Bartók Béla Unitárius Egyházközség

Tv felvétel 2010. március 7-én,

adás 2010. március 14-én

Léta Sándor lelkész a következő beszédet mondotta el:

Kedves testvéreim!

Mindenek előtt párbeszédre van szükségünk. Ezt cselekedték elődeink is unitárius vallásunk és egyházunk megalakulása korában 1560-as 1570-es években, amikor hitvitákat rendeztek Erdélyben.

Sokszínű világ volt az akkori Erdély és a török fennhatóság alatt álló Magyarországnak a középső része: sokfajta nemzet és vallás élt egymás mellett. Különösen a keresztény felekezetek teljes egyenjogúságban gyakorolhatták vallásukat a Tordai Országgyűlés által biztosított lelkiismereti és vallásszabadság törvénye által.

Természetes, hogy nem volt nyugalom. Ahhoz, hogy elmondhassa ki-ki a maga álláspontját, véleményét, hitvitákat rendeztek azzal a szándékkal, hogy közeledjenek egymáshoz. Egyik ilyen alkalommal 1569-ben Nagyváradra hívott hitvitát János Zsigmond fejedelem. Az egyik fél arra kérte a fejedelmet, hogy állítson fel ítélőbírókat, és aki veszít a vitában, büntesse meg és tiltsa el a további tevékenységtől.  Ezzel ellentétben Dávid Ferenc unitárius egyházalapítónk arra kérte a fejedelmet, hogy engedje, hogy a hitvita teljes szabadságban zajlódjon le. Senkit bántódás ne érjen. A hitvita után is mindenkinek legyen szabad tovább tanítani, hirdetni véleményét és hitét. És így is történt.  Mindkét fél magát nyilvánította ki győztesnek, majd könyvben is kiadták véleményüket.

Azóta is ezt az elvet valljuk és gyakoroljuk.

Többek között részt veszek a Világvallások Együttműködési Fórumában. A múlt esztendő november utolsó hetében egy  nagyszerű világvallások hetét rendeztünk: a hét minden napján meglátogattunk és részt vettünk egy-egy világvallás szertartásán, hogy ne csak elméleteinket ismerjük meg, hanem vallásos gyakorlatainkat is.

Mi, unitáriusok valljuk, hogy amikor a gondviselő jó Isten az embert teremtette, adott valamit, ami minden különbségtől függetlenül minden emberben közös. Ez a szeretet! Beszélhetünk bármilyen emberről, mindenkinek alkotó eleme a szeretet, ami nélkül élni nem lehet. És nem fontos, hogy hasonlóan higgyünk ahhoz, hogy hasonlóan szeressünk!

Isten az embert a saját képére és hasonlatosságra teremtette, ebben nem a külső forma mutatkozik meg, hanem a belső tartalom, a lélek, az isteni tulajdonság.

Merem állítani, hogy az emberiség egy és oszthatatlan (vö. ApCsel 17,26), és hogy Isten az embert felelőssé tette az embertársáért. Az ember felelős­sége a felebaráti szeretetben (Mk 12,31) és egymás terhének hordo­zásában (Gal 6,2) nyer kifejezést. Hitünkből következik, hogy “aki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is” (1Jn 4,21), álljon a “másik ember”, a felebarát mellé, védelmezze életét, erkölcsi méltó­ságát és értékeit, valahányszor azok veszélyeztetve vannak.

Az emberiség fennmaradásának egyetlen járható útja a béke, igazságosság és emberi jogok megvalósítása, a türelem segítségével. A türelem a békét feltéte­lezi, a béke pedig igazságosságot követel. Senki sem érezheti magát békességben vagy türelmesnek, ha igazságtalanul bánnak vele, és em­beri jogait megsértik.

A földi lét középpontjában tehát az ember áll, reá való tekintet­tel kell rendezni minden más kérdést.

A hit szempontjából az ember a lét síkján “Isten képmása”, amennyiben szellemiségében hasonló Teremtőjéhez. Ez az alapa­dottság különbözteti meg a többi élőlénytől. Az emberek különb­ség nélkül mind egyenlők Isten előtt és nyitottak az isteni célok befogadására: Isten gyermekének szabadsága van, mert szabad szelle­met hordoz magában.

Ennek erejével képes dönteni, igent és nemet mondani, holnapot tervezni. A szabadság azonban nem csupán jog vagy kiváltság, hanem feladat is, mely mindig elköteleződést jelent az emberibb életre.

Felfogásunk szerint az ember természeténél fogva társas lény, rá­szorul arra, hogy közösségben éljen. Ő az alapja, alanya és célja minden társadalmi intézménynek. Fejlődése és a társadalom viszo­nyai kölcsönösen összefüggnek.

Az ember még nem azonos teljes mértékben önmagával; még nem találta meg teljességét. Azonban lelkének értéke, jóra való képessége, értelmének teremtő ereje, lelki természetének mélysége és erkölcsi perspektívája lehetővé teszik, hogy szüntelenül növekedjék.

Röviden, mi emberek mindannyian Isten gyermekei vagyunk, egymásnak testvérei, és felelősséggel tartozunk Isten előtt. Isten iránti szeretetünket is embertársaink iránti szeretetünkkel tudjuk kimutatni.

Az emberben ott van a jóra való képessége, istenfiúságra való elhivatottsága, akaratának szabadsága és felelős erkölcsi lény mivolta, a megtérés lehetősége, a jellem általi üdvözülés és az örökélet elnyerésének reménye és valósága. Jézus erkölcsi tanításában a legfőbb emberi köte­lesség Isten, a felebarát és önmagunk szeretete (Mk 12,30—31).

Isten nem várja el, hogy megváltsd a világot. A te feladatod egyetlen ember megváltása, aki talán saját magad vagy. Isten nem ad nagyobb feladatot nekünk, mint amire képesek vagyunk. Minden vigasztaló szó, az együttérzés minden gesztusa apró pásztortűz a sötét éjszakában. De ezek az apró lángok, a szerető szív gyümölcsei hatalmas tűzzé összegeződnek, és végül is megváltják a világot.  A megváltást nem várni kell, hanem tenni érte. Kötelességünk tenni, mivel képesek vagyunk rá. (Gellérd Imre)

Végül testvéreim, sokszínűségünkben ne azt nézzük, ami elválaszt, hanem azt ami összeköt, ami közös bennünk. Mert ezek a különbségek a legtöbb esetben kiegészítenek, összekötnek. Mert érdekes együtt élni e sokszínűségben és sokszínűséggel.

Köszönöm a figyelmet.

Fényképek

Farsangi meghívó

Kedves Gyerekek! Kedves Szülők!

2010. február 13-án, szombaton 16,30-tól farsangi ünnepséget rendezünk gyülekezeti termünkben.

Meghívottunk az Osztováta együttes.

Mesét mond: dr. Karner Ottó „Zebegényi mesék” c. könyv szerzője.

Szeretettel várunk!

Gyermekek számára jelmez ajánlott.

Süteményeket és tombolatárgyakat szívesen fogadunk.

Perczelné Kozma Flóra Nőszövetség

1092 Budapest, Hőgyes Endre utca 3.sz.

Vallásszabadság  1568  -  szólásszabadság 2010

2010. január 10-én, a Bartók Béla Egyházközségünk templomában ünnepi Istentisztelet keretében emlékeztünk a vallásszabadság napjára.  Minden esztendő január második vasárnapján emlékezünk az 1568 január 6-13 között tartott tordai országgyűlésre, melynek keretében a világon először mondották ki és foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.

A szószéki szolgálatot Léta Sándor lelkész végezte.

Ezen ünnepi alkalommal Lőrinczy Zsolt presbiter testvérünk  a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumában eltöltött egy évi tapasztalatairól, élményeiről tartott beszámolót - a beszámoló letölthető dokumentum formátumban.

Az énekvezéri teendőket Péterfi Katalin végezte.

A teljes Istentisztelet hanganyaga elérhető MP3 formátumban!

http://unitarius.eu/Audio/20100110-Vallasszabadsag-napja-LorinczyZsolt.mp3

Fényképek:

Szomorú szívvel, híveink tudomására kell hoznunk, hogy a Bartók Béla Egyházközségünk (1092 Bp. Hőgyes Endre u. 3.) templomának orgonája az utóbbi időben oly nagymértékben károsodott, hogy már a vasárnapi istentiszteleteinken sem használható.

Egyházközségünk Presbitériuma több Orgonaépítőtől árajánlatot kért, amelyek mind több millióról szólnak. Tekintettel arra, hogy Egyházközségünk ingatlanjainak felújítása szinte teljes egészében felemésztette tartalékainkat, presbitériumunk azt határozta, hogy elindítjuk az ún. Orgona felújítási alapot, mely alapot Sepsi-Kovács Éva gondnokasszonyunk 50. 000 Ft-al nyitott meg (őszi hálaadás ünnepén).
Tisztelettel felkérjük híveinket, hogy mindenki tehetsége szerint támogassa Orgona felújítási alapunkat ahhoz, hogy templomunkban minél előbb zengjen ismét a Zsoltár orgonakísérettel, Isten dicsőségére. Az Orgona felújítási alapunk sikere érdekében híveinknek kipostáztuk a kimondottan erre a célra nyomtatott csekket. Szívből jött adományaikat a Lelkészi Hivatalban is be lehet fizetni vagy átutalni az egyházközségünk bankszámlájára.

Bartók Béla Unitárius Egyházközség
OTPBank Nyrt, 1085. Budapest, József krt. 33.
Számlaszám: 11708001 - 20534943

Külföldről történő átutalás esetén:
IBAN: HU95 1170 8001 2053 4943 0000 0000
SWIFT KÓD: OTPVHUHB

Bartók Béla
1881. március 25 - 1945. szeptember 26.

Bartók Béla születésének 120. évfordulóját országszerte, sőt országhatáron kívül is megünnepelték. Magyarországon az évforduló ünneplése éppen egyidöben zajlik a Tavaszi Fesztivállal és a fesztivált gazdagítják a Bartók Bélával kapcsolatos zenei rendezvények. Szinpadi műveit újraértelmezve méltó és kevésbé méltó bemutatók születtek.

Egyházunk megemlékezése csendes és tiszteletteljes volt.

További olvasás ‘Bartók Béláról’