Szomorú szívvel, híveink tudomására kell hoznunk, hogy a Bartók Béla Egyházközségünk (1092 Bp. Hőgyes Endre u. 3.) templomának orgonája az utóbbi időben oly nagymértékben károsodott, hogy már a vasárnapi istentiszteleteinken sem használható.

Egyházközségünk Presbitériuma több Orgonaépítőtől árajánlatot kért, amelyek mind több millióról szólnak. Tekintettel arra, hogy Egyházközségünk ingatlanjainak felújítása szinte teljes egészében felemésztette tartalékainkat, presbitériumunk azt határozta, hogy elindítjuk az ún. Orgona felújítási alapot, mely alapot Sepsi-Kovács Éva gondnokasszonyunk 50. 000 Ft-al nyitott meg (őszi hálaadás ünnepén).
Tisztelettel felkérjük híveinket, hogy mindenki tehetsége szerint támogassa Orgona felújítási alapunkat ahhoz, hogy templomunkban minél előbb zengjen ismét a Zsoltár orgonakísérettel, Isten dicsőségére. Az Orgona felújítási alapunk sikere érdekében híveinknek kipostáztuk a kimondottan erre a célra nyomtatott csekket. Szívből jött adományaikat a Lelkészi Hivatalban is be lehet fizetni vagy átutalni az egyházközségünk bankszámlájára.

Bartók Béla Unitárius Egyházközség
OTPBank Nyrt, 1085. Budapest, József krt. 33.
Számlaszám: 11708001 - 20534943

Külföldről történő átutalás esetén:
IBAN: HU95 1170 8001 2053 4943 0000 0000
SWIFT KÓD: OTPVHUHB

Bartók Béla
1881. március 25 - 1945. szeptember 26.

Bartók Béla születésének 120. évfordulóját országszerte, sőt országhatáron kívül is megünnepelték. Magyarországon az évforduló ünneplése éppen egyidöben zajlik a Tavaszi Fesztivállal és a fesztivált gazdagítják a Bartók Bélával kapcsolatos zenei rendezvények. Szinpadi műveit újraértelmezve méltó és kevésbé méltó bemutatók születtek.

Egyházunk megemlékezése csendes és tiszteletteljes volt.

Bartók Béla 1881. március 25.-én Nagyszentmiklóson született. Nagyváradon, Besztercén, Pozsonyban tanult, majd 18 évesen a budapesti Zeneakadémia zongora tanszakos hallgatója lett, 20 évesen volt első budapesti koncertje. Zeneakadémiai tanulmányait külföldi hangversenyek követték, miközben Dohnányi Ernönél képezte tovább magát, 1907-töl a Zeneakadémia zongoratanára lett. Korai kompozíciói Brahms, Schumann, a késői Wagner, Liszt és Dohnányi zenéjével mutatnak rokonságot.

Egyidejűleg elkötelezett híve lett a magyar nemzeti zenei hagyomány ápolásának. Később érdeklődése a paraszti népzene felé fordult, amely nem kizárólagosan a magyar, hanem a környező népek zenéjének kutatását is jelentette.

Az 1910-es évek végén az Operaház mutatta be „A fából faragott királyfi” c. táncjátékát és „A kékszakállú herceg vára” c. operáját, melyek sikert jelentettek számára. A korai sikerek után, Párizsban az új magyar iskola zeneszerzőjeként mutatkozott be. Ekkor műveit disszonáns, válsághangulatot kifejező hangzásvilág jellemzi, amit abban az időben sokan elutasítottak. Fiatal előadóművészek, kritikusok révén vált mégis lehetővé, hogy ez időből való művei bemutatásra kerüljenek.

A 20-as években munkásságában új koncepció érvényesült, nevezetesen a népzene elemeinek felhasználása. Korszakos jelentőségűek az 1826-os zongoraművei, a II. és III. vonósnégyese és a II. zongoraverseny. Ebből az időből származik a „Cantata profana” is.

Az 1930-as években zeneműveit és írásait elismeréssel fogadták.

1935-40 közötti zenei korszakában fontos szerepe volt a klasszikus és népzenei hagyomány ötvözésének. 1940 után Amerikában született művei: Concerto, III. zongoraverseny. Zenéje klasszikus színekkel gazdagodott.

A magyar zeneszerző 1945. szeptember 26.-án halt meg New Yorkban.

Zenei munkássága eredményeképpen hatalmas életművet hagyott az utókor számára: színpadi és zenekari műveket, zongoraműveket, kórusműveket, dalokat és nem utolsó sorban zenéről szóló írásokat. A fentieket többnyire mindenki megtanulja, illetve tudja középiskolás korában.

Ám Bartók Béláról megemlékezni csupán adataival nem elég. Mi unitáriusok Bartókot gondolkodása, vallása szerint is magunkénak valljuk. A harmincöt éves Bartók 1916-ban választotta magának és Béla fia számára az unitárius vallást. Erdélyi zenekutatói útjai során találkozott az unitarizmussal és ott találta meg a maga személyes hitvallását is, ahogyan Szabolcsi Bencze zenetörténész nevezte a Cantata profanat.

A kilenc csodaszarvasfiúról szóló román kolinda szövegre épített mü zenei mondanivalója: „…csak tiszta forrásból”. A tiszta forrás forrásvidékét Bartók Béla Erdélyben találta meg, talán ezért választotta az erdélyi alapítású, a tiszta forrásból – a bibliai forrásokhoz visszatérő – táplálkozó unitárius egyházat vallása otthonává.

Géniuszával összeegyeztethető volt, hogy soha nem volt kívül álló közömbös gondolkozású, világához, emberhez, népéhez mindig közel maradt. Életműve hallhatatlanságba emelte a nagy zeneszerzőt, zenekutatót, zongoraművészt.

A XXI. század elején, születésének 120. évfordulóját ünnepelve megrendít a gondolat, hogy egyre fogy a róla szóló élő emlékezet.

Édesapja születésének 100. évfordulóját még velünk ünnepelhette fia, ifjabb Bartók Béla, aki hosszú évekig egyházunk főgondnoka volt. Az ö elvitathatatlan érdeme, hogy élő emlékezetét írásaiban megörökítette.

Bartók Béla egyike azoknak „akik előttünk jártak…” és előttünk jár most is emberi nagyságában.

Írta: Muszka Ibolya, megjelent az Unitárius Élet c. folyóiratunkban, 2001. március-áprilisi számában

A Misszióház, melynek épülete és temploma a Hőgyes Endre utcában van, 2001-ben felvette a Bartók Béla Unitárius Egyházközség nevet, hogy ezáltal is emlékezzen rá és örökre maradandóvá tegye e nevet és örökséget.

Az egyházközség templomában emlékoszlop van felállítva (1981-ben halálának 100. évfordulójára):

Bartók Béla emlékoszlop a Hőgyes Endre utcai Unitárius templomban. (Zágoni Sándor alkotása)

Bartók Béla
1881.március 25 - 1945. szeptember 26.

“Mai ember, minden idők legvadabbikának embere, próbálj mindenek előtt ember lenni; s ha felfogtad, mit jelent embernek lenni, csak akkor törődhetsz hazával, társsal és baráttal.” (1935. január)

A gyülekezeti teremben elhelyeztük 206 március 25.-én Bartók Béla olajfestményét, halála 125. évfordulója alkalmából ünnepség keretében:

A Bartók Béla festmény alkotója Szinte Gábor festőművész

A festmény felavatására a templomban került sor, de azután véglegesen a gyülekezeti teremben helyeztük el.

A festmény Szinte Gábor unitárius művész adománya az egyházközségnek,

2006. márciusában - Bartók Béla születésének 125. évfordulóján.

(a Budapesti Bartók Béla Unitárius Egyházközség-ről).

1899 október 1.-én került sor Józan Miklósnak a budapesti lelkészi állásásba való beiktatásra. 1920.-ig Józan Miklós az egyetlen unitárius lelkész Budapesten. 1921.-töl a „püspöki vikáriusi” szolgálatot is végzi. Ez évben javaslat történt egy lelkészi vagy hitoktatói lelkészi állás létrehozására. Így Józan Miklós munkáját másodlelkészi-hitoktatói minőségben előbb Biró Lajos, majd Barabás István segíti. 1921.-töl a körlelkészi minőségbe Csiki Gábort választották. Csiki Gábor, mint körlelkész az Erdélyből menekült és áttelepülő hívek lelki gondozását végzi.

1921.-ben Csiki Gábor körutat tett Angliában, ahol az unitárius érdekeket képviselve előterjeszti egy külföldi mintára megtervezett Unitárius Misszióház gondolatát. A következő évben felveszik a kapcsolatot egy angol-amerikai bizottsággal, amelyik az erdélyi és magyarországi unitáriusok sorsának gondozását felvállalta, megvásárolja a Misszióház céljára a Rákos (ma Hőgyes Endre) utca 3.szám alatt levő épületet. A fizetést a Brit és Külföldi Unitárius Társulat vállalja magára. Az épület telekkönyvileg a Társulat tulajdona lesz. Bevételének tiszta jövedelmét a magyar unitárius misszióra fordítják. Egyik részét templommá alakítják át, létesítenek egy lelkészi lakást, a többi részt felosztják részben az erdélyi menekültek, egyetemi hallgatók és a főiskolai növendékek részére diákotthonként használják, a másik részét hivatalos helyiségeket létesítenek. Az épületet, mint alapítványt a Magyar Unitárius Egyháznak adták át, azzal, hogy a megnevezett célokat megvalósítsa. A Misszióház gondozta Budapest IV., VIII., IX., X. kerületeiben lakó, valamint a vidéki unitárius lakósságot.

A templom tervrajzát ifj.Gotthárd János unitárius építészmérnök készítette el. A Misszióház javára Csiki Gábor 1927.-ben Amerikában 4.980 pengőt gyűjt. 1928.-ban megkezdődik a templom kialakítása az épületen belül. A templom és a gyülekezeti terem felavatása 1929. Február 10.-én volt megtartva.

A Misszióház vezetését és irányítását egy Bizottság végzi. Ennek világi elnöke dr.Nyiredy Jenő Ny. egyetemi tanár. 1923.-tól a Misszióház világi irányítója dr. Mikó Gábor kincstári főtanácsos. A Misszióház ad otthont az Istentiszteletek tartásának, a valláserkölcsi nevelésnek, az egyleti életnek és az egész ország területére kiható missziónak. Helyet kap az épületben a Dávid Ferenc Egylet, a Nőszövetség, és az Ifjúsági Egylet, előadásokat, összejöveteleket és szeretetvendégségeket tartottak. Több Erdélyből áttelepült fiatalnak és egyetemistának biztosított otthont, bentlakást, valamint kosztot is biztosított.

A Misszióház lelkészeként 1928 óta Csiki Gábor szolgál egészen nyugdíjba vonulásáig, 1953-ig. Ekkor az Amerikai Unitárius Társulat támogatásával vonult nyugdíjba.

A következő lelkész Pethö István lesz, aki 1953-tól szintén nyugdíjba vonulásáig, 1966-ig szolgált a Misszióház lelkészeként.

1966.-tól egészen 1997.-ig Bencze Márton a lelkész, aki közben püspöki helyettes is volt, majd a püspöki tisztséget is betöltötte nyugdíjba vonulásáig, 1997.-ig.

Utána a lelkészi állást 1993 és 2000 között Kászoni József töltötte be, amikor meghívták lelkésznek a Budapesti Unitárius Egyházközség Nagy Ignác utcai templomába.

A Budapesti Unitárius Egyházközség egy keblitanáccsal és vezetőséggel, de két templommal, a Nagy Ignác utcai és a Hőgyes Endre (Missziósház) utcai templomokkal működik egészen 2001.-ig, amikor hivatalosan is szétválik, és két templom köré két önálló gyülekezet szerveződik.

2000. október 29.-én tartott rendkívüli közgyűlésen a budapesti Unitárius Egyházközség megválasztotta lelkésznek a Hőgyes Endre utcai templomába Rázmány Csaba lelkészt, aki addig a pestszentlőrinci Unitárius templom és gyülekezet lelkésze volt. Bencze Márton püspök a lelkészi kinevezést 2001.január 1.-vel léptette életbe. (A budapesti Unitárius egyházközség vezetősége kéri Bencze Márton püspök urat a lelkészi kinevezésre a 167/2000 számú lelkészi hivatalban iktatott kérvényben és a mellékelt jegyzőkönyvi kivonat által. Bencze Márton püspök úr pedig a K149/2000 számú iratban nevezi ki Rázmány Csabát lelkésznek.)

2001 február 3.-án a Magyarországi Unitárius Egyház Zsinata Rázmány Csabát püspökké választotta. Felszentelése 2001. Június 10.-én tartott zsinati ülésen történt. (Lásd az Unitárius Élet című folyóirat 2001. Január-február számát.)

Ugyanakkor az Egyház Elnöksége 2001. Május 14.-én foglalkozott a Budapesti Unitárius Egyházközség megosztásával, ami meg is történt. E határozat szerint a Nagy Ignác utca 2-4. Szám alatt levő templom és gyülekezeti központhoz tartoznak az: 1,2,3,4,5,6,7,12,13,14,15,16 –os kerületek; a Hőgyes Endre utca 3. Szám alatti templomhoz tartoznak a: 8,9,11,21,22,23-as kerületek, valamint a már létező és működő Pestszentlőrinci, Szervét Mihály téren levő templomhoz tartoznak a: 10,17,18,19,20-as kerületek. Lásd a tájékoztatót, melyről mindenkit értesítettek.

Ezzel megkezdődött a Hőgyes Endre utcai, volt Misszióház és templom körüli önálló gyülekezeti élet megszervezése. Első lépésként az új gyülekezetnek nevet adnak: a Budapesti Bartók Béla Unitárius Egyházközség nevet, melynek a névadó ünnepsége 2001. Szeptember 22.-én szombaton történt meg. 2001.szeptember 30.-án pedig az öszihálaadó istentisztelet után megválasztották a gyülekezet gondnokát és vezetőségét.