Magyarországi Unitárius Egyház, különösen az utóbbi időben, egyre kevesebb magas szintű találkozóra és jelentős eseményre kap meghívást. Nyilvánvaló, hogy az Erdélyi Unitárius Egyház, nemzetpolitikai súlya messze meghaladja annak létszámából adódó súlyát. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Köztársaság állami vezetői és hivatalai előtt, az egyesített Magyar Unitárius Egyház püspöke és főgondnokai, közel százezer magyar unitárius képviseletében sokkal nagyobb súllyal fogják képviselni a kárpát-medencei unitáriusokat, köztük a magyarországiakat, és erőteljesebben tudják érvényesíteni  az egyház érdekeit. Az egyesüléssel a magyar unitáriusok Magyarországon de facto történelmi egyházzá lépnének elő és az öt legnagyobb létszámú keresztény gyülekezet egyikévé válnának. 

Az egyházi képviseletre a püspök jogosult mindkét országban, ugyanakkor távolléte esetén Magyarországon a magyarországi egyházrész főjegyzője (nyilván, ezt a kérdést is az új Alaptörvényben kell majd szabályozni), Erdélyben pedig az erdélyi egyházrész főjegyzője helyettesíti. Ezért nem állja meg helyét az az állítás, hogy a magyarországi egyházrész veszítene eddigi elismertségéből, amiatt, hogy nincs önálló püspöke.

Örvendetes és nagyszerű, hogy ilyen megbecsültségnek örvend az EUE és szomorú, hogy a magyarországi rész nincs méltó módon képviselve. Ez nagymértékben elhunyt püspökünk sajnálatos betegségének, a főjegyző úr távollétének is tulajdonítható. Dolgozzunk azon, hogy ez megváltozzon. Én azonban egy majdani főjegyzőségért sem tenném tönkre azt az egyházat, melynek bizalma az egyik legmagasabb egyházi tisztséget ruházta rám, és amelynek alaptörvényére felesküdtem.

6.  Egyházkormányzás megújítása, szervezet fejlesztése

 

Mind Erdélyben, mind Magyarországon szükséges az egyházkormányzás megújítása, a döntési kompetenciák felülvizsgálata, annak érdekében, hogy működési rendünk és szervezetünk megfeleljen a kor elvárásainak és biztosítsa a tartalmi megújulást. Ez a mondat teljes mértékben lefedi azt, amit én is szeretnék. Többször hangsúlyoztam, hogy a rendszer egészét kell megreformálni és nem személyekben, hanem elvekben kell gondolkozni. Teljesen korszerűsíteni kell a Szervezeti Szabályzatot, de addig be kell tartani a mostanit, mert ez a garancia a majdani betartása és betartatására is. Konkrét javaslatokra van szükség, ami tisztázza az alá és mellérendelési viszonyokat, helyreállítja több százéves zsinatpresbiteri jellegünket. Például az EKT tagságát a következőképpen kellene átalakítani:

EKT = Lelkészek Tanácsa + Gondnokok Tanácsa + Működő Egyletek (akik mögött hívek, tagok vannak)

Lelkészek Tanácsa = minden egyházközség lelkésze, közülük kell megválasztani a püspököt és főjegyzőt.

Gondnokok Tanácsa = minden egyházközség gondnoka, közülük kell megválasztania főgondnokot és helyettesét. 

A püspökség adminisztrációs-végrehajtó szerv. Tagjai (gazdasági vezető, jogtanácsos, mérlegképes könyvelő, egyházi szóvivő) tanácskozási és javaslattételi joggal hívhatók csak meg. Megengedhetetlen, hogy egy alkalmazotti, függőségi jogviszonyban álló személy több és nagyobb beleszólási joggal rendelkezhessen, mint bármely egyházközség egyházfenntartói járulékot fizető híve. 
 

Ezt a munkát  már közösen kell elvégeznünk: az új Alaptörvény kidolgozásával már a legfőbb irányokat ki lehet jelölni, az egyesülést követően át kell tekinteni minden további egyházi szabályzatot.

7.  Unitárius szellemiségű és fenntartású intézmények (oktatási, szociális és karitatív) létrehozása és működtetése

 

Ahhoz, hogy a „történelmi” jelző tartalmának eleget tegyünk, feltétlenül szükséges, hogy intézményalapítókká és fenntartókká  váljunk. Egy unitárius oktatási (például gimnázium), szociális (idősek otthona) vagy karitatív (szeretetszolgálat) intézmény létrehozásával demonstrálni tudnánk egyházunk társadalmi szerepvállalását, ami kedvezően hatna az egyház társadalmi elismertségére és elfogadottságára. Tekintettel arra, hogy erdélyi testvéreinknek évszázados tapasztalata van oktatási intézmények működtetésében, okkal várható, hogy ezeket az ismereteket rendelkezésünkre bocsátják és segítik ilyen irányú törekvéseinket.

Az egyháznak ki kell dolgoznia egy stratégiai tervet, amelyben meghatározza azokat a célokat és megvalósítandó feladatokat, amelyekhez a közeli és távoli jövőben elkíván jutni.

Pl. – a Magyarkúti Ifjúsági Centrum kiépítése

    -  a Polgárdi Idősek Otthona és Rehabilitációs Centrum kialakítása

    - Szórványcentrumok kiépítése multifunkcionális komplexumok létrehozása

    - Szórványracionalizálás (leginkább összevonás) stb.

8.  A célok megvalósításához szükséges szellemi és anyagi feltételek biztosítása

 

Az egységes egyházban szintén egyesülnek szellemi és emberi erőforrásaink, tudásunk, tapasztalatunk és kapcsolatrendszerünk. Ezáltal egyházi szinten sokkal erősebbé válnak forrásszerzési és érdekérvényesítési képességeink, melyek mind emberi erőforrás, mind anyagi értelemben megnövelik a céljaink megvalósításához szükséges erőforrásainkat. Az egyesüléssel anyagi forrásaink nemhogy nem csökkennek, hanem növekedni fognak. Semmilyen eddig rendelkezésre álló pénzügyi forrásunk (SZJA 1%, kiegészítő állami támogatás, pályázati támogatás, egyedi beruházási támogatás) nem veszik el és nem csökken az egyesítéssel.

Teljes mértékben egyetértek.

4.  Miért jó  erdélyi unitárius testvéreinknek az egyesülés?

 

Az egyesülést ellenzők részéről többször elhangzik, hogy az egyesülés a Magyarországi Unitárius Egyház Erdélyi Unitárius Egyház általi „bekebelezését”  jelenti, amivel elveszik a magyarországi unitáriusok önállósága és „lefokozódik” a magyarországi unitárius közösség. Ennek az állításnak semmi sem mond jobban ellent, mint az a tény, hogy az egyesülést nem Erdély kezdeményezte és azt sohasem sürgette vagy erőltette. Ugyanakkor az Erdélyi Unitárius Egyház számos vezetője és tisztségviselője több alkalommal jelezte, hogy a magyarországi közösség ilyen irányú kezdeményezése, döntése Erdélyben nyitott kapukra fog találni. A 2009. november 7-i EKT döntés előtt az Erdélyi Unitárius Egyház semmilyen hivatalos formában nem nyilatkozott az egyesülésről.  

Az Erdélyi Unitárius Egyház Elnöksége 2010. január 10-én Székelykeresztúron hozott határozatában üdvözölte az EKT döntését és reményét fejezte ki, hogy azt a zsinat is megerősíti, de semmilyen módon nem gyakorolt nyomást a Magyarországi Unitárius Egyház zsinatára, vezetésére. 

A Magyarországi Unitárius Egyház egyesülési szándéka és az EKT döntése az egyház szuverén döntése, mely a kárpát-medencei, és azon belül a magyarországi, unitarizmus jövőjének, megújulásának és fejlődésének érdekében tett felelős és történelmi jelentőségű döntés. 

Nyilvánvaló, hogy az erdélyi egyházrész a hívek számánál és a teljes körű intézményi háttérnél fogva sokkal többet hoz az egyesülésbe, mint a magyarországi unitáriusok, ezért az erdélyi unitáriusok szempontjából úgymond kevesebb racionális előnnyel jár az egyesülés. 

Erdélyi testvéreink számára is fontos, hogy az áttelepült hívek lelki gondozása az eddigieknél kedvezőbben alakuljon.  

Budapest, minden hibája ellenére, a magyar nemzet politikai, gazdasági és kulturális központja marad, ahogyan az történelmileg 1867-ben kialakult. Ehhez az adottsághoz nekünk unitáriusoknak is alkalmazkodnunk kell, hiszen a kárpát-medencei unitáriusok érdekérvényesítésének Budapest a legfontosabb helyszíne. 

Ezért az egyesített egyház számára mi magyarországi unitáriusok, a kialakult kapcsolatrendszerünkkel és tapasztalatunkkal, helyismeretünkkel nagyban elő fogjuk segíteni, hogy erdélyi testvéreinkkel együtt egyházunk érdekeit a legmagasabb szinten és eredményesen képviseljük, mind egyházszervezési, mind egyház-finanszírozási területen.

Magyar Unitárius Egyház = Magyarországi Unitárius Egyház a jelenlegi struktúrájával + Erdélyi Unitárius Egyház a jelenlegi struktúrájával

5.  Ellenérvek, aggályok, rémhírek az egyesülés kérdésében

 

Az egyesülés kérdésének felszínre kerülése óta különféle, jó és kevésbé jó szándékú aggályok merültek fel egyházi, egyházközségi vezetők és a hívek körében, és megfogalmazódtak ellenérvek is. Sajnos a hívek félrevezetését célzó rémhírek is megjelentek. 

Annak érdekében, hogy a jogi, gazdasági és egyházügyi kérdésekben kevésbé tájékozott testvéreink világosan lássák a helyzetet és megalapozott döntést tudjanak hozni az egyesülésről, az alábbiakban válaszolunk, reagálunk az általunk ismert ellenvéleményekre, aggályokra. 

Szeretnénk előre bocsátani, hogy az Elnökség, az EKT és a Zsinat tagjai közül többen, a saját szakterületükön, sokszor külső szakértők segítségével, részletekbe menően vizsgálták az egyesülés lehetséges változatainak megvalósíthatóságát és az alábbiakban adott válaszok az elemzéseken, javaslatokon alapulnak. 

1.  Jogi szempontból az egyesülést lehetetlen megvalósítani?

 

Létezik az egyesülésnek olyan változata, amely jogilag valóban nem kivitelezhető, mivel a két egyházrész két különálló jogrendszerben működik, tehát nem lehet egyetlen jogi személyként bejegyezni az új egyházat. Ugyanakkor bizonyítást nyert, hogy a két országban megmaradhat a két jogi személyiséggel rendelkező, törvényesen bejegyzett szervezet, melyek ugyanazon (közös) Alaptörvény szellemében működnek, ahogyan azt az egyesülés javasolt struktúrájának ismertetésében leírtuk. Ezt az álláspontot több jogász is megerősítette.

Nem értem miért jobb egy esperesség, mint egy püspökség. Miért kell átalakítani egy már létező és kipróbált jogi keretet egy bizonytalan, kockázati elemektől hemzsegő, „majd kidolgozzuk” állapotra.

2.  Az új egyházat nem fogja elismerni egyik vagy másik állam?

 

Bár a romániai jogi környezetről nem áll rendelkezésünkre kellő információ, de a magyar egyházjogot ismerve megállapítható, hogy mivel Magyarországon az egyesülés nem új egyház bejegyzését jelenti, hanem a Magyarországi Unitárius Egyház nevének és Alaptörvényének megváltoztatását, amit a bíróság, tekintettel az egyházak belső autonómiájának tiszteletben tartása miatt csak formai okokból utasíthat el (például mert az új név összetéveszthető valamely más egyházi szervezet nevével, vagy az egyházakról szóló törvényben az alapító okirat kötelező elemei között szereplő szabályok nem szerepelnek az Alaptörvényben). A bíróság egyébként konzultációs lehetőséget biztosít a szervezetek számára, amelynek keretében tisztázhatóak az esetleges vitatott kérdések.  

A Magyar Unitárius Egyházat nem kell senkivel sem elismertetni, mivel az állami elismerés a bírósági bejegyzéssel történik meg. Természetesen a bírósági végzést követően tájékoztatni kell a közvéleményt a változás lényegéről és azokat az állami hivatalokat (Oktatási és Kulturális Minisztérium, APEH, VPOP stb.) és közjogi méltóságokat (Köztársasági Elnök, Miniszterelnök, Országgyűlés elnöke), akikkel egyházunk kapcsolatot tart fenn. 

A társadalmi elismerés ettől független kérdés és az egyházunk munkájának, tevékenységének eredményességétől, a társadalomban játszott és felvállalt szerepétől függ.

Ez az érvelés csak azt erősíti, hogy nem érdemes a járt utat egy járatlanért feladni.

3.  A magyarországi unitáriusok elvesztik legfőbb bevételi forrásukat, az SZJA 1%-át  és az egyéb állami támogatásokat, a lelkészek nem kapnak majd fizetést?

 

Mivel a Magyar Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház között jogfolytonosság fog fennállni, változatlan 0200-as technikai számmal továbbra is jogosult lesz az SZJA 1%-ának felajánlását elfogadni. Ugyanez vonatkozik a normatív kiegészítő állami támogatásra, melyet az SZJA 1%-a alapján osztanak fel az egyházi szervezetek között.

Ezek alapján megalapozatlan a híveket, a lelkészeket az egyház anyagi ellehetetlenülésével riogatni, bennük félelmet és bizonytalanságot ébreszteni az egyesüléssel kapcsolatban. Vannak rémhírek, amelyek ennél tovább is mennek és azzal riogatnak, hogy a lelkészek nem fognak fizetést kapni. A lelkészek státuszában és javadalmazásában semmilyen változást nem okoz az egyesülés. Továbbra is a Magyarországon bejegyzett Magyar Unitárius Egyházzal állnak majd munkaviszonyban és járandóságaikat továbbra is Budapestről (nem pedig Kolozsvárról) fogják kapni (a magyarországi egyházrész autonómiájának jegyében). 

Az SZJA 1% ügyében éppen hogy pozitív változás várható. Azáltal, hogy egyesül a két egyház, az erdélyi lelkészek és gyülekezetek a Magyarországra áttelepült híveiket biztatni fogják, hogy Magyarországon fizetett adójuk 1%-át a Magyar Unitárius Egyház javára ajánlják fel, mely lehetőséggel az áttelepültek közül vélhetően eddig sokan nem éltek.

Ezt kimondani is szomorú, de leírni…

A Magyar Unitárius Egyház, illetve a magyarországi egyházrész, mint jogi személyek, minden más, a magyarországi egyházak számára megnyíló pályázaton részt vehetnek és támogatást nyerhetnek el.

Ez most is a helyzet…

4.  A kisebb egyházközségek anyagilag ellehetetlenülnek?

 

Ez az állítás sem állja meg a helyét és nem is indokolható. Az egyesülés rövid távon sem nem javít, sem nem ront az egyházközségek, köztük a kisebbek, helyzetén. Ugyanakkor a magyarországi egyházrész működését meghatározó új és részletesen kidolgozott szabályzatok az anyagi források elosztását szabályozottabbá és kiszámíthatóbbá teszik. A létszámarányosság és a rászorultsági elv egyidejűleg kerül alkalmazásra. Ezek a lépések nemhogy rontanák, hanem javítani fogják a vidéki, kisebb létszámú gyülekezetek anyagi helyzetét és jövőbeni gyarapodásuk lehetőségét.

Ezt megtehetjük egyesülés nélkül is, sőt egyszerűbb a mostani keretek közt…

5.  Az önálló magyarországi püspökség megszüntetése nélkül is kialakítható egy szorosabb együttműködés az erdélyi egyházzal?

 

Ha a két önálló püspökség közötti együttműködés egy hatékony alternatíva lenne, akkor már most is működne. De akik ismerik az elmúlt évek magyar-erdélyi unitárius kapcsolatait, különösen egyházvezetői szinten, akkor tudják, hogy számos konfliktus alakult ki a két egyházvezetés között, például erdélyi lelkészek magyarországi szereplésével, szolgálatával, az áttelepült hívek lelki gondozásával kapcsolatban, továbbá a magyarországi lelkészutánpótlás konkrét eseteinek kezelésénél. 

Az önálló  püspökség létének természetes velejárója az önálló hatalmi központ kialakulása, sajátos anyagi és egyházvezetési érdekekkel és módszerekkel, amelyek nem az egyház és a közösség fejlődését, mint inkább az önálló identitás állandó bizonyítására és demonstrálására használja fel erőforrásait. 

Az is egyértelmű, hogy az egyesített egyházban több mint 50 lelkész közül választhatnak püspököt az unitáriusok, míg Magyarországon mindössze, figyelembe véve az ismert alaptörvényi korlátozásokat, jelenleg mindössze négyből. 

Meggyőződésünk, hogy az egyházi vezetőnek nem a titulusa, hanem az általa végzett munka minősége, elhivatottsága és vezetői képessége határozza meg igazi súlyát. A magyarországi egyházrész vezető tisztségeit betöltő személyek, kiemelkedő teljesítmény esetén jó eséllyel indulhatnak a jövőben az egyesített egyház valamely fontosabb választott tisztségére.

6.  Mitől lesz jobb a magyarországi unitáriusok helyzete az egyesüléssel, ha csak a szervezet változik, de a tartalmi dolgok nem változnak?

 

Az egyesülés a magyar unitáriusok fejlődésének szükséges, de nem elégséges feltétele. Az egyesülés előnyeit az előzőekben részletesen kifejtettük. Ugyanakkor a szervezeti változás, az egyesülés, bármilyen fontos és új távlatokat nyitó lépés is, önmagában nem oldja meg minden gondunkat és nem helyettesíti az érdemi megújuláshoz szükséges áldozatos, szakszerű és nagy mennyiségű munkát, amit erdélyi testvéreinkkel közösen el kell végeznünk a következő 10 évben, hogy unitárius közösség 100 év múlva is legyen a Kárpát-medencében. 

Ugyanakkor a megújulás, a fontos feladatok elvégzése nem előzheti meg a két egyház egyesítését. Az erdélyi testvérekkel közösen sokkal eredményesebb munkát tudunk végezni és nagyobb a sikeres feladatmegoldás esélye is. 

Az egyháznak, sok egyéb mellett, szüksége van: 

o  stratégiára,

o  híveket mozgósító célokra,

o  tapasztalt és felkészült világiak egyházi életbe történő bevonására,

o  gazdálkodási rendszer megnyugtató rendezésére,

o  a szórványgondozás fejlesztésére,

o  a források körének (unitárius vállalkozók, pályázati források, ingatlanhasznosítás) és mértékének növelésére,

o  az ifjúság aktivitásának növelésére,

o  az idősek gondozásának megoldására,

o  intézmény létrehozására,

 

és a sor tovább folytatható. 

Ezeknek az eddig halogatott feladatoknak az elvégzéséhez már most is hozzákezdhetünk és az egyházvezetés senkit nem kíván kizárni ebből a munkából. Eddig is és a jövőben is várjuk lelkészeink, világi vezetőink és híveink megújulást célzó javaslatait és felajánlásukat a személyes részvételre a feladatok elvégzésében. 

Meg kell jegyeznünk, hogy erdélyi testvéreink már 2009-ben hozzáfogtak az egyház stratégiájának megalkotásához és az Alaptörvény tervezett módosításához.

7.  Mi történik akkor, ha Románia és Magyarország között megromlik a viszony és ellehetetlenül a kolozsvári egyházi központ működése?

 

Bár a politika kiszámíthatatlan és rövid idő alatt drámai fordulatot vehet a világ és azon belül két ország viszonya, de reálisan nem feltételezhető, hogy a belátható időn belül Magyarország és Románia kapcsolata olyan mértékben megromoljon, ami az egységes egyház normális működését veszélyeztetné (például a határok újbóli ellenőrzése, lezárása). Sokkal inkább arra számítunk, hogy az egységes európai külső határokon belül élő nemzetek között csökkennek a konfliktusok. 

Amennyiben mégis a fentiekben említett kedvezőtlen folyamatok bekövetkeznének, akkor több lehetőség is állhat előttünk. Egyrészt az egyház központja ideiglenesen vagy tartósan áthelyezhető Budapestre, ezzel megmentve az egyház szuverenitását. Ha a problémák kisebb jelentőségűek a két ország között, akkor a magyarországi egyházkör nagyfokú gazdasági és személyi autonómiája miatt továbbra is működőképes marad. 

Természetesen a fentiek mellett egyéb aggályok, kérdések is felmerülhetnek a zsinati tanácsosok részéről, melyek megválaszolását fontosnak és szükségesnek tartják, ezért ezúton is biztatjuk a tanácsosokat, hogy kérdéseiket akár a zsinat előtt, akár magán a zsinaton tegyék fel, hogy valóban a lehető legkörültekintőbb megoldások és döntések születhessenek, amelyek az unitáriusok lehető legnagyobb részének a támogatását bírják.  

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a zsinat részéről ebben a stádiumban elvi hozzájárulás szükséges, amelyhez megítélésünk szerint elegendő a jelen előterjesztésben adott információ és tájékoztatás. A zsinatnak az elvi döntésen kívül felhatalmazást kell adnia az elnökségnek, hogy az egyesüléssel kapcsolatos részleteket és a menetrendet az Erdélyi Unitárius Egyház erre illetékes képviselőivel közösen kidolgozza és azt végső jóváhagyásra egy újabb zsinati ülés elé terjessze. 

A fentiekre való tekintettel a főtisztelendő Zsinat elé az alábbi határozati javaslatot terjesztjük elő.

Tisztelt érvelő lassan az a még Erdélyben anekdotává vált történet jut eszembe, amikor a Zárnesti bicikligyár egyik munkása elpanaszolta, hogy nem tudja, mi van de, akárhogy rakja össze a bicikli alkatrészeit, mindig kalasnyikov jön ki belőle. A végére teljesen elfogyott a meggyőző érvelés és a reagálási készségem is. Remélem a véleménykülönbség, csak ellenfelekké és nem ellenségekké tesz bennünket.  Találjuk meg azt a fórumot, ahol tovább folytathatjuk az érvelést. Az a véleményem, hogy a 2010. esztendő februári zsinata nem alkalmas az érdemi vitára és kár volna az egyesülés magasztos eszméjét hatalmi csatározások eszközévé zülleszteni és ne adj Isten az egyházon belül is előidézni az előkészítetlenséggel egy újabb „december 5-ét”.

6.  Határozati javaslat

 

A Zsinat, mint a Magyarországi Unitárius Egyház legfőbb törvényhozó  szerve (Alaptörvény 120. §), kizárólagos törvényalkotási és –módosítási jogával élve (6.§),  a Főtisztelendő Rázmány Csaba püspök úr halálával megüresedett püspöki tisztség betöltésével kapcsolatban az alábbiak szerint határoz: 

1.                 Az Alaptörvény 160.§ (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Zsinat tudomásul veszi, hogy a püspök halálát követő három hónapon belül az Egyházi Képviselő Tanács (EKT) - egyházpolitikai és egyház-igazgatási szempontokra tekintettel - nem hívta össze a püspökválasztó rendkívüli zsinatot. A tudomásul-vétel egyben azt jelenti, hogy a Zsinat - mint a legfelsőbb felügyeleti és ellenőrzési jogosítványok birtokosa -  az EKT-t a mulasztás vétsége alól felmenti, valamint minden további, ezzel kapcsolatos jogorvoslat, illetve vizsgálat  okafogyott lehetőségét kizárja. 

1.                 Az Alaptörvény 160.§ (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Zsinat elmarasztalását fejezi ki, hogy a püspök halálát követő három hónapon belül az Egyházi Képviselő Tanács (EKT) nem hívta össze a püspökválasztó rendkívüli zsinatot. A Zsinat - mint a legfelsőbb felügyeleti és ellenőrzési jogosítványok birtokosa -  megszünteti a jogsértő állapotot és záros határidőn belül kiírja a Püspökválasztó Zsinatot.

2

.                Tekintettel a 2011. évi rendes és teljes tisztújítás közeli időpontjára, valamint az Erdélyi Unitárius Egyházzal tervezett és a 2009. november 7-i EKT ülés által javasolt egyesülésre, a testület  nem tart rendkívüli püspökválasztó zsinati ülést és nem választ új püspököt.

2.                Tekintettel a 2011. évi rendes és teljes tisztújítás közeli időpontjára, valamint a kialakult lehetetlen helyzet feloldására kiírja a teljes tisztújító zsinatot.

3.                A megüresedett püspöki tisztség ellátásával, teljes püspöki jogkörrel a Zsinat Balázsi László főjegyzőt bízza meg és az Alaptörvény 166.§ (1) bekezdése értelmében megbízott püspök cím viselésére jogosítja fel.    
 

   A Magyarországi Unitárius Egyház Zsinata az Egyházi Képviselő  Tanács 2009. november 7-én hozott döntésével kapcsolatban az alábbi határozatot hozza: 

1.                A Zsinat az EKT határozatát megerősíti és támogatja az Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház szervezeti egyesítésére tett javaslatot, melynek eredményeként a magyarországi unitárius közösség önálló, teljes vagyoni-gazdasági-pénzügyi autonómiával rendelkező szervezeti egységként integrálódik az egységes Magyar Unitárius Egyházba.

1.                A Zsinat az EKT határozatát hatályon kívül helyezi és megtárgyalását visszautalja az EKT elé.

2.                A Zsinat felhatalmazza az Elnökséget, hogy a Magyarországi Unitárius Egyház képviseletében teljes körű mandátummal az Erdélyi Unitárius Egyház képviselőivel közösen dolgozza ki az egyesülés részleteit és menetrendjét.

2.                A Zsinat Bizottságot hoz létre, hogy a Magyarországi Unitárius Egyház képviseletében az Erdélyi Unitárius Egyház képviselőivel közösen dolgozza ki az egyesülés részleteit és menetrendjét. A fejleményekről folyamatosan beszámol az EKT-nak.

3. A Magyarországi Unitárius Egyház Elnöksége háromhavonta tájékoztassa az Egyházi Képviselő Tanácsot az egyesülés megvalósításának folyamatáról és eredményeiről. Az Elnökség az Erdélyi Unitárius Egyház képviselőivel közösen kidolgozott, év közben elkészült tartalmakat jóváhagyás céljából terjessze az Egyházi Képviselő Tanács elé.

3. A Magyarországi Unitárius Egyház Bizottsága háromhavonta tájékoztassa az Egyházi Képviselő Tanácsot az egyesülés megvalósításának folyamatáról és eredményeiről. A Bizottság az Erdélyi Unitárius Egyház képviselőivel közösen kidolgozott, év közben elkészült tartalmakat jóváhagyás céljából terjessze az Egyházi Képviselő Tanács elé.

4.                Az Egyházi Képviselő Tanács az egyesülés megvalósítására vonatkozó részletes és végleges javaslatot, illetve az arra irányuló konkrét határozatokat, illetve jóváhagyandó dokumentumokat terjessze a Zsinat elé a végleges döntés meghozatala érdekében, legkésőbb 2010. december 5-éig.

4.                Az Egyházi Képviselő Tanács az egyesülés megvalósítására vonatkozó részletes és végleges javaslatot, illetve az arra irányuló konkrét határozatokat, illetve jóváhagyandó dokumentumokat terjessze a Zsinat elé a végleges döntés meghozatala érdekében minél előbb, de legkésőbb 2011 december 31-ig. 
 

Budapest, 2010. január 20.

 Vissza a kategória elejére!

Vissza a Főoldalra!

Tisztelt zsinati Tagok,
jó lenne megvalósítanunk azt, amit a reformátusok az elmúlt esztendőben megvalósítottak.
 
A Kárpát-medence minden református egyháza önálló maradt, nagyon szoros együttműködés mellett. Ideális lenne ez számunkra, Magyarországon élő unitáriusok számára is.

A Főgondnok Úr előterjesztéséből látható, hogy a Magyarországi Unitárius Egyházat - azaz egyházrészt(!) a jövőben, az Erdélyi Unitárius Egyház alárendeltjeként képzeli el.
Mint tudjuk, az  Erdélyi Unitárius Egyház alapvetően a hagyományos falusi közösségekre  épül, emiatt egész más az ottani egyházi élet és társadalmi rétegződés, mint
a mi, többnyire szellemi foglalkozású híveket tömörítő Egyházunk esetében. A  falusi közösségek bomlása, a társadalmi átalakulások miatt azonban az
erdélyiek válságban vannak, mindenféle szempontból.
A Magyarországi Unitárius Egyházat - azaz Főgondnokunk szerint egyházrészt - egy idő után az Erdélyi Unitárius Egyház minden jóindulata és lelkesedése ellenére, nem tudná megfelelő figyelemmel adminisztrálni, akár a közeljövőben mostohagyerekekké válnánk.
Távolságok=> hatékonytalanság.

Továbbá, a Főgondnok Úr és Főjegyző Úr által képzelt egybesülés nem szavatolná azt, hogy az Erdélyből Magyarországra szakadt híveink még inkább
templombajárók lennének. Aki idáig bejelentkezetlen maradt, továbbra is az maradna. Ez utóbbi tény magyarázható azzal, hogy a “született” unitáriusok nem mindegyike fogja fel, mennyire szerencsés, hogy e vallásba született. Tapasztalatom az, hogy az én gyülekezetemben pl. aktívabbak a más  vallásból betért hívek. És érdeklődőink továbbra is vannak, idő kérdése, mikor térnek be hozzánk
Én, vallásunk terjeszkedését szorgalmazom. Amit a szükség létrehozott 1970-ben,- a Magyarországi Unitárius Egyházat - azt nem szabad feladnunk és
ledegradálnunk esperességgé (egyházrésszé). Unitárius jövőnk szempontjából, igenis szükségünk van két püspökségre, könnyebbé és hatékonyabbá téve
jövőnk alakítását, vallásunk terjesztését.
Előterjesztéseimből kitűnik, hogy a Magyarországi Unitárius Egyházat és az Erdélyi Unitárius Egyházat mellérendeltségi viszonyban képzelem el a továbbiakban is.
Szeretettel ajánlom elolvasásra, beterjesztéseimet (a levélbe beágyazva és mellékletként is)  az alkotmánytervezetet.
Léta Sándor
———————————————————————————-
Előterjesztés a MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ
2010. február 6-i Zsinatára
 
Nagytiszteletű Zsinat!
 
A már megküldött tárgysorozati pontokkal kapcsolatban a következő változtatásokat javasolom:
     Bevezető áhítat után
1.      Mielőtt a Zsinat megalakulna, vizsgáljuk meg a zsinati tagságot és ezek alapján mondjuk ki a határozatképességet. Többek között az Unitárius Alkotók Társasága - UART - egy jegyzett és működő szervezete egyházunknak, amelyet elnöke, Dr. Karner Ottó már bejelentett a Magyarországi Unitárius Egyház Elnöksége felé. A Zsinat mondja ki, hogy az Alaptörvényünk értelmében az Unitárius Alkotók Társasága, szerves része egyházunknak és elnöke Dr. Karner Ottó, ezennel zsinati tag;
2.      Megalakulás bejelentése, jegyzőkönyvvezető megbízása, jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása. Elnöki megnyitó: Elekes Botond Főgondnok;
3.      A Bartók Béla Unitárius Egyházközség felfolyamodása az EKT 2009. november 7-i ülésével kapcsolatban;
4.      Dr. Murvay Sámuel tiszteletbeli főgondnok beszámolójának megtárgyalása. A 90 éves egykori főgondnokunk munkásságának elismerése Szervét Mihály-díjjal;
5.       Beszámoló az egyházközségek életéről, 2007-ről és 2008-ról
                  Előadó: Balázsi László Főjegyző;
6.      A Pestlőrinci Unitárius Egyházközség lelkészi állása betöltésére vonatkozó helyzetismertetés;
7.      A Debreceni Unitárius Egyházközség ügyének megvizsgálása, melyet Pap Gy. László      lelkész az Elnökség elé terjesztett már rég, de eddig még nem kapott választ:

a). A bérlakások rendezetlenségéről
b). Visszajelzések elmaradása a presbiteri döntésekkel kapcsolatosan
c). Egyházellenes magatartás  felülvizsgálatának elmaradásáról
d). Az egyházközség adószámának rendezési ügyéről
d). Pénzügyi felülvizsgálatának elmaradásáról
f). Egyházközségi döntés semmibe vételéről.
 
8. A Nagy Ignác utcai ingatlan 49/100. része visszaszolgáltatásának
       törvényi  elrendelésének ismertetése;
9. Előterjesztések megtárgyalása a Magyarországi Unitárius Egyház jövőjével kapcsolatban, beleértve az Erdélyi Unitárius Egyházzal való együttműködést/egyesülést:
-          Elekes Botond Főgondnok és Balázsi László Főjegyző javaslata
-          Kelemen Attila és több zsinati tag által beadott javaslat
-          más javaslatok és vélemények megtárgyalása és figyelembe vétele
-          titkos szavazás az előterjesztésekről;
10. Szakmai Bizottság(ok) létrehozása – nyílt javaslattétel és szavazás
11. Egyebek
 
Záró áhítat
 
Budapest, 2010. január 21.                                       Atyafiságos tisztelettel:
                                                                                  Léta Sándor, lelkész 
 
———————————————————————————————————-
 
Előterjesztés a MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ
2010. február 6-i Zsinatára
 
Nagytiszteletű Zsinat!
 
 
Javaslat Szakmai Bizottságok létrehozásának tárgyában
 
 
A Magyarországi Unitárius Egyház jövője érdekében, a Zsinat hozzon létre Szakmai Bizottságo(ka)t, egyházunk megújhodásának érdekében.
 
A bizottság(ok)ban legyenek jelen jogászok, pszichológusok, történészek, közgazdászok, pedagógusok, mérnökök és lelkészek.
 
Vegyék figyelembe a Református Generál Konvent alapján kidolgozott lelki egységet erősítő és az együttműködést elősegítő Alaptörvényt is melyet ezennel, mellékelek.
A megválasztott bizottság vegye fel a kapcsolatot az Erdélyi Unitárius Egyházzal az együttműködés és együttgondolkodás érdekében.
 
           
Megjegyzések:
 
Ez a folyamat egyben magába foglalná egyházunk Alaptörvényének az átalakítását is. Ez az első és legfontosabb lépés.
A jelenlegi egyházi vezetés ne legyen tagja a Szakmai Bizottságnak.
 
Zsinat tagjai, javaslataikat tegyék meg az általam javasolt tárgysorozati pontban.
 
 
 
Budapest, 2010. január 21.                                       Atyafiságos tisztelettel
 
 
                                                                                  Léta Sándor, lelkész

Amennyiben ide klikkelsz,

 

Magyarország várai 

 

majd a Nagymagyarország térképre, csodákat fogsz látni. Az egér mozgatásával megjelenik, hogy hol jársz, alaprajzokat nézegethetsz, történelmet olvashatsz. Mindezt nagyon igényes kivitelben. A megjelenő kis térképre kattintva új ablakba letöltődik a választott térkép. A jobb felső sarokban megjelenik egy navigációs térkép és a nagyítási lehetőség - kiváló segítséget nyújtva programok tervezéséhez ! A vár- és templomikonok aktívak.

Vissza a kategória elejére!

Vissza a Főoldalra!

Honnan tudhatod, hogy Magyarországon dolgozol…

 - Mámorban úszol, ha 2.7%-os fizetésemelést kapsz.

 - A főnököd nem tudná ellátni a Te munkád.

 - A felső vezetők fizetése magasabb, mint az összes harmadik  világbeli ország éves költségvetésének összege.

 - Nyáron is sötét van, mikor munkába, ill. munkából mész.

 - Pontosan tudod, hány napot kell még dolgoznod a nyugdíjig.

 - Látsz egy jólöltözött, okos embert és tudod, hogy csak látogató.

 - Az új dolgozó vadiúj számítógépet kap, ami mindent megcsinál helyette, míg Te nyugodtan elmehetsz ebédelni,amíg a tiéden elindul a rendszer.

 - Már késésben vagy a feladattal, amit még csak most kaptál meg.

 - Nincs pénz az osztályodon szükséges két ember felvételére, de négy teljes-munkaidős tanácsadót felvesznek a vezérigazgató mellé.

 - Onnan ismered a gyerekeidet, hogy az asztalodon van a fényképük.

 - Miközben olvastad ezt a listát, végig bólogattál.

Vissza a kategória elejére!

Vissza a Főoldalra!