Ünnepi megemlékezés és koncert 2010. március 14-én a Bartók Béla Unitárius Egyházközség templomában

Az Istentiszteleten megemlékeztünk az 1848-as forradalom első napjáról, március 15-ről, mely vér nélkül ért el komoly eredményeket, nagy hatást téve a pozsonyi és a bécsi eseményekre is.

Hangsúlyoztam, hogy elődeink történetében kicsit mi is benne vagyunk. Ha másként nem, akkor úgy, mint akiknek az életkörülményeihez, szokásaihoz, sőt hitéhez és egyházához is az elődök nagymértékben hozzájárultak. Örökösökként ezért meg kell emlékeznünk róluk, s azokról az eseményekről is, amelyek legnagyobb mértékben még ma is befolyásolják életünket.

A mi távlatunkból talán már azokat az összefüggéseket is meglátjuk, amiket őseink, bennük élve, forgolódva még nem vehettek észre. És ugyanígy fognak unokáink is sok mindent meglátni és érteni a mi világunkból, amit mi egyelőre még csak homályosan látunk, vagy éppen csak sejtünk.

Nekünk, unitáriusoknak különösen is okunk van arra, hogy 1848 emlékét ünnepeljük. Hiszen a pozsonyi országgyűlésen mondták ki, hogy nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is, ahol 300 évvel azelőtt is oly nagy teret foglalt el hitünk és vallásunk, annak szabad gyakorlatát engedélyezik. Mint akik hirdetjük, hogy egy Istenünk, egy magyar hazánk, mert vallásfelekezetünk sorsát mindig a haza sorsával találjuk összeforrva, szenteltük ez üdvösség napját az áldott megemlékezésre.

A szószéki szolgálatot követően ünnepi koncertre került sor, mely alkalommal Rázmány Csaba püspökünkre emlékeztünk. A templomunkban már több alkalommal fellépő művészek, Jávorkai Sándor hegedűművész és Jávorkai Ádám csellóművész Bartók, Kodály zenedarabokat játszottak saját feldolgozásban, nagy hatást téve a közel száz résztvevőre, közöttük a püspök úr családjára.

A koncert közben Kelemen Attila és Gergely Felicián átadták Rázmány Idukának a püspök úrról és a Magyarországon eddig szolgált öt püspökről készített képeket.

Az Istentisztelet után a gyülekezeti termünkben kötetlen beszélgetésre került sor egy csésze kávé, tea és a nőtestvéreink által hozott sütemények elfogyasztása mellett.

Kegyelettel emlékeztünk az előttünk járókra.

Rázmány Csaba

Bencze Márton (1919-2003) Huszti János (1924-1993)

Rázmány Csaba (1946-2009)

Ferencz József (1908-1994) R. Filep Imre (1915-1970)

Forrás: http://unitarius.uw.hu/koszoruzas/index.html

Emlékük legyen áldott!

Léta Sándor lelkész

Unitarius_ifjusagi_musor_2010_marcius_14_.aspx

Tv felvétel 2010. március 7-én,

adás 2010. március 14-én

]]> http://uninaplo.unitarius-halo.net/bbue/2010/03/10/tv-felvetel-2010-marcius-7-en-adas-2010-marcius-14-en/feed/ http://uninaplo.unitarius-halo.net/bbue/2010/02/26/sokszinu-vilagunk-parbeszed-kozos-ertekeinkrol/ http://uninaplo.unitarius-halo.net/bbue/2010/02/26/sokszinu-vilagunk-parbeszed-kozos-ertekeinkrol/#comments Fri, 26 Feb 2010 12:46:23 +0000 sandorunit http://uninaplo.unitarius-halo.net/bbue/?p=83

Léta Sándor lelkész a következő beszédet mondotta el:

Kedves testvéreim!

Mindenek előtt párbeszédre van szükségünk. Ezt cselekedték elődeink is unitárius vallásunk és egyházunk megalakulása korában 1560-as 1570-es években, amikor hitvitákat rendeztek Erdélyben.

Sokszínű világ volt az akkori Erdély és a török fennhatóság alatt álló Magyarországnak a középső része: sokfajta nemzet és vallás élt egymás mellett. Különösen a keresztény felekezetek teljes egyenjogúságban gyakorolhatták vallásukat a Tordai Országgyűlés által biztosított lelkiismereti és vallásszabadság törvénye által.

Természetes, hogy nem volt nyugalom. Ahhoz, hogy elmondhassa ki-ki a maga álláspontját, véleményét, hitvitákat rendeztek azzal a szándékkal, hogy közeledjenek egymáshoz. Egyik ilyen alkalommal 1569-ben Nagyváradra hívott hitvitát János Zsigmond fejedelem. Az egyik fél arra kérte a fejedelmet, hogy állítson fel ítélőbírókat, és aki veszít a vitában, büntesse meg és tiltsa el a további tevékenységtől.  Ezzel ellentétben Dávid Ferenc unitárius egyházalapítónk arra kérte a fejedelmet, hogy engedje, hogy a hitvita teljes szabadságban zajlódjon le. Senkit bántódás ne érjen. A hitvita után is mindenkinek legyen szabad tovább tanítani, hirdetni véleményét és hitét. És így is történt.  Mindkét fél magát nyilvánította ki győztesnek, majd könyvben is kiadták véleményüket.

Azóta is ezt az elvet valljuk és gyakoroljuk.

Többek között részt veszek a Világvallások Együttműködési Fórumában. A múlt esztendő november utolsó hetében egy  nagyszerű világvallások hetét rendeztünk: a hét minden napján meglátogattunk és részt vettünk egy-egy világvallás szertartásán, hogy ne csak elméleteinket ismerjük meg, hanem vallásos gyakorlatainkat is.

Mi, unitáriusok valljuk, hogy amikor a gondviselő jó Isten az embert teremtette, adott valamit, ami minden különbségtől függetlenül minden emberben közös. Ez a szeretet! Beszélhetünk bármilyen emberről, mindenkinek alkotó eleme a szeretet, ami nélkül élni nem lehet. És nem fontos, hogy hasonlóan higgyünk ahhoz, hogy hasonlóan szeressünk!

Isten az embert a saját képére és hasonlatosságra teremtette, ebben nem a külső forma mutatkozik meg, hanem a belső tartalom, a lélek, az isteni tulajdonság.

Merem állítani, hogy az emberiség egy és oszthatatlan (vö. ApCsel 17,26), és hogy Isten az embert felelőssé tette az embertársáért. Az ember felelős­sége a felebaráti szeretetben (Mk 12,31) és egymás terhének hordo­zásában (Gal 6,2) nyer kifejezést. Hitünkből következik, hogy “aki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is” (1Jn 4,21), álljon a “másik ember”, a felebarát mellé, védelmezze életét, erkölcsi méltó­ságát és értékeit, valahányszor azok veszélyeztetve vannak.

Az emberiség fennmaradásának egyetlen járható útja a béke, igazságosság és emberi jogok megvalósítása, a türelem segítségével. A türelem a békét feltéte­lezi, a béke pedig igazságosságot követel. Senki sem érezheti magát békességben vagy türelmesnek, ha igazságtalanul bánnak vele, és em­beri jogait megsértik.

A földi lét középpontjában tehát az ember áll, reá való tekintet­tel kell rendezni minden más kérdést.

A hit szempontjából az ember a lét síkján “Isten képmása”, amennyiben szellemiségében hasonló Teremtőjéhez. Ez az alapa­dottság különbözteti meg a többi élőlénytől. Az emberek különb­ség nélkül mind egyenlők Isten előtt és nyitottak az isteni célok befogadására: Isten gyermekének szabadsága van, mert szabad szelle­met hordoz magában.

Ennek erejével képes dönteni, igent és nemet mondani, holnapot tervezni. A szabadság azonban nem csupán jog vagy kiváltság, hanem feladat is, mely mindig elköteleződést jelent az emberibb életre.

Felfogásunk szerint az ember természeténél fogva társas lény, rá­szorul arra, hogy közösségben éljen. Ő az alapja, alanya és célja minden társadalmi intézménynek. Fejlődése és a társadalom viszo­nyai kölcsönösen összefüggnek.

Az ember még nem azonos teljes mértékben önmagával; még nem találta meg teljességét. Azonban lelkének értéke, jóra való képessége, értelmének teremtő ereje, lelki természetének mélysége és erkölcsi perspektívája lehetővé teszik, hogy szüntelenül növekedjék.

Röviden, mi emberek mindannyian Isten gyermekei vagyunk, egymásnak testvérei, és felelősséggel tartozunk Isten előtt. Isten iránti szeretetünket is embertársaink iránti szeretetünkkel tudjuk kimutatni.

Az emberben ott van a jóra való képessége, istenfiúságra való elhivatottsága, akaratának szabadsága és felelős erkölcsi lény mivolta, a megtérés lehetősége, a jellem általi üdvözülés és az örökélet elnyerésének reménye és valósága. Jézus erkölcsi tanításában a legfőbb emberi köte­lesség Isten, a felebarát és önmagunk szeretete (Mk 12,30—31).

Isten nem várja el, hogy megváltsd a világot. A te feladatod egyetlen ember megváltása, aki talán saját magad vagy. Isten nem ad nagyobb feladatot nekünk, mint amire képesek vagyunk. Minden vigasztaló szó, az együttérzés minden gesztusa apró pásztortűz a sötét éjszakában. De ezek az apró lángok, a szerető szív gyümölcsei hatalmas tűzzé összegeződnek, és végül is megváltják a világot.  A megváltást nem várni kell, hanem tenni érte. Kötelességünk tenni, mivel képesek vagyunk rá. (Gellérd Imre)

Végül testvéreim, sokszínűségünkben ne azt nézzük, ami elválaszt, hanem azt ami összeköt, ami közös bennünk. Mert ezek a különbségek a legtöbb esetben kiegészítenek, összekötnek. Mert érdekes együtt élni e sokszínűségben és sokszínűséggel.

Köszönöm a figyelmet.

A 2010-es esztendőt Knut Heidelberg norvég unitárius lelkész közreműködésével kezdte meg egyházközségünk. A norvég lelkész egy hónapot töltött Budapesten és számos Istentiszteletünkön részt vett és szolgálatot végzett, mint ahogyan az új esztendő első vasárnapján is.

Újév első napján Léta Sándor lelkész szószéki szolgálatával és az azt követő pezsgőbontással köszöntöttük az új esztendőt a gyülekezeti termünkben a hívek nagy létszámú részvételével.

2010. január 10-én, Egyházközségünk templomában ünnepi Istentisztelet keretében emlékeztünk meg a vallásszabadság napjára.  Minden esztendő január második vasárnapján emlékezünk az 1568. január 6-13 között tartott Tordai Országgyűlésre, melynek keretében a világon először mondották ki és foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot. Lőrinczy Zsolt presbiterünk érdekes beszámolót tartott a Magyar Rádió közalapítvány kuratóriumi tagságának eltelt időszakáról: Vallásszabadság - Szólásszabadság címmel.

2010. január 30-án a Torockóról elszármazottak megtartották tizenegyedik találkozójukat a gyülekezeti termünkben. Az áhítatot beszámoló, beszélgetés és közös vacsora követett.

Megkezdtük angol nyelvű Istentiszteleteinket. Első alkalommal december utolsó vasárnapján búcsúztunk az Óévtől és köszöntöttük az újesztendőt azzal a 14 résztvevővel, akik 12 órától részt vettek ezen az első angol nyelvű Istentiszteleten. Knut Heideberg norvég lelkész Albert Schweitzer teológusról, majd az Üdvhadseregről beszélt.

Következő, angol Istentiszteletes alkalmunk január utolsó vasárnapján volt. Vendégmeghívottunk Dr. Federmayer Éva egyetemi tanár volt, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékén tanít. Az angol nyelvű Istentiszteleten megemlékeztünk – ismételten – a Tordai Országgyűlésről, majd Dr. Federmayer Éva előadást tartott négy kiemelkedő amerikai hírességről, akik unitárius mivoltukból eredően kiemelkedő és meghatározó szellemiségekké váltak: Ralph Waldo Emersonról, Margaret Fulleről, Henry Adamsról és Frank Lloyd Wrightról.

2010. február 7-én vasárnapi Istentiszteletünk után beszélgetésre került sor Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzetközi jogásszal, a jelen világ helyzete gazdasági - emberjogi - nemzeti - egyházi életéről, valamint a globalizmus elleni új paradigmáról. Beszélgetésünket szeretetvendégség követte gyülekezeti termünkben, ahol finom kolozsvári káposzta elfogyasztására hívtuk meg kedves Testvéreinket.

2010. február 13-án a Nőszövetségünk gyermekfarsangot szervezett, ahol meghívottunk az Osztováta együttes volt és mesét mondott dr. Karner Ottó, a „Zebegényi mesék” c. könyv szerzője. Köszönetünket fejezzük ki Mindenkinek e remekre sikerült rendezvényünkért.

2009. december 26-án, Karácsony másodnapján megkereszteltük Szabó Attila és Nóra harmadik gyerekét, Csaba Arnoldot. Isten áldását kérjük az újszülött és a család életére.

2010. január 28-án örök nyugalomra helyeztük Pál Anna 85 évet élt Alsórákos-i születési testvérünket.

2010. február 4-én búcsúztunk Tóbiás Imre 90 évet élt Torockó-i születési testvérünktől. Isten adjon nyugodalmat az eltávozottaknak, lelküknek örök üdvösséget, a gyászolóknak vigasztalódást kívánunk.

2010. február 15-én egyházi megáldásban részesítettük Karner Miklós és Dr. Kovács Réka házasságkötését. Istennek áldása legyen ez új család életén és gyarapodásán.

Szent Patrik kódexbeli áldás (IV. század)

Isten legyen előtted, hogy a jó utat mutassa neked.
Isten legyen melletted, hogy téged karjába zárjon és megvédjen.
Isten legyen mögötted, hogy megvédjen a gonoszak cselvetésétől.
Isten legyen alattad, hogy felfogjon, ha leesel.
Isten legyen tebenned, hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy.
Isten legyen körülötted, hogy megvédjen, ha mások rád rontanak
Isten legyen fölötted, hogy megáldjon téged.
Így áldjon meg téged a jóságos Isten, ma, holnap és minden időben.
Ámen.

Léta Sándor, lelkész

Fényképek

Farsangi meghívó

Kedves Gyerekek! Kedves Szülők!

2010. február 13-án, szombaton 16,30-tól farsangi ünnepséget rendezünk gyülekezeti termünkben.

Meghívottunk az Osztováta együttes.

Mesét mond: dr. Karner Ottó „Zebegényi mesék” c. könyv szerzője.

Szeretettel várunk!

Gyermekek számára jelmez ajánlott.

Süteményeket és tombolatárgyakat szívesen fogadunk.

Perczelné Kozma Flóra Nőszövetség

1092 Budapest, Hőgyes Endre utca 3.sz.

2010. január 10-én, a Bartók Béla Egyházközségünk templomában ünnepi Istentisztelet keretében emlékeztünk a vallásszabadság napjára.  Minden esztendő január második vasárnapján emlékezünk az 1568 január 6-13 között tartott tordai országgyűlésre, melynek keretében a világon először mondották ki és foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.

A szószéki szolgálatot Léta Sándor lelkész végezte.

Ezen ünnepi alkalommal Lőrinczy Zsolt presbiter testvérünk  a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumában eltöltött egy évi tapasztalatairól, élményeiről tartott beszámolót - a beszámoló letölthető dokumentum formátumban.

Az énekvezéri teendőket Péterfi Katalin végezte.

A teljes Istentisztelet hanganyaga elérhető MP3 formátumban!

http://unitarius.eu/Audio/20100110-Vallasszabadsag-napja-LorinczyZsolt.mp3

Fényképek:

Léta Sándor és Knut Heidelberg lelkészek

2009 karácsonyán egyházközségünk vendége volt Knut Heidelberg norvég unitárius lelkész. Együtt osztottunk úrvacsorát az ünnep mindkét napján.

Vasárnap pedig (december 27-én) angol nyelvű Istentiszteletet tartottunk. Lásd a honlapot:  http://uninaplo.unitarius-halo.net/service/ vagy a http://uninaplo.unitarius-halo.net/service/2009/12/27/service-on-december-27th-2009/

Az angol nyelvű Istentiszteleteket minden hónap utolsó vasárnapján tartjuk déli 12 órai kezdettel.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.

Léta Sándor lelkész